A „kenetvivők” liturgiáját ünnepelte a Nyolc Boldogság Közösség

Megszentelt élet – 2016. március 22., kedd | 14:27

Március 21-én ünnepelte a „kenetvivők” (myrrophores) liturgiáját a budapesti Örökimádás-templomban a Nyolc Boldogság Közösség, mely a nagyhét következő szertartásaira is várja a híveket.


KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Urunk betániai megkenetésének emlékére ünnepli a Nyolc Boldogság Közösség a „kenetvivők” (myrrophores) liturgiáját, ami a nagyhét bevezetése. Ez a szertartás az imádás egy gesztusa, az ember Jézussal szeretne időt tölteni, rá „pazarolni” azt, ami drága neki, a mai ember például az időt – mondta el Csaba Veronika Mária nővér. „Illatos olajat öntött rá, temetésemre kente meg a testem” – a liturgia énekei, a bizánci hagyományú és taizéi dallamok, valamint Lisieux-i Kis Szent Teréz versei és elmélkedései segítettek ráhangolódni a nagyhéti belső elcsendesedésre.

Az evangéliumok így írják le a betániai vacsorát: Húsvét előtt hat nappal Jézus Betániában tér be egy baráti házba. Az eseményt olvashatjuk Márk (14,3–9), Máté (26,6–13) és János (12,1–8) evangéliumában is. Eltérés van a személyek megnevezésében, Jánosnál a halottaiból feltámasztott Lázár házába tér be Jézus, Máténál és Márknál pedig a leprás Simon otthonába. A vacsora során egy asszony Jézushoz lép, és drága, illatos olajjal megkeni Jánosnál a lábát, a szinoptikusoknál a fejét. Máté és Márk nem nevezi meg, János Máriaként beszél róla. Máténál és Márknál néhány tanítvány nem érti, Jánosnál Júdás hangot is ad megbotránkozásának: „Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénárért, és adták oda a szegényeknek?” Jézus azonban ezt mondja neki: „Hagyj békét neki, hogy temetésem napjára teljesítse azt. Mert szegények mindenkor lesznek veletek, de én nem leszek mindig veletek.”

A szertartást a sztichirákkal, a bizánci szertartásban a föltámadási evangéliumokhoz tartozó énekekkel és ugyancsak bizánci dallamú prokimennel (a szentírási olvasmányok előtt énekelt zsoltárvers) vezették be, majd az imádság a János-evangélium nyomán elmélkedéssel folytatódott. Versegi Beáta Mária nővér szavai a Jézust és tanítványait fogadó betániai házba vezettek be: „Húsvét előtt hat nappal járunk. Lázár otthonában minden ideális: Lázár, Márta és Mária ott vannak a tanítványokkal érkező Jézussal. Mindenki megtalálta a szerepét. Mária előveszi a drága olajat, és megkeni vele Jézust. 300 dénár az értéke, ahogy a méltatlankodók állítják, ami akkoriban egy munkás éves fizetését jelentette. Ott van Lázár, aki feltámadt, és Jézus, aki a halálra készül. Mennyit ér az élet? Mennyit a halál? A botránkozó Júdás és Jézus válasza az élet és halál drámájába visz be bennünket. Ez az odaadás és önmagunk visszatartásának a drámája. Ha merünk nagylelkűek lenni, ha készek vagyunk megfeledkezni érdekeinkről, nagyszerű dolog történik velünk: átlépünk a halálból az életre.”

„A történet azt mutatja, az élet több, mint amit meg tudunk ragadni, és több annál, amit veszíthetünk. Ha elveszítjük, megnyerjük. Ha megtartjuk, Júdással együtt elveszünk. Ez az este Betániában a szeretetnek ebbe a titkába vezet be” – mondta Beáta nővér.

Mindennapjainkban is ilyen élet-halál pillanatokban van részünk. Van, hogy odaadjuk magunkat, van, hogy megtagadjuk. Jézus mellettünk áll, engedi, hogy újra és újra próbálkozzunk, segít, hogy igent tudjunk mondani. Nincsenek nagy árulásaink, de magunk körül forogva, ahogy Júdás elszedegette a pénzt, mi is „elszedegetjük” az értékeket.

Ma azért imádkozunk, hogy az Úr lépjen be a mi lelkünk betániai házába, ahol együtt van a nagylelkűség és az önzés, és kérjük, vezessen át a halálon a feltámadásig – fogalmazott Beáta nővér.


A liturgián a szentély középpontjába helyezték a sírba tétel ikonját, melyen Jézus kereszt tövében lefektetett teste körül ott van Mária a szent asszonyok társaságában, valamint János, Nikodémus és Arimetiai József. Elmélkedések, énekek és imák elhangzása közben a szertartáson részt vevők sorra az ikonhoz járultak, s illatos olajjal megkenték Jézus testének ábrázolását.

A Nyolc Boldogság Közösség a nagyhét következő napjain is várja a híveket a budapesti Örökimádás-templomba: nagypénteken este fél 9-től a sírba tétel liturgiáján Jézus temetéséről emlékeznek meg. Nagyszombaton reggel 8 órától tartanak liturgiát, majd egész délelőtt lehetőséget teremtenek a szent sírnál való csendes imára.

Fotó: Thaler Tamás

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria