Banális dolgok nincsenek – Lelkinap a monasztikus lelkiség jegyében Pécsett

2018. november 23. péntek, 18:58

A monasztikus lelkiségről szóló előadások hangzottak el november 17-én a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola lelkinapján, melyet a helyi pálos rendházban tartottak.

A program célja a keresztény lelkiség hagyományainak és gyakorlatának ismertetése mellett a közösségépítés és a közös imádság volt. A lelkinap szervezője, Görföl Tibor, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanszékvezető tanára elmondta, a program arra is rávilágított, hogy a szerzetesi hagyománynál egységesebbet, jobbat eddig még nem sikerült kitalálni, s hogy ez a lelkiség nem elvont eszméket állít a középpontba, hanem mindannyiunk életét érinti. A nap folyamán három szakértő tartott előadást: Laczkó Zsuzsanna SJC, a szemlélődő lelkigyakorlatok állandó kísérője, Zátonyi Maura OSB, a monasztikus lelkiség szakértője, valamint Várszegi Asztrik nyugalmazott bencés főapát. Emellett két közösen elmondott, Laczkó Zsuzsanna által vezetett szemlélődő imádságba is bekapcsolódhattak a résztvevők.

Laczkó Zsuzsanna SJC előadásának fókuszában ez a gyakorlatban is megtapasztalt szemlélődő imádság állt, melyet a spirituális fejlődés bemutatásával vezetett fel. Elmondta, az emberi fejlődés minden szakasza mellé állíthatunk egy-egy imamódot. A kisgyermekkorra a tanulható gesztusok elsajátítása jellemző. A gyermekkorban megjelenik a szóbeli imádság, a kamaszkorra inkább az addig megtanult szavak és gesztusok feletti elmélkedés jellemző, a fiatal felnőttkorban pedig megjelenik a spontán, affektív ima. A szemlélődő imádság már az érett felnőttkor jellemzője, mikor az imádkozó mintegy „belecsendesedik” az imába, és belehelyezkedik a mindent átható Isten szerető jelenlétébe. Hangsúlyozta, az emberiség feladata ma az lehet, hogy visszataláljon a világba, a természetbe és az emberi közösségbe, melyektől az elmúlt évszázadok során elidegenedett. Ha tudatosítjuk, Isten jelen van a teremtett világban, melynek integráns részei vagyunk, önazonosságunk is tisztábbá válik számunkra.

Ezt követően a szemlélődő imádság legnagyobb „művészeinek” gondolatait idézte fel ezen imamód bemutatására. Elmondta, a szemlélődést Thomas Merton amerikai trappista szerzetes „élesztette újjá” a 20. században, s megjegyezte, ez nem más, mint dialógus a bennünk élő Istennel, aki válaszol önmagának bennünk. Gyakorlásával a Szeretet belép a mindennapi életünkbe, s rájövünk, a szent és a világi nem válik szét, hiszen Isten az apró dolgokban, hétköznapi tapasztalatokban egyaránt jelen van.

Laczkó Zsuzsanna Eckhart mester szavaival zárta előadását, miszerint amit a kontempláció talajába vetünk, annak gyümölcsét a cselekvésben aratjuk le – ezzel rámutatott, a szemlélődő imádság megalapozza a gyakorlati életet és tetteket.

A második előadó, Zátonyi Maura OSB, az eibingeni Szent Hildegárd-apátság szerzetese a bencés lelkiséget mutatta be, elsősorban Szent Hildegárd munkássága nyomán. Előadásában kiemelte, a bencés élet áldott életet jelent a latin benedictus szóból eredően, melynek célja, hogy az emberi szívbe ültetett vágyak beteljesedjenek, s a szerzetesek mások számára is áldássá válhassanak. A benedeki regula rendkívül kiegyensúlyozott életszabályzat, mely az alapító kiváló emberismeretéről tanúskodik, s pont a regula e kiegyensúlyozottsága teszi lehetővé, hogy különböző habitusú és lelki alkatú emberek egyaránt követni tudják. Az előadásból kiderült, a bencés lelkiség alapján nincsenek banális dolgok: életünk minden pillanata fontos és értékes mozzanat.

Az előadó párhuzamba állította a három isteni erényt három bencés fogalommal. Az egyik fogalompár a remény és az állhatatosság: e két erény segítségével megtanulhatjuk, ne szaladjunk el a nehéz helyzetekben, hanem pont ilyenkor is ki kell tudnunk „nyitni” magunkat, helyet adva a felénk áradó kegyelem számára. A hétköznapok során időnként elveszíthetjük lelkesedésünket, motivációnkat, ugyanakkor a remény és az állhatatosság megtanít minket arra, hogy nem mi magunk adjuk az értelmet a tevékenységünknek, de cserébe sokkal nagyobb értelmet kapunk ajándékba azáltal, hogy hűek maradunk a hivatásunkhoz. A krízisben megőrzött nyitottság pedig megtanít minket újra csodálkozni, Isten ugyanis soha nem szűnik meg meglepetéseket okozni, s végképp nem hagy minket magunkra. Ahogyan a regula szövegében olvashatjuk az Iz 52,6 alapján: „És még mielőtt segítségül hívnátok, azt mondom nektek: Íme, itt vagyok.”

Az előadás után Bingeni Szent Hildegárd látomásainak közös olvasása következett a szerzetesnővér vezetésével. A szakértő kiemelte, e szövegek nem extatikus elragadtatásban keletkeztek, hanem éber állapotban. Hildegardot ezért is nevezhetjük egyfajta „objektív misztikusnak”, aki az üdvtörténet teológusaként hagyta ránk írásait.

A nap utolsó előadója Várszegi Asztrik OSB volt, aki a 21. század lelkiségéről, illetve az Egyház aktuális feladatairól beszélt. Elmondta, keresztényként Jézus Krisztus megismerésére törekszünk, akitől megkaptuk a hit és az istenszeretet ajándékát. Kiemelte, a katekézisben is az a fő kérdés, hogy hogyan adjuk át az örömteli hittapasztalatot egy-egy aktuális élethelyzetben. Újra és újra meg kell kérdeznünk magunktól: hogyan vagyunk Jézus tanítványai az adott pillanatban?

Várszegi Asztrik kiemelte, Egyházunk éltető ereje az élő hit és öröm, melyet a testvéreink közt élünk meg. Megtapasztalható, megélhető értékeket kell átadnunk embertársainknak is, nem csupán tudást vagy vallási tételeket. Ami igazán lényeges, az a Jézus Krisztusban való hit és élet, hiszen ez tölti meg tartalommal a vallásosságot, mely enélkül önmagában csak elidegenítő formaság marad. Elengedhetetlen, hogy a keresztény közösség hiteles legyen, s a közösség, gondolkodás, elfogadás, megértés, megbocsátás és visszafogadás tapasztalatát adja át. Ha ez a lelkület él a közösségben és bennünk, akkor kegyelemből, ingyen belőlünk fog fakadni a továbbadásra való képesség.

A nyugalmazott főapát Ferenc pápa nyomán a szegények és szenvedők iránti nyitottságra biztatta hallgatóit, s arra, mindannyian adjunk (elsősorban nem anyagi értelemben) saját képességeinkhez és lehetőségeinkhez mérten embertársainknak és az Egyház közösségének.

A program vitával majd a Várszegi Asztrik által celebrált szentmisével zárult.

Mohay Réka, a Pécsi Egyházmegye pasztorális munkatársa részletes beszámolóját az előadásokról az egyházmegye honlapján olvashatják.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink – olvasta már?
nem-jo-az-embernek-egyedul-lennie
Nem jó az embernek egyedül lennie

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg hazánkban a házasság hetét, amely február 17-én ért véget. A házasság öröméről, hivatásáról és küldetéséről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását olvashatják.

19:58
vasarnap-orszagos-gyujtes-lesz-katolikus-iskolak-javara-94565
Vasárnap országos gyűjtés lesz a katolikus iskolák javára

A katolikus iskolák javára gyűjtenek Magyarország összes katolikus templomában február 24-én, a hónap utolsó vasárnapján. Az adakozás évről évre bizonyítja, hogy milyen sokan szívükön viselik az Egyház oktatási-nevelési szolgálatának támogatását.

19:24