Bemutatkoznak a Sarutlan Kármelita Nővérek

2015. október 31. szombat 12:01

A megszentelt élet évében meghirdettük „Bemutatkoznak...” kampányunkat. Azt kértük a szerzetesrendek elöljáróitól, mutassák be rendjüket, közösségüket, történetüket, karizmájukat, írjanak tevékenységükről, jövőbeli terveikről, valamint a tematikus évhez kapcsoló programjaikról.

A Kármel címere az avilai Megtestesülés-monostorban
Felirata: „Zelo zelatus sum pro Domino Deo exercituum.”
(„Emészt a buzgalom az Úrért, a Seregek Uráért!” – 1Kir 19,10)

A rend története

A Kármelhegyi Boldogságos Szűz Mária Rendje Palesztinában, a Kármel hegyén született. Különös kincse, hogy gyökerei a keleti egyház remetéinek szemlélődő életére nyúlnak vissza. Az első kármeliták keresztes lovagok és zarándokok voltak, akik a keresztes hadjáratok során telepedtek le az istenkeresésnek ezen a kiváltságos helyén. A kora-keresztény remeték hagyománya mellett az ő lelki fölismeréseik is – a földi élet zarándokút, az idő és a történelem eszkatologikus, prófétai szemlélete, a jó harc megvívása az ellenséggel, a sötétség erőivel – beépültek a rend lelkiségébe. A Kármel meghatározó alakja Illés próféta, akire a rend mint Atyjára tekint. Magatartása modell-értékű a szerzetesek számára, hiszen Illés Isten barátjaként az Ő színe előtt áll, és közbenjár a népért. A kármeliták kezdet óta mély és erős szeretetet tápláltak Szűz Mária iránt. A Kármel-hegyén élő első remeték neki szentelték kápolnájukat. A Szűzanya pedig oltalma és kitüntető szeretete jeléül a skapulárét (vállruhát) ajándékozta Stock Szent Simonnak, a kármeliták generálisának 1251-ben, mikor a Lateráni dekrétum után a rend fennmaradása veszélybe került.

A Szent József-kolostor Avilában, Szent Teréz első alapítása

A mai történetírás többnyire azzal az első, történelmileg is megfogható Regulával kezdődik, melyet 1206 körül Albert, jeruzsálemi latin pátriárka adott. A Palesztinát meghódító szaracénok a XIII. század közepén elűzték a kármelitákat a Szentföldről. Az Európába költöző remeték közösségét IV. Ince pápa 1253-ban a kolduló rendek sorába iktatta. 1452-ben V. Miklós pápa felhatalmazást adott a női ág, valamint a rendhez kapcsolódó világi hívek közösségének (harmadrend) működésére. IV. Jenő pápa 1432-ben enyhítette az ősi Regula szigorát. Egy ilyen „enyhített” kolostorba lépett be Szent Teréz 1535-ben Avilában, akinek születése 500. évfordulóját az egyház ez évben ünnepli. Az Úr biztatására és az egyház gondjait látva 1562-ben megalapította a Szent József kolostort, ezzel vette kezdetét a rend reformja. A Sarutlan Kármeliták 1580-ban nyerték el a pápától jogi önállóságukat. A sarutlan (ferences eredetű) elnevezés a reformált ágat jelöli, s a 16. századtól több más szerzetesrend nevében is szerepel. Ma a Terézi Kármel elnevezést is használják.

Jézusról nevezett Szent Teréz (1515–1582)

Szent Teréz az alapításokkal visszatért a rend eredeti eszményéhez, és azt saját, misztikus kegyelmeinek gyümölcseivel gazdagította. Írásaiban feltárta az Istennel való egyesülés folyamatát, nagy hangsúlyt helyezett a belső imára, mely ajtó a „belső várkastélyba”, az Isten és ember közös terébe való belépéshez. Elengedhetetlenül fontosnak tartja a ragaszkodást Jézus emberségéhez, és nélkülözhetetlennek ítéli az erények kimunkálását.

A rend magyarországi története

Az első magyarországi női Kármelt a mayerlingi kolostor alapította 1892-ben Sopronbánfalván. Ez a közösség, valamint az idővel létrejött szombathelyi Kármel alapította a pécsi kolostort 1936. május 21-én. A szerzetesek 1950-ben történt elhurcolásakor Magyarországon ez a három női kolostor működött, összesen 72 szerzetesnővel. (Szent Terézia Anyánk szándékának megfelelően egy közösségen belül az örökfogadalmas nővérek létszáma nem haladhatja meg a 21 főt, hogy így a közösség meg tudja őrizni a „kis Krisztus-kollégium” jellegét.) A szétszóratás után Erzsébet Anya és a nővérek nem vettek fel új tagokat, mert kolostori közeg, klauzúra és közösség nélkül nem lehetséges a kontemplatív kármelita élet. A rendszerváltozás után 1991-ben a pécsi kolostorban 8 idős nővérrel kezdődött újra a szabályozott közösségi élet. A Generális Atya kérésére 1992-ben Franciaországból két nővér vállalkozott arra, hogy segítse az újrainduló szerzetesi közösséget. Az első perjelnő, Terezita nővér halála után, Marie-Elisabeth nővér vette át a közösség vezetését. Rá várt a feladat, hogy az újjáéledő Kármelt belülről, lelkileg felépítse, s valódi terézi közösséggé formálja. Bár ehhez kevés idő adatott számára, mert 1999. április 18-án az Atya magához vette, életpéldája, tanítása és áldozatai mégis maradandóan megjelölték a közösség arculatát.

A magyarszéki Mindenszentek kármelita kolostor

A Mindenszentek Kármel 2002-ben Pécsről a közeli Magyarszékre költözött, s itt éli jelenleg 23 nővér – közülük 16 örökfogadalmas – a Kármel egyszerű, rejtett életét. A csaknem tíz éve megkezdett erdélyi alapításban 7 nővér vállal részt. Jelenleg a világ 759 kolostorában közel tízezer szemlélődő kármelita nővér él.

A közösség karizmája és küldetése

A Kármel sajátos karizmája, a Szentlélektől a rendre bízott feladata az imádság. A Kármel lényegi elemei közé tartozik a belső ima, a lelkek üdvéért érzett felelősség a közbenjáró ima és az önmegtagadás által; az imaéletet szolgáló magány, csend, szigorú klauzúra; a sivatag tapasztalata, vagyis Jézus követése a pusztába, a megkísértés és az Istennel való bensőséges együttlét helyére; a kétkezi munka, és a családias légkörű, testvéries közösségi élet.

A Kármel egy ősi írása, Az első monachusok nevelése így határozza meg a rend célját: „Ennek az életmódnak kettős célja van. Az elsőt a saját erőinkkel érjük el az erények gyakorlásával és az isteni kegyelem segítségével: s abban áll, hogy szent és a bűn minden szennyétől megtisztított szívet ajánlunk fel az Úrnak.... A második célt kizárólag Isten ajándékaként érhetjük el: ez pedig abban áll, hogy a szívünkben kissé megízleljük és lelkünkben megtapasztaljuk az isteni jelenlétet és a mennyei dicsőség édességét, nem csupán halálunk után, hanem már ebben az életben is.”

Avilai Szent Teréz a rend reformjával megerősítette a misztikus életre szóló meghívást. Számára az imádság egy átalakító, bensőséges, baráti együttlét Istennel. Az élet és az ima nem elválasztható. Az emberi hitelesség és a személyes istentapasztalat kulcsfogalmak Szent Terézia Anyánk tanításában. Szent Teréz erőteljesen hangsúlyozza az ima apostoli erejét is. Megértette, ha ő hűségesen megéli szerzetesi hivatását, azzal segítheti az egyházat és a világot. Leányait arra tanította, hogy az életszentségnek apostoli ereje van.

A gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Szent Teréz (1873–1897)

Lisiuex-i Szent Teréz az Énekek éneke szavait idézve fogalmazza meg, miben áll a szemlélődő élet apostoli dimenziója: „Vonzz engem, és mi futni fogunk a Te keneteid illata után. – Megértettem, hogy akkor, ha egy lélek engedte, hogy rabul ejtse a te keneteid mámorító illata, nem futhat egyedül, magával ragadja az összes lelkeket, akiket szeret;... ez az ő feléd vonzódásának természetes következménye.”

A mi hivatásunk elsősorban nem az, hogy „nyitottak legyünk a világ felé”, hanem hogy a világot megnyissuk Isten felé. Szentjeink tanúsága szerint, ha valóban teljes szívvel éljük hivatásunkat, életünk a maga alázatos csendjében prófétai jellé lehet: „Ne felejtsétek a lényeget!”

Fotó: Sarutlan Kármelita Nővérek

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-az-volt-az-elso-imank-amikor-szuletesunkkor-felsirtunk
Ferenc pápa: Az volt az első imánk, amikor születésünkkor felsírtunk!

December 12-én a Szentatya folytatta az Úr imájáról múlt héten megkezdett katekézissorozatát. Arra buzdított, hogy gyermeki merészséggel szólítsuk meg Istent, tekintsük őt apánknak, ne féljünk tőle, mert az imádkozás által már el is kezdődik gyógyulásunk és szabadításunk.

18:03
a-szenzacion-tul-ferenc-papa-szerzetessegrol-szolo-uj-konyvenek-nem-csak-homoszexualitas-temaja
A szenzáción túl: Ferenc pápa szerzetességről szóló új könyvének nem csak a homoszexualitás a témája

„A hivatás ereje – A megszentelt élet ma” címmel jelent meg december elején több világnyelven Ferenc pápa új interjúkötete, amelyet Fernando Prado, a klaretiánusok spanyol könyvkiadójának vezetője készített a Szentatyával. A kötet ismertetése után részleteket közlünk belőle, magyar fordításban.

2018. december 11. kedd