Konferenciát rendeztek Győrben a bencés rend megtelepedésének 215. évfordulója alkalmából

2017. november 10. péntek 21:05

„Tanítás, tudomány lelkipásztorkodás – Szent Benedek fiai Győrben 1802–2017” címmel rendeztek tudományos konferenciát november 10-én a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Jedlik termében abból az alkalomból, hogy 215 éve vannak jelen Győrben a bencések.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A 18. században Európa-szerte jelentős változás állt be állam és egyház kapcsolatában: a kor uralkodó egyházpolitikai eszméje az államegyház lett, ami tulajdonképpen a vallás fölötti állami gyámkodást jelentette. Az egyház eszköz lett egy modern, felvilágosult állam kiépítésében. Ez a folyamat Magyarországon már Mária Terézia idejében megindult, és fia, II. József uralkodása alatt teljesedett ki.

A „kalapos király” felvilágosult racionalizmusa mindent elutasított az egyházban, ami nem közvetlenül isteni eredetű. Legtöbb intézkedése arra irányult, hogy államegyháza fölött érvénytelenítse a pápai hatalmat: megreformálta a papképzést, uralkodói felügyelet alá vont központi szemináriumokat hozott létre, elszakította a szerzetesrendeket Rómától, a nem tanítással vagy betegápolással foglalkozó rendek működését 1782-ben be is tiltotta. A II. József által nem hasznos tevékenységűnek ítélt rendek közé tartoztak akkoriban a bencések is.

II. Józsefet II. Lipót, majd I. Ferenc követte a trónon. Az akkori magyar társadalomra nagy hatást gyakoroltak a francia forradalom eszméi, ezért Ferenc király fő célkitűzésének azt tekintette, hogy a forradalmi eszméket csírájában elfojtsa. A fennálló társadalmi és államrend megerősítésében a bécsi udvar az Egyházat is igyekezett felhasználni, ezt szolgálta néhány szerzetesrend visszaállítása is. A király 1802-ben tanítási kötelezettség előírásával engedélyezte a bencés, a ciszterci és a premontrei rend újbóli működését az országban.

Ferenc király kettős feladatot tűzött a bencés rend elé: az istentisztelet előmozdítását, valamint az ifjúság helyes nevelését és oktatását. A rend 1815-ig fokozatosan vette át a rábízott intézményeket, elsőként a győri iskolában indulhatott meg az oktatás 1802 őszén.

Az elmúlt 215 év alatt Magyarország egyik kiemelkedő oktatási intézményévé vált a győri bencés gimnázium – falai között alkotta első találmányait Jedlik Ányos, aki 1825-től 1831-ig volt az iskola tanára, illetve itt alapított 1859-ben az iskola régiségtárából múzeumot Rómer Flóris.

* * *

A november 10-én megrendezett konferencia résztvevőit elsőként Sárai-Szabó Kelemen perjel köszöntötte, aki Szent Benedek Regulájára hivatkozva hangsúlyozta, a bencés szerzeteseknek komolyan kell venniük elődeiket.

Ezt követően Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet, melyben a bencések győri jelenlétének meghatározó állomásait emelte ki, megemlítve azt is, hogy a gimnáziumban tanító szerzetesek mindig is köztiszteletben álló lakói voltak Győrnek; számos bencésről már életében legendák keringtek a városban.

Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese Győr 19. századi történetét, a bencés rend helyi működésének környezetét mutatta be előadásában. A 18. század második felében a 12 ezer lakosú Győrben öt szerzetesrend működött, akik nagy hatást gyakoroltak a hitéletre. Különösen a jezsuiták, akik nemcsak gimnáziumot működtettek, hanem lelkipásztori tevékenységük is jelentős volt, templomukban számos hitbuzgalmi társulat talált otthonra. A gimnázium és a társulatok még a jezsuita rend 1773-as feloszlatása után is működhettek, csupán II. József egyházpolitikája okozott némi visszaesést. A bencés jelenlét később nemcsak a hitéletre, hanem Győr kulturális életére is nagy hatást gyakorolt. „Győr városában volt igény a kultúrára, és ebben nagy szerepe volt a bencés gimnáziumnak” – hangsúlyozta Horváth József.

Dénesi Tamás, a pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója a bencés rend győri megtelepedéséről beszélt. Kiemelte, a nevelés sosem állt távol a bencés rend szellemiségétől, hiszen Pannonhalmán 996 óta folyt oktatás és tudományos tevékenység, sőt a 17–18. században a felvidéki Modorban és Komáromban is működött bencés gimnázium. A győri gimnázium indulásakor jelentős segítséget nyújtottak e tapasztalatok, valamint az, hogy az iskola a jezsuiták feloszlatása után is működött a volt jezsuiták, illetve a győri egyházmegye papjainak tevékenysége által. Ami a 19. század első évtizedében gondot jelentett a rend számára, az főként a szerzetesek hiányos felkészültsége volt, amit a későbbi évtizedekben aztán sikerrel orvosoltak. 

Terdik Szilveszter művészettörténész a győri Szent Ignác-templom bencés kézbe kerülésének történetét mutatta be korabeli leltárak segítségével. Kifejtette, a bencések kimondottan jó állapotú templomot vehettek át, ugyanis az épület korábbi gazdái, a jezsuiták megfelelően gondoskodtak annak karbantartásáról. 

Sasfi Csaba történész a győri gimnázium reformkori diákságának összetételét elemezte korabeli anyakönyvek segítségével. Megállapította, az iskola akkori tanulói főként győri és környékbeli polgári családokból kerültek ki, és az intézmény főleg polgári iskolai feladatkört látott el, erős volt ugyanakkor a felsőfokú tanulmányokra felkészítő funkciója is. 

A konferencia első szekciója a napközi imaórával zárult, melyet az évfordulóra készült ólomüveg ablak megáldása követett a perjelség folyosóján. A Golgotát ábrázoló ablak, Bráda Tibor és munkatársai alkotása, a Bencés Diákok Győri Egyesületének felkérésére készült.

A művet bemutató beszédében Bráda Tibor elmondta, úgy akarta Jézus keresztrefeszítését ábrázolni, hogy az a feltámadást is magában hordozza – a művész ezt az ablak színvilágában és kompozíciójában is igyekezett hangsúlyozni.

Az ólomüveg ablak megáldásáért Kőrösi Tamás, a Bencés Diákok Győri Egyesületének elnöke mondott köszönetet.

A konferencia második szekciójában Tóta Péter Benedek, Csécs Teréz, valamint Tóth Konstantin és Barkó Ágoston bencések tartottak előadást a győri gimnázium múltjáról.

A tudományos konferencia könyvbemutatóval zárult, melyen Tusor Péter történész mutatta be a Jezsuita jelenlét Győrben – Tanulmányok a 375 éves Szent Ignác-templom történetéhez című tanulmánykötetet.

Fotó: Bókay László

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
szent-anyos-unnepen-diakonusszentelest-tartottak-tihanyban
Szent Ányos ünnepén diakónusszentelést tartottak Tihanyban

Hálaadó szentmisével emlékeztek a Tihanyi Bencés Apátság védőszentjére, Szent Ányosra november 17-én. A szentmisében Székely János szombathelyi megyéspüspök diakónussá szentelte Czakó András testvért.

10:06
veres-andras-nagyszombati-maria-bucsun-szuksegunk-van-egymas-szeretetere
Veres András a nagyszombati Mária-búcsún: Szükségünk van egymás szeretetére!

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be november 18-án a felvidéki Nagyszombatban a Könnyező Szűzanya novénájának, vagyis kilencedének keretében a búcsúi szentmisét a Szent Miklós-exkatedrálisban.

08:47