A Tihanyi Alapítólevél szellemében jöhet létre a bencés majorság

2018. február 3. szombat 15:29

Több száz millió forintos fejlesztéseket tervez a Tihanyi Bencés Apátság. Az eddig elnyert pályázati forrásokból megújul a múzeumi kiállítás, balatoni panorámás napváró teraszt alakítanak ki, a Rege Cukrászda is megújul. További források esetén apátsági levendula- és gyógynövénymajort hoznak létre.

A bencések 1994-ben kapták vissza az államosításkor elvett apátságot, azzal a feltétellel, hogy megtartják és látogathatóvá teszik a hozzá tartozó múzeumot. Mivel a szocialista időkben a szerzetesi szobák is múzeumi terek voltak, először azokat kellett beköltözhetővé tenniük. A rendszerváltás előtti 300 ezres látogatói szám – a Balaton egészére érvényes tendenciához igazodva – folyamatosan csökkent az apátság környékén, amely most évente 120 ezer látogatót fogad.

„Az apátsági templommal együtt látogatható múzeum akkor tartható fenn, ha a jelen kor követelményeinek megfelelő, interaktív és gyermek- és családbarát kiállítást tudnak ott elhelyezni” – nyilatkozta a hirbalaton.hu-nak Mihályi Jeromos OSB, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójának gazdasági helyettese.

„Egy 2017-ben elnyert, több mint 200 millió forintos, európai uniós forrásból finanszírozott pályázat nyomán tudjuk megújítani az apátság történetét, az alapítólevelet és a szerzetesi életet bemutató kiállításunkat. Ebből az összegből még egy napváró teraszt szeretnénk kialakítani a sekrestye mögötti udvarunkon. Itt a látogatókkal közösen várhatjuk a balatoni panorámás napfelkeltéket, ami a kereszténységben Krisztus jelképe, de a nem keresztény hitűek számára – például az egyre több távol-keleti vendégünknek is – érdekes élmény lehet.”

A napváró terasz ötlete a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alkotótáborának résztvevőiben merült fel, akik a Balatonra néző kert közösségi térré alakításának gondolatát fogalmazták meg. Kurzusvezetőjükkel és a szerzetesrend tagjaival közös gondolkodás indult el, tervek készültek a tér kialakítására, amely a sétány forgalmából kiesik, így alkalmas az elcsendesedésre, mégsem teljesen elszigetelt, és minden évszakban páratlan élményt nyújt.

Ugyancsak 200 millió forint összegű kormánytámogatásból újulhat meg a 2017-ben ismét apátsági működtetésbe került Rege Cukrászda: új melegkonyhát és cukrászüzemet alakítanak ki, az ide betérő évi csaknem 50-60 ezer vendég pedig új kiszolgálópulttal fog találkozni, várhatóan már május elején.

A kormányzati támogatás fennmaradó, kisebb részéből elkezdték fejleszteni azt a hét hektáros apátsági telket, ami a Belső-tó partján terül el. Távlati célként fogalmazódott meg egy majorság létrehozása, amely többek között az apátság és a szerzetesek gazdálkodási kultúráját mutatná be. A tervek alapjául maga a tihanyi alapítólevél szolgál, melynek közel nyolcvan százaléka a szerzetesi élet háttereként szolgáló gazdálkodási leírás. Nem kisebb súllyal esik latba az a tény, hogy a középkorban Európa-szerte épp a szerzetesrendek honosították meg a mezőgazdasági újításokat, fellendítve ezzel a környező területek fejlődését.

Szintén a szerzetesrendek sajátossága volt a gyógyászat. Ennek szellemében a leendő major területén tízezer gyógynövényt már elültettek a tihanyi szerzetesek, akik közül Gellért atya eddig is évi csaknem négyszáz kilogramm teát készített, összegyűjtve a félszigeten fellelhető gyógynövényeket. „A majorban bemutathatnánk ezeket a gyógynövényeket, és fel is dolgoznánk őket” – mondta el Mihályi Jeromos, hozzátéve: „Tihany jellegzetessége a levendula, amit egykor Bittera Gyula az apátságtól bérelt területen honosított meg. Az ő korabeli fotógyűjteményét is szeretnénk bemutatni a majorsági kiállításunkon.” Egy hétvége alatt harmincezer levendulapalántát ültettek, tizennégy győri bencés diák segítségével; rajtuk kívül a szerzetesrend tagjai, valamint lelkes tihanyiak segítettek. Mandulafákat és gyümölcsfákat is ültettek, ezek termését a cukrászda hasznosítja majd.

A szerzetesek a levendula és a gyógynövények gondozásában, szedésében és feldolgozásában is szerepet vállalnak. „A tihanyi szerzetesek egy forgalmas turisztikai központban élik mindennapi életüket, ahol életterük bővítésére nincs lehetőség. Az elcsendesedésre módot adó majorsággal bővülne az életterünk. A nemzeti park részét képező Natura 2000-es területen meditációs helyeket alakítanánk ki, alkalmat teremtve a küldetésünk bemutatására, ami beleillik a félsziget ezeréves hagyományába” – véli Jeromos atya.

A major épületét Czigány Tamás tervezte, nevéhez számos pannonhalmi fejlesztés mellett a tihanyi apátság szomszédságában lévő látogatóközpont is köthető. A zárt fogadórész alsó szintjére a már működő gyertyaöntő műhely költözne, az árkádok alatt sétálgatva pedig az üvegfalon keresztül a gyógynövény-feldolgozás is láthatóvá válna. Az itt készülő teakeverékeket az emeleten meg is lehetne kóstolni. Az átszellőztethető, lábas pajtában szárítanák a gyógynövényeket, a konyha a gyümölcs és a mandula feldolgozásához kell. A falu saját levendula-lepárló létesítését tervezi, így az apátságnak elegendő egy gyógynövény-lepárló üzemeltetése, ahol többféle gyógynövény esszenciáját tudják kinyerni. Hasznosítani fogják a megtermelt levendulát is, illetve bemutatják a méhészeti folyamatot, hiszen a méhész szó szintén a tihanyi alapítólevélben szerepel elsőként.

„Három éve határoztuk el, hogy hasznosítani fogjuk ezt a területünket. A három-négy hektáron virágzó levendulamező, mediterrán hangulatú mandula- és gyümölcsfaligetével fajsúlyos turisztikai látványosság lesz a Belső-tó partján. Az 1,2 milliárd forintos beruházáshoz pályázati forrást keresünk, a fenntarthatóságot a belépőjegyek és a növények hasznosítása biztosítja majd. A saját termékeinken kívül a többi szerzetes- és nővérközösség termékét is elérhetővé szeretnénk tenni” – sorolja a terveket Mihályi Jeromos.

„Az elvonulásra érkező szállóvendégeink a Rege udvarban lévő, 1996-ban épült turistaszállásunkat használják, mleyet korszerűsíteni és bővíteni szeretnénk: a tíz négyágyas szobában most 40 főt tudunk elhelyezni, ezt akarjuk 50-60 férőhelyre emelni.”

Jeromos atya szerint időszerű lenne az apátság épületének külső-belső felújítása is; a régi apáti szobát, valamint IV. Károly király utolsó napjainak helyszínét is restaurálnák, illetve bemutathatóvá tennék a szerzetesi ebédlőt. Ezekre 350 millió forintos terv készült. Az apátsági tulajdonban és annak szomszédságában lévő, köztérré alakított Csokonai ligetben Herczeg Ágnes kertépítészeti tervei alapján egy kültéri kiállítótér kerülne kialakításra: installációs elemekkel mutatnák be az alapítólevél nyelvtörténeti hátterét, alkalmat adva osztálykirándulások alkalmával rendhagyó nyelvi és történelemórák megtartására.

Forrás: Hirbalaton.hu

Fotó: Hirbalaton.hu, MTI, Tihanyi Bencés Apátság

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
lelki-gondjainkrol-nem-csak-plebanosoknak-es-teologusoknak
Lelki gondjainkról – nem csak plébánosoknak és teológusoknak

A plébánosok és teológusok napja résztvevői különleges előadásokat hallhattak október 18-án Pannonhalmán: Anselm Grün OSB lelki gondjainkról, Tomáš Halík professzor pedig hit és hitetlenség kérdéseiről osztotta meg gondolatait a gimnázium dísztermében.

17:53
huszeves-az-alsoszentmartoni-szent-marton-ovoda
Húszéves az alsószentmártoni Szent Márton Óvoda

Alapításának huszadik évfordulóját ünnepelte az alsószentmártoni Szent Márton Óvoda. Az október 15-én tartott jubileumi ünnepségen Udvardy György megyéspüspök megáldotta a máriagyűdi kegyszobor másolatát, amit az óvodában helyeztek el.

17:06