A jezsuita generális szerint a szekularizáció az idők jele

A rendfőnök a szekularizáció túlzottan leegyszerűsített és negatív képével szemben felvetette: „Mi volna, ha a szekularizációt ehelyett az idők jelének tekintenénk, abban a teológiai értelemben, amelyet a II. vatikáni zsinat adott a kifejezésnek?”

A Jézus Társaságának elöljárója ezek után azt részletezte, hogy egy-egy társadalom elvilágiasodásának milyen fajtái, illetve következményei vannak:

– A harcos szekularizáció, mely a militáns ateizmus jegyében a vallásos hit minden formája ellen küzd.

– A hitbeli megnyilvánulások iránt közömbös szekularizáció.

– Az elvilágiasodás gyakori hatásaként a társadalmi párbeszédből eltűnik a vallásról történő diskurzus, és helyét a hit iránti érdektelenség veszi át.

– Amikor viszont egy társadalom szekulárissá válik, sokakban feléled a vágy a hit megismerésére. Ekkor a vallás elleni küzdelem visszaüt, és a közömbösséget a hitbeli jelenségek vizsgálata váltja fel, főleg a fiatalokban, akik érdeklődni kezdenek Isten iránt.

Arturo Sosa szerint az Egyház több okból is jól teszi, ha a szekularizációt az idők jeleként fogja fel:

– Ha ugyanis ezt tesszük, az hozzásegít ahhoz, hogy ne csupán automatikusan, megszokásból legyünk keresztények. A korábbi, keresztény alapon szerveződő társadalommal ellentétben a világi közegben azért vagyunk keresztények, mert annak valljuk magunkat, és hitünk felmutatásával kinyilvánítjuk, hogy Krisztust választottuk.

– A szekuláris társadalom attól is megszabadít minket, hogy a vallást törzsi, nemzeti vagy más olyan identitásra alapozzuk, amely idegen attól a keresztény felfogástól, hogy minden ember testvér, illetve egyazon közös atya gyermeke.

– Az elvilágiasodott környezet hozzásegít annak felismeréséhez, hogy mekkora jelentősége van a hit megvallásának.

– A hitvallás a lelki érés hosszú és összetett folyamatának eredménye. Az igazi hit pedig nem alattvalókat szül, hanem olyan keresztényeket, akik önkéntesen, szabad akaratukból döntenek úgy, hogy részesei lesznek Krisztus Egyetemes Királyságának.

A teljes hozzászólás angol változata ITT olvasható.

Forrás és fotó: Jezsuita.hu

Magyar Kurír