Átadták a kecskeméti piarista iskola megújult kollégiumát

Megszentelt élet – 2018. november 30., péntek | 16:13

Rövid szünet után, ünnepélyes keretek közt ismét megnyitotta kapuját a 304 éve alapított kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvodához tartozó kollégium november 28-án.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Az átadó ünnepségen beszédet tartott Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, egykori piarista diák Labancz Zsolt piarista tartományfőnök, Mikulás Domonkos, a kecskeméti piarista iskola és óvoda igazgatója, valamint Ábel István kollégiumigazgató.

Mikulás Domonkos igazgató elmondta: az épület korszerűsítése, átépítése 2017 tavaszán kezdődött meg; végleges formáját idén őszre nyerte el. A beruházás összköltsége 971 millió forint volt, amely nagyrészt a piarista rend saját forrásából, másrészt pályázati támogatásokból valósult meg. A Jókai utca sarkán található, eredetileg csak fiúkollégiumként működő épület immár lányokat is fogad. A kollégium újjászületése a Kollektív Műterem kreatív munkájának is köszönhető, akik a korábban komfort nélküli szobákkal és részben kihasználatlan terekkel rendelkező épület belső átalakítására és korszerűsítésére vállalkoztak tervezőként. 

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár elismerően szólt a megújult kollégiumról, majd a piarista rend nevelői tevékenységéről. Kiemelte: a rendalapító Kalazanci Szent József tevékenységének középpontjában a gyermekek életének kiteljesítése állt; kezdetben csupán húsz, később negyven, majd végül több mint hétszáz fős népiskolát szervezett. A piarista rend rendhagyó éveket élt meg a kommunizmus ideje alatt is: iskolái közül csupán Budapest és Kecskemét maradhatott meg, ahol olyan piaristák tanítottak, akik kora reggeltől estig a diákok rendelkezésre álltak. Bár a piaristák mára szétszóródtak a világban, és arányaiban kevesebb szerzetes tanít egy-egy iskolában, a piarista iskolák jelentősége továbbra is megmaradt – tette hozzá. Soltész Miklós köszönetet mondott a civil tanároknak is, akik a piarista nevelési alapelveket teljesen magukénak érezve át tudják adni mindazt a fiataloknak, amit a rendalapító 400 éve megálmodott. Az államtitkár beszéde végén elmondta, hogy a Piarista Rend Magyar Tartománya egy frissen elnyert európai uniós pályázatnak köszönhetően 500 millió forintot fordíthat a kecskeméti Czollner téri általános iskola felújítására, így folytatódhat a kecskeméti piarista intézmények korszerűsítése.

Labancz Zsolt piarista tartományfőnök nem csupán fenntartói minőségben, hanem a kecskeméti piarista iskola öregdiákjaként is felszólalt. Beszédében felidézte középiskolai éveit, az akkori környezeti adottságokat, működési feltételeket. Bár kecskeméti születésű diákként nem lakott a kollégiumban, mégis egy, Lénárd Ödön piarista által tartott lelkigyakorlat kapcsán sikerült három napra az épületbe költöznie, amellett kezdő tanárként és prefektusként is itt működött.

A tartományfőnök elmondta: a piarista rend magyar tartományában is nagyívű pedagógiai megújulás van folyamatban, amely szorosan kapcsolódik a nevelői környezet átalakításához is. Szólt a gödi szakképzési reform országos hatásairól, a sátoraljaújhelyi tanodáról, a kollégiumok nevelési programjának megújításáról, a rendtartomány három óvodájáról, és a hat piarista intézményt érintő épületfejlesztési programról.

„Nem lehetünk elégedettek addig, amíg csak a mi iskoláink működnek jól. Célunk az, hogy országos szinten minden gyermek és fiatal a lehető legjobb oktatásban részesülhessen. Örömmel osztjuk meg tudásunkat, tapasztalatainkat. Szolgálja ezen törekvésünk javát ez a kecskeméti kollégium is!” – zárta beszédét a tartományfőnök.

Ábel István, a kecskeméti kollégium igazgatója izgalmas, archív fotókat is felvonultató előadásában az intézmény történetét és a tavaly indult felújítási munkálatokat mutatta be.

Elmondta: az épület adottságait kihasználva két külön udvari bejáratról megközelíthető, egymástól függetlenül működő, de alkalmanként összenyitható fiú-lány kollégium kialakítása volt a cél. A földszinti közösségi tereket, tanulószobákat és a kápolnát a bentlakó diákok közösen használják. A hálótermeket a lehetőségek szerint saját vizesblokkokkal kellett ellátni. Az épületet akadálymentesítették, melynek részeként liftet is építettek. A földszinten lévő felaprózott helyiségek, galériák eltávolításával a funkciónak megfeleltethető nagyobb összefüggő tereket hoztak létre. A munkálatok során a meglévő falakat, nyílászárókat, lépcsőket a lehető legnagyobb mértékben megtartották és felújították, egyedül a tetőtérben történt igazán markáns változás.

A megújult kollégium 41 fiúnak és 34 lánynak nyújt otthont e tanév során. Az eseményen fellépett az iskola diákszínpada és néptáncos csoportja. 

A piaristák 1715 óta tanítanak Kecskeméten. A templommal együtt, attól északra lassanként kiépülő rendházuk 1731-től az újonc szerzetesnövendékek képzésének is otthont adott. 1825 és 1832 között a kecskeméti egyházközség új gimnáziumi épületet emelt a templomtól délre, melynek tervezője Novák Dániel budai építész, kivitelezője Wagner József volt. A kecskeméti noviciátus az 1848. évi forradalmi időben megszűnt, az iskola is négyosztályos algimnáziummá fogyott. Teljes, nyolcosztályos gimnáziummá fejlesztése azonban a rend és a város közös érdeke volt. 

A gimnáziumba jártak a rend gimnazista korú szerzetesnövendékei (studensek) is. Számukra ugyancsak 1859-ben nyílt meg a régi noviciátus termeiben, a rendház kert felé néző, hátsó szárnyában a stúdium. Miután elkészült a gimnázium új, Hültl Dezső által tervezett épülete, a rendház lakói 1934-ben az üresen maradt régi gimnáziumba költöztek, és így a rendház egész emeleti része üresen maradt. A fölszabadult helyiségekben konviktust (diákotthont) rendeztek be, a stúdium földszinti helyiségeit pedig ebédlővé és konyhává alakították.

1944. október végén, Kecskemét kiürítése során a piaristáknak is el kellett hagyniuk épületeiket, amelyeket az orosz hadsereg foglalt el. Csupán 1945 őszén kapták vissza a konviktusnak használt régi rendházat. 1948-ban mind a konviktust, mind a gimnáziumi részeket államosították. Bár az 1950. évi, állam és egyház közötti „megegyezést” követően a rend ismét visszakapta teljes kecskeméti ingatlanát, a régi gimnáziumi szárny emeletét továbbra is a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága irodái foglalták el. Csak az 1956-os forradalmat követő engedékeny hónapok alatt, az Állami Egyházügyi Hivatal közbenjárására érték el, hogy 1957. február 9-re a hivatal kiköltözött. Ettől kezdve az épületet teljes egészében diákotthonként (kollégium) használták, a földszinten pedig a gazdasági iroda működött.

Az épületet azóta többször felújították. 1983-ben Perczel Dénes tervei szerint készült el a diákotthon új berendezése, 1989 és 1991 között a Horváth Cyrill utcai tetőteret építették be.

Szöveg: Koltai András levéltárvezető

Forrás: Szathmáry Melinda/Piarista.hu

Fotó: Szathmáry Melinda

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria