Bemutatkoznak a Sarutlan Kármelita Nővérek

2015. október 31. szombat 12:01

A megszentelt élet évében meghirdettük „Bemutatkoznak...” kampányunkat. Azt kértük a szerzetesrendek elöljáróitól, mutassák be rendjüket, közösségüket, történetüket, karizmájukat, írjanak tevékenységükről, jövőbeli terveikről, valamint a tematikus évhez kapcsoló programjaikról.

A Kármel címere az avilai Megtestesülés-monostorban
Felirata: „Zelo zelatus sum pro Domino Deo exercituum.”
(„Emészt a buzgalom az Úrért, a Seregek Uráért!” – 1Kir 19,10)

A rend története

A Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Rendje Palesztinában, a Kármel hegyén született. Különös kincse, hogy gyökerei a keleti egyház remetéinek szemlélődő életére nyúlnak vissza. Az első kármeliták keresztes lovagok és zarándokok voltak, akik a keresztes hadjáratok során telepedtek le az istenkeresésnek ezen a kiváltságos helyén. A kora-keresztény remeték hagyománya mellett az ő lelki fölismeréseik is – a földi élet zarándokút, az idő és a történelem eszkatologikus, prófétai szemlélete, a jó harc megvívása az ellenséggel, a sötétség erőivel – beépültek a rend lelkiségébe. A Kármel meghatározó alakja Illés próféta, akire a rend mint Atyjára tekint. Magatartása modell-értékű a szerzetesek számára, hiszen Illés Isten barátjaként az Ő színe előtt áll, és közbenjár a népért. A kármeliták kezdet óta mély és erős szeretetet tápláltak Szűz Mária iránt. A Kármel-hegyén élő első remeték neki szentelték kápolnájukat. A Szűzanya pedig oltalma és kitüntető szeretete jeléül a skapulárét (vállruhát) ajándékozta Stock Szent Simonnak, a kármeliták generálisának 1251-ben, mikor a Lateráni dekrétum után a rend fennmaradása veszélybe került.

A Szent József-kolostor Avilában, Szent Teréz első alapítása

A mai történetírás többnyire azzal az első, történelmileg is megfogható Regulával kezdődik, melyet 1206 körül Albert, jeruzsálemi latin pátriárka adott. A Palesztinát meghódító szaracénok a XIII. század közepén elűzték a kármelitákat a Szentföldről. Az Európába költöző remeték közösségét IV. Ince pápa 1253-ban a kolduló rendek sorába iktatta. 1452-ben V. Miklós pápa felhatalmazást adott a női ág, valamint a rendhez kapcsolódó világi hívek közösségének (harmadrend) működésére. IV. Jenő pápa 1432-ben enyhítette az ősi Regula szigorát. Egy ilyen „enyhített” kolostorba lépett be Szent Teréz 1535-ben Avilában, akinek születése 500. évfordulóját az egyház ez évben ünnepli. Az Úr biztatására és az egyház gondjait látva 1562-ben megalapította a Szent József kolostort, ezzel vette kezdetét a rend reformja. A Sarutlan Kármeliták 1580-ban nyerték el a pápától jogi önállóságukat. A sarutlan (ferences eredetű) elnevezés a reformált ágat jelöli, s a 16. századtól több más szerzetesrend nevében is szerepel. Ma a Terézi Kármel elnevezést is használják.

Jézusról nevezett Szent Teréz (1515–1582)

Szent Teréz az alapításokkal visszatért a rend eredeti eszményéhez, és azt saját, misztikus kegyelmeinek gyümölcseivel gazdagította. Írásaiban feltárta az Istennel való egyesülés folyamatát, nagy hangsúlyt helyezett a belső imára, mely ajtó a „belső várkastélyba”, az Isten és ember közös terébe való belépéshez. Elengedhetetlenül fontosnak tartja a ragaszkodást Jézus emberségéhez, és nélkülözhetetlennek ítéli az erények kimunkálását.

A rend magyarországi története

Az első magyarországi női Kármelt a mayerlingi kolostor alapította 1892-ben Sopronbánfalván. Ez a közösség, valamint az idővel létrejött szombathelyi Kármel alapította a pécsi kolostort 1936. május 21-én. A szerzetesek 1950-ben történt elhurcolásakor Magyarországon ez a három női kolostor működött, összesen 72 szerzetesnővel. (Szent Terézia Anyánk szándékának megfelelően egy közösségen belül az örökfogadalmas nővérek létszáma nem haladhatja meg a 21 főt, hogy így a közösség meg tudja őrizni a „kis Krisztus-kollégium” jellegét.) A szétszóratás után Erzsébet Anya és a nővérek nem vettek fel új tagokat, mert kolostori közeg, klauzúra és közösség nélkül nem lehetséges a kontemplatív kármelita élet. A rendszerváltozás után 1991-ben a pécsi kolostorban 8 idős nővérrel kezdődött újra a szabályozott közösségi élet. A Generális Atya kérésére 1992-ben Franciaországból két nővér vállalkozott arra, hogy segítse az újrainduló szerzetesi közösséget. Az első perjelnő, Terezita nővér halála után, Marie-Elisabeth nővér vette át a közösség vezetését. Rá várt a feladat, hogy az újjáéledő Kármelt belülről, lelkileg felépítse, s valódi terézi közösséggé formálja. Bár ehhez kevés idő adatott számára, mert 1999. április 18-án az Atya magához vette, életpéldája, tanítása és áldozatai mégis maradandóan megjelölték a közösség arculatát.

A magyarszéki Mindenszentek kármelita kolostor

A Mindenszentek Kármel 2002-ben Pécsről a közeli Magyarszékre költözött, s itt éli jelenleg 23 nővér – közülük 16 örökfogadalmas – a Kármel egyszerű, rejtett életét. A csaknem tíz éve megkezdett erdélyi alapításban 7 nővér vállal részt. Jelenleg a világ 759 kolostorában közel tízezer szemlélődő kármelita nővér él.

A közösség karizmája és küldetése

A Kármel sajátos karizmája, a Szentlélektől a rendre bízott feladata az imádság. A Kármel lényegi elemei közé tartozik a belső ima, a lelkek üdvéért érzett felelősség a közbenjáró ima és az önmegtagadás által; az imaéletet szolgáló magány, csend, szigorú klauzúra; a sivatag tapasztalata, vagyis Jézus követése a pusztába, a megkísértés és az Istennel való bensőséges együttlét helyére; a kétkezi munka, és a családias légkörű, testvéries közösségi élet.

A Kármel egy ősi írása, Az első monachusok nevelése így határozza meg a rend célját: „Ennek az életmódnak kettős célja van. Az elsőt a saját erőinkkel érjük el az erények gyakorlásával és az isteni kegyelem segítségével: s abban áll, hogy szent és a bűn minden szennyétől megtisztított szívet ajánlunk fel az Úrnak.... A második célt kizárólag Isten ajándékaként érhetjük el: ez pedig abban áll, hogy a szívünkben kissé megízleljük és lelkünkben megtapasztaljuk az isteni jelenlétet és a mennyei dicsőség édességét, nem csupán halálunk után, hanem már ebben az életben is.”

Avilai Szent Teréz a rend reformjával megerősítette a misztikus életre szóló meghívást. Számára az imádság egy átalakító, bensőséges, baráti együttlét Istennel. Az élet és az ima nem elválasztható. Az emberi hitelesség és a személyes istentapasztalat kulcsfogalmak Szent Terézia Anyánk tanításában. Szent Teréz erőteljesen hangsúlyozza az ima apostoli erejét is. Megértette, ha ő hűségesen megéli szerzetesi hivatását, azzal segítheti az egyházat és a világot. Leányait arra tanította, hogy az életszentségnek apostoli ereje van.

A gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Szent Teréz (1873–1897)

Lisiuex-i Szent Teréz az Énekek éneke szavait idézve fogalmazza meg, miben áll a szemlélődő élet apostoli dimenziója: „Vonzz engem, és mi futni fogunk a Te keneteid illata után. – Megértettem, hogy akkor, ha egy lélek engedte, hogy rabul ejtse a te keneteid mámorító illata, nem futhat egyedül, magával ragadja az összes lelkeket, akiket szeret;... ez az ő feléd vonzódásának természetes következménye.”

A mi hivatásunk elsősorban nem az, hogy „nyitottak legyünk a világ felé”, hanem hogy a világot megnyissuk Isten felé. Szentjeink tanúsága szerint, ha valóban teljes szívvel éljük hivatásunkat, életünk a maga alázatos csendjében prófétai jellé lehet: „Ne felejtsétek a lényeget!”

Fotó: Sarutlan Kármelita Nővérek

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-beke-hidjai-bolognaban-tartjak-vallasok-kozotti-nemzetkozi-talalkozot
A béke hídjai – Bolognában tartják a vallások közötti nemzetközi találkozót

Idén október 14. és 16. között 32. alkalommal szervezi meg a Sant’Egidio közösség azt a nemzetközi béketalálkozót, amelyen – a II. János Pál pápa által Assisiben 1986-ban megrendezett találkozó nyomán – a világ vallási vezetői párbeszédet folytatnak és hitet tesznek a béke mellett.

19:57
huseges-imadsaguk-tartja-meg-vilagot-nagyszulok-zarandoklata-az-alsoszentivani-kegyhelyre
Hűséges imádságuk tartja meg világot – Nagyszülők zarándoklata az alsószentiváni kegyhelyre

Október 13-án Alsószentivánon, a Fatimai Szűz első hazai kegyhelyén tartott Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök ünnepi szentmisét, amelyben a nagyszülőket külön áldásban részesítette.

19:12