„Íme a tanítók ragyognak, mint az égboltozat fénye, mint a csillagok tündökölnek, kik igazságra oktattak sokakat.” (Dán 12,3)
Íróffy Gábor 1927. március 26-án született Budapesten orvoscsalád harmadik gyermekeként.
A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd bátyját, Hubát követve 1944. december 13-án lépett a rendbe, beöltözésekor a Zsolt nevet kapta.
Teológiai tanulmányait a bencések római Szent Anzelm Egyetemén végezte 1946 és 1952 között, 1949. szeptember 8-án tett ünnepélyes fogadalmat, 1951. június 24-én szentelték pappá.
1952 és 1974 között São Paulóban angol és latin szakos tanári oklevelet szerzett, előbb a brazil nagyvárosban létesült Szent Imre Gimnázium tanára, mellette a Szent Imre Klub alapítója és elnöke lett, 1974-től pedig az iskola igazgatója, később az intézmény fejlődésével rektora, haláláig tiszteletbeli rektora volt. 1981-től néhány évig a Szent Gellért-apátság alperjele is volt.
Iróffy Zsolt a brazíliai magyar katolikus tanintézmény tíz alapító atyjának egyike volt. Iskolaszervező munkássága mellett nyelvészettel, zenével foglalkozott. Isten sokoldalú tehetséggel áldotta meg, amit gazdag és tevékeny élete során kibontakoztatott. Már tiszteletbeli rektorként alapította a São Pauló-i intézmény legújabb tagját, az Eszterháza Zeneiskolát.
Sokoldalú munkásságát többször elismerték. Legutóbbi kitüntetését, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét „a magyar kulturális örökség Brazíliában való népszerűsítését és átadását szolgáló tevékenysége elismeréseként” kapta.
Súlyos betegségében nem panaszkodott, mosollyal, békével viselte élete nehézségeit és a kihívásokat.
Forrás: Pannonhalmi Főapátság
Fotó: asg.org.br
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria