Brenner József volt a szónok a heiligenkreuzi apátság Szent Bernát-napi ünnepén

Megszentelt élet – 2018. augusztus 29., szerda | 12:50

Augusztus 20-án az ausztriai Heiligenkreuzban a rendalapító Clairvaux-i Szent Bernát főünnepe zajlott. A káptalani mise szónoka Brenner József nagyprépost, spirituális volt, akit Maximilian Heim ciszterci apát hívott meg.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Brenner József prédikációjában a családjuk és a ciszterci rend közti kapcsolatról szólt; elmesélte, hogyan lett Boldog Brenner János Anasztáz ciszterci rendi tag Zircen. Az első ciszterci élmények Pécsett érték őket, miután a család az 1940-es években Szombathelyről Pécsre költözött az édesapa hivatali áthelyezése miatt. Előbb a legidősebb fiú, László tanult a ciszterci gimnáziumban, aki a rendbelépésekor a Tóbiás nevet kapta. Az igazgató, Kühn Szaniszló is egy szombathelyi családból származott, ismerte a Brenner famíliát. A második Brenner fiú, János, aztán József is ebben a gimnáziumban tanult. Egyre több atyával tartottak baráti kapcsolatot. József atya visszaemlékezésében érzékeltette a ciszterci gimnázium atmoszféráját, az egyes rendtagokkal való kapcsolatukat.

A háború vége felé a család először Ausztriába került, majd ismét vissza Pécsre; szemináriumi tanulmányaikat végül mindhárman Győrben fejezték be. 1946-ban visszakerültek Szombathelyre, a család ősi fészkébe. A rá következő évek további egyházüldözést, a katolikus iskolák bezárását, a szemináriumok és szerzetesrendek feloszlatását hozták. Testvérei, Tóbiás és Anasztáz kitartottak, követték és élték elköteleződésük ideálját.

Többször idézett Brenner József János testvére naplójából, ezek a részletek mindenben igazolták rendíthetetlen elhatározását és kitartását, életfelfogását. Vértanúságában a hősies fokon gyakorolt istenszeretet, az Eucharisztia élete árán való védelme és a tiszta papi élet példáját adta.

Heiligenkreuzban a ciszterci rend szentjeként tisztelik Brenner Jánost, és kiemelt érdeklődéssel kísérték figyelemmel oltárra emelését is, a május 1-jei ünnepségen többen személyesen is részt vettek.

Ugyanezen ünnepi misében egy új kolostor, priorátus alapítását (Neuzelle, Németország) tették közzé, és az ide kiválasztott négy szerzetes küldetését erősítette meg a közösség, többek között a heiligenkreuzi kolostorban őrzött Szent Kereszt-ereklye által is, melyet 1188-ban V. Lipót herceg ajándékozott a kolostornak.

Még egy ünnepi esemény részesei voltak a szombathelyi vendégek előző napon, augusztus 19-én, vasárnap: négy diakónust szentelt fel Várszegi Asztrik püspök, nyugalmazott főapát. A Pannonhalmi Főapátság és a ciszterciek között hagyományosan jó a kapcsolat.

* * *

A Bécsi-erdőben (Wienerwald) fekvő Heiligenkreuz az egyik legrégebbi ciszterci kolostor, mely 1133-ban történt megalapítása óta folyamatosan működik. A ciszterci szerzetesrend akkoriban a bencés szerzetesség új és életerős reformmozgalmaként jött létre. Maga a „ciszterci” név az 1098-ban Dijon mellett alapított első kolostor, „Cistercium”, franciául „Citeaux” nevéből ered. A ciszterciek Szent Benedeket (†547) és Szent Bernátot (1153) lelki atyjukként tisztelik. A heiligenkreuzi apátság manapság a világ egyik legnagyobb középkori kolostori épületegyüttesének számít. A gregorián énekkincs ápolása ma is kiemelt feladatuk az itt élő szerzeteseknek.

A heiligenkreuzi apátság létrejötte óta számos kolostort alapított. A Szombathelyi Egyházmegye vonatkozásában érdekes, hogy a III. Béla király által 1183-ban alapított szentgotthárdi ciszterci apátságot is közel három évszázad után a ciszterci rend visszaszerezte. E tényről VI. (III.) Károly német-római császár, magyar és cseh király 1734-es adománylevele tanúskodik: a szentgotthárdi ciszterci apátság visszaállításáról, illetve a heiligenkreuzi ciszterci apátsággal történő egyesítéséről. A szentgotthárdi apátot a heiligenkreuzi apátság konventje választotta meg, és a két apátság együtt is gazdálkodott. A jelenlegi apát, Maximilian Heim is megemlítette ezt a történelmi kapcsolatot, és bemutatta az adománylevél német, angol és szlovén nyelvre lefordított díszes kiadású kötetét, mely 2016-ban jelent meg Szentgotthárd Város Önkormányzatával együttműködésben.

Szöveg és fotó: Dr. Pácz Miklós/Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria