Hét ötlet a gyerekek fegyelmezésére – magától Don Boscótól

2018. február 6. kedd 18:39

Bosco Szent János javaslatai és meglátásai egyaránt segíthetnek kimerült szülőknek és pedagógusoknak.

A gyereknevelés, a nevelői munka egyik legnagyobb kihívása jól megítélni, mikor és hogyan szükséges fegyelmezni. Mit tegyen a szülő (vagy a tanár), amikor a gyerek direkt próbára teszi, és semmiféle módszer nem nagyon működik? Forduljon Don Boscóhoz.

Don Bosco teljesen megérti, min is megy keresztül az illető szülő, hiszen egész életét annak szentelte, hogy lázadó hajlamú fiúgyermekeket neveljen. Több száz nehéz helyzetű fiút fogadott be, tanította őket, és minden erejét arra fordította, hogy ezekből a gyerekekből tisztes felnőttek váljanak, akik a társadalom javát szolgálják.

Ahogy egyre szaporodott a feladat, Bosco Szent Jánosnak szüksége lett segítőkre is, vagyis eljött a tanárképzés ideje.

A tanároknak írt leveleiben Don Bosco kifejtette a nevelésen alapuló megelőzés módszerét, amely arra törekszik, hogy a diákok ne félelemből vagy kényszerből engedelmeskedjenek, hanem meggyőződésből. Mellőzni kell minden erőszakot, kényszert, nyomásgyakorlást, s helyettük a szeretet kell hogy legyen a fő mozgatórugó.

Az alábbiakban Don Bosco hét javaslatát adjuk közre, melyek napjainkban is érvényesek, és segíthetnek a szülőknek és a pedagógusoknak, hogy a gyerekeket az erény útjára vezessék.

1. A büntetést tekintsd a legvégső lehetőségnek!
Egy hosszú nevelői pálya során hányszor rádöbbenünk erre az igazságra... Kétségkívül ezerszer könnyebb elveszíteni a türelmünket, mint fegyelmezni magunkat, megfenyegetni egy gyereket, mintsem meggyőzni őt. Kétségkívül jobban esik a büszkeségünknek, hogy megbüntessük, aki ellenszegül, mint hogy kitartó kedvességgel elfogadjuk őt. Szent Pál gyakran panaszolta, hogy egyes megtérők milyen hamar visszatérnek megrögzött szokásaikhoz – mégis csodálatra méltó türelemmel kezelte ezt a helyzetet. Ugyanilyen türelemre van szükség a fiatalok nevelésében.

2. A nevelőnek arra kell törekednie, hogy szeressék őt a tanítványai, ha a megbecsülésükre is vágyik; ha azt szeretné, hogy tekintélye legyen. Akkor éri el ezt a célt, ha szavai és cselekedetei nyilvánvalóvá teszik, hogy minden igyekezete és gondoskodása diákjai jólétére irányul.

3. Néhány nagyon különleges kivételtől eltekintve a rendreutasítás és a büntetés ne nyilvánosan történjék, hanem négyszemközt, a többiek tekintetétől távol.

Egy apa türelmével kell rendreutasítanunk diákjainkat. Soha, amennyire lehetséges: abszolút soha ne utasítsuk rendre őket mások előtt, hanem mindig négyszemközt, ahogy mondani szokták: in camera caritatis. Don Bosco kizárólag megelőzés céljából vagy súlyos eseteknél engedte meg a nyilvános rendreutasítást vagy büntetést.

4. Teljességgel elkerülendő a gyerekek fizikai bántalmazása, fájdalmas pózban való térdepeltetése, fülük meghúzása és más hasonló büntetések – figyelmeztetett Bosco Szent János. A törvény is tiltja ezt, amellett nagyon felzaklatja a gyerekeket, és csökkenti a nevelő tekintélyét.

5. A nevelőnek közölnie kell a gyerekekkel a szabályokat, a lehetséges jutalmakat és büntetéseket, hogy senki ne hivatkozhasson arra, hogy nem tudta, mit kell, vagy mit nem szabad tenni.

Más szavakkal: a gyerekeknek szükségük van határokra, és jól reagálnak a határokra. Senki sem érzi biztonságban magát, ha vaktában repül, és ilyenkor mindig neki is megy valaminek…

6. A nevelő legyen következetes, amikor valami kötelesség teljesítéséről van szó; legyen szilárd a jó keresésében; bátor, amikor a rosszat kell megelőzni, de mindig kedves és megfontolt. Bosco Szent János biztosít minket arról, hogy csak a türelemből fakadhat valódi siker.

A türelmetlenség csak elriasztja a gyerekeket, és az elégedetlenséget terjeszti a legjobbak között is – írja Don Bosco. A nevelői tapasztalat arra tanít, hogy a türelem az egyetlen megoldás a legsúlyosabb engedetlenség és hajthatatlanság esetén is.

„Néha, hosszas türelmes erőfeszítés után, mely nem vezetett eredményre, úgy ítéltem meg, szigorúbb lépéseket kell tennem. Ezek azonban soha nem értek el semmit, s végül mindig a szeretet győzedelmeskedett ott, ahol a szigor kudarcot vallott. A szeretet az elixír, bár néha csak lassan fejti ki hatását” – írja Don Bosco.

7. Ahhoz, hogy a fiatalok valódi édesapái legyünk, nem engedhetjük, hogy a düh beárnyékolja arcunkat. Ha időnként megdöbbentő dolgok történnek is, engedjük, hogy elménk derűje rögtön eloszlassa a türelmetlenség felhőit. Az önfegyelem kell hogy uralja egész lényünket: elménket, szívünket, ajkunkat. Amikor valaki hibázik, éleszd fel az együttérzést a szívedben és a reményt elmédben, akkor rendreutasításod gyümölcsöt terem.

Nehéz pillanatokban egy alázatos ima az Istenhez hasznosabb, mint egy heves dühkitörés. A fiataloknak biztosan nem válik javára a nevelők türelmetlensége, senkinek nem szolgál épülésére.

Forrás: Aleteia.org; Szaléziak.hu

Fotó: Salesians.org

Magyar Kurír
(vn)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peterrel-unnepeltek-punkosdot-az-esztergomi-bazilikaban
Erdő Péter: Ha Jézus Krisztus felé tartunk, biztosan jó úton járunk

Május 20-án, pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatott be ünnepi szentmisét az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban, és kiszolgáltatta a bérmálás szentségét 60 fiatalnak.

20:20
ferenc-papa-mennyire-jot-tenne-ha-mindennap-befogadnank-az-elet-helyreallitot
Ferenc pápa: Mennyire jót tenne, ha mindennap befogadnánk az élet-helyreállítót!

Május 20-án a Szentatya a Szent Péter-bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét. Homíliájában a Szentlélek életet megváltoztató erejéről beszélt, és annak szükségéről, hogy állandóan befogadjuk az életünkbe a megújulást, fiatalságot, erőt, békét hozó Lelket.

19:19