Márfi Gyula érsek áldotta meg a Miniszterelnökség új épületét

Megszentelt élet – 2019. január 7., hétfő | 11:29

Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg vízkereszt ünnepén a Miniszterelnökség új épületét, mely a budai Várban az egykori kármelita kolostorban létesült. Az épület megáldásán jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Vörös Imre András, a Sarutlan Kármelita Rendtartomány tartományfőnöke.

A hazai sajtóban a hagyományosan házszentelésnek nevezett szentelményt tévesen „felszentelésnek” nevezték – utóbbi személyek, templomok, oltárok olajjal vagy krizmával történő szentelésére vonatkozik.

Az egykori kármelita kolostor megújult épületének megáldásakor Márfi Gyula érsek a szentelményhez előírt könyörgés elimádkozása után szenteltvízzel hintette meg az épületet, majd  Vörös Imre András kármelita tartományfőnök az irodákat. Olyan szent jelek és hozzájuk kötődő imák ezek, amelyek jelzik Isten cselekvését, és előkészítik lelkünket annak befogadására különböző élethelyzetekben. Majd az ajtó szemöldökfájára – jelen esetben a miniszterelnök dolgozószobájának ajtajára – krétával fölírták az évszámot és a latin áldásformula kezdőbetűit: 20 + C + M + B + 19 (Christus Mansionem Benedicat – Krisztus áldja meg e házat).

Az új kormányzati épület kialakítása során az egykori kármelita kolostorépületben teljes mértékben a 18. századi egyszerű belsőt állították helyre a tervezők, de az ezzel együtt teljes mértékben megfelel a 21. századi követelményeknek.

A Sándor-palotától északra eső területen már a 13. században rendházat és templomot építettek a ferencesek, és itt temették el III. Andrást, az utolsó Árpád-házi királyt is. A későbbi századokban udvari főemberek, többek között Kapisztrán Szent János és Tomori Pál érsek-hadvezér is itt lakott. A török korban dzsámivá alakították a templomot. Buda visszafoglalása után kaszárnya létesült itt, de az épület már 1693-ban a kármelitákhoz került, akik 1734-re készültek el Szent Józsefnek szentelt templomukkal – a későbbi Várszínház épületével.

Az egykori rendházat 1787 januárja és októbere között alakították át színházzá. A főhomlokzatot is a kor copf (klasszicizáló késő barokk) stílusában újították meg. 1800. május 7-én Beethoven is játszott falai között, 1835-ben pedig Budán itt adták először elő Katona József később nemzeti drámaként számontartott Bánk bánját. Az 1944–45-ös ostrom során megsérült épület sokáig romos állapotban volt, csak 1977-re újították fel.

2001. december 1-jétől a Nemzeti Táncszínház intézménye működött az épületben. 2016-ban kezdődött az egykori kármelita kolostor és templom teljes felújítása abból a célból, hogy a Miniszterelnökség költözzön oda. A kormányzati hivatal  2019. január 1-jén kezdte meg munkáját az épületben.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye, Orbán Viktor Facebook-oldala, Magyar katolikus lexikon

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria