Megújuló piarista iskolák – Interjú Labancz Zsolt tartományfőnökkel

2018. július 3. kedd 19:16

A magyar piaristák közel egy évszázados álma valósulhat meg: Moson megye első gimnáziuma, az 1739-ben Zsidanics István megyei adószedő által alapított piarista iskola új épületbe költözhet néhány éven belül.

A történelem viharai folytán számos megpróbáltatáson keresztülment mosonmagyaróvári intézmény bővítése, átépítése régóta foglalkoztatja a rend magyarországi vezetőit. Az ezzel kapcsolatos háttérről, a jelenlegi tervekről és a Piarista Rend Magyar Tartományának egyéb fejlesztéseiről Labancz Zsolt tartományfőnökkel beszélgetett Szathmáry Melinda.

– 2018 tavaszán tervezési közbeszerzést írtak ki több iskolájuk megújítására, fejlesztésére. Ezek közül a mosonmagyaróvári az egyetlen olyan projekt, ahol az iskola teljesen új épületbe fog költözni, nem a jelenlegi épületegyüttest újítják fel. Milyen okok vezettek ahhoz, hogy belevágjanak egy ekkora vállalkozásba?

– E kérdésre először egy rövid történelmi áttekintéssel válaszolnék, amely rámutat iskolánk folyamatos növekedésére, fejlesztési igényeinek alakulására. Miután az alapítás óta az épületek egyre szűkösebbnek bizonyultak, a mosonmagyaróvári városi tanács 1924-ben egyes osztályoknak és szertáraknak a szomszédos régi városháza épületében adott helyet, 1932-ben pedig néhány új termet is építtetett, de a komolyabb épületbővítés elmaradt. Az intézményhez 1945-től Piarista Diákotthon is tartozott, a gimnáziumba lányokat is fölvettek, 1946/1947-től pedig az intézmény általános iskolai alsó osztályokkal bővült, amelyek a régi városháza helyiségeiben működtek. 1948-ban a kommunista hatalom az egész iskolát és a konviktust is államosította. Az állami gimnázium Kossuth Lajos néven működött tovább.

A rendszerváltás után, 1990 nyarán Németh László mosoni plébános kérésére a régi városi tanács átadta az egykori piarista épület egy részét az egyházközségnek, amely folyamatosan bővülő keresztény általános iskolát nyitott; ennek 1993-tól már gimnáziumi osztályai is voltak. Az intézmény fenntartását és vezetését 1994-ben vette át a piarista rend, amely idővel visszakapta a teljes épületet, az 1960-as években épült új szárnnyal és tornateremmel együtt, valamint kárpótlási pénzből megvásárolta a szomszédos Habsburg-házat is. Jelenleg közel 600 diákot oktatunk, nevelünk Mosonmagyaróváron. Az utóbbi időben teljesen világossá vált, hogy a régi iskolaépületet kinőttük. E műemléki védettség alatt álló, s egyébként igazán szép barokk épületegyüttes nem alakítható át több szempontból sem a mai kor pedagógiai igényeinek megfelelően, műszaki korszerűsítése is kérdéses, s maga a terület sem bővíthető, hiszen zárt háztömbben helyezkedik el az iskola. Így jutottunk el ahhoz a döntéshez, hogy ha megfelelő feltételeket szeretnénk mosonmagyaróvári iskolánknak biztosítani, akkor új épületben kell gondolkodnunk.

– Pontosan hol fog működni az új iskola, és miért épp ezt a helyszínt választották?

– A mosonmagyaróvári városi vezetéssel már jóval a tervezési közbeszerzés kiírása előtt elindult a közös gondolkodás az új hely kiválasztásáról. Fontos szempont volt, hogy az ingatlan városi tulajdonban legyen, és kellőképp tágas területen helyezkedjen el, s ugyanakkor megfelelőképp megközelíthető is legyen. Hosszas keresés és az érvek-ellenérvek kellő szintű vizsgálata után az Ipartelepen lévő, közel 30 000 négyzetméteres telekre esett a választás, ahol az egykori határőrlaktanya is található. E döntés mellett szólt az is, hogy a telek közvetlen szomszédságban új lakóövezet kialakítása indult, mely építkezés gyakorlatilag a miénkkel párhuzamosan fog zajlani. Egy látványosan fejlődő városrészről beszélhetünk, s így az ide beköltöző családok számára megfelelő közelségben lesz az új iskola.

– Többek szerint e helyre költözni nem szerencsés, hisz súlyosan terhelt az ’56-os forradalom tragikus örökségével: 1956. október 26-án a határőrlaktanyánál gyilkos sortűz fogadta a forradalmat éltető mintegy 1000-1500 fős tömeget, akikből becslések szerint több mint száz ember a helyszínen életét vesztette. A mosonmagyaróvári sortűz története, az itt készült fotók világszerte ismertek. Nem félnek attól, hogy a jelenlegi és a jövőben várt diákok szülei számára visszatartó erővel bír majd a helyszín?

– Nagyon fontos szempontra kérdez rá, magunk is sokat mérlegeltük, jó-e, szabad-e ezen a történelmi emlékekkel terhes helyszínen iskolát építeni. Úgy érzékeltük, a város vezetése is keresi a módját annak, hogyan lehetne segíteni, hogy a tragikus múlt emlékezete a jövő felé vezessen. Szívesen vagyunk társak ebben a folyamatban, hiszen történelmünk, s egyáltalán az életünk alapvető szemléletét érinti ez a kérdés: van-e lehetőség a sebek gyógyítására; erősebb-e a jóakarat, mint a gyűlölet; fakadhat-e élet a halálból? Hitünk, meggyőződésünk arra hív, hogy igennel feleljünk e kérdésekre. Egy új iskola bontakozása s majd megléte, amelynek tereit azok a gyermekek és fiatalok töltik be, akik társadalmunk jövőjét jelentik, szimbolikusan és valóságosan is azt jelzi, hogy a múlt életadóan tud integrálódni a világunkba. Ehhez szükség van sok egyeztetésre, kreativitásra, összefogásra. Az áldozatok emlékét természetesen szeretnénk megőrizni: talán leginkább egy méltó emlékpont létrehozása segítheti ezt, amelyet a jelenlegi laktanya helyén alakítanánk ki. E gondolatról már elindultak az egyeztetések a város vezetésével és a Mosonmagyaróvári ’56-os Egyesülettel. Nagyon bízom benne, hogy így, együtt, minden érdekelt bevonásával a legjobb megoldásra fogunk rátalálni.

– Mit lehet tudni a tervezési folyamatról?

– A tavasszal kiírt tervezési közbeszerzésen egy helyi kötődésű építészekből álló, kreatív és elhivatott csapat, a CAN Architects nyerte el az új iskola megálmodásának és építési terveinek elkészítési lehetőségét. A kiviteli tervek az ütemezés szerint jövő év februárjára várhatók. A tervezési folyamatban egyrészt helyi szinten a mosonmagyaróvári piarista iskola vezetői és nevelői közössége, másrészt a tartomány központi vezetése és munkatársai vesznek részt. Új iskolánkat a piarista pedagógia alapvető sajátosságai, identitáselemei szerint alakítjuk, hogy a hozzánk járó gyermekek és fiatalok teljes emberi és keresztény bontakozását tudja segíteni. Úgy látjuk, ez a piarista pedagógia választ ad a kor kihívásaira is, s Kalazanci Szent József eredeti szándéka szerint egy igazságosabb és testvéribb társadalmi közeg épülését szolgálja.

Az építkezés során több átjárható, átlátható közösségi teret és ezekhez kapcsolódó különböző funkcionális és oktatási teret hozunk létre, amelyek időt álló megoldást képviselnek. Célunk, hogy a leendő épület számos közösség számára – köztük diákok, tanárok, keresztény közösségek, cserkészek – otthont adhasson, emellett a környék egyfajta kulturális központjaként is működhessen. Bár az új iskola nem a városközpontban épül, mégis jól megközelíthető kell hogy legyen, ennek fejlesztésén a városvezetéssel már folynak egyeztetések.

– Mosonmagyaróváron túl milyen iskolaépület-fejlesztések várhatók még idén a magyar tartományban?

– Több tervezési folyamatot indítottunk el párhuzamosan egy, a kormánytól kapott céltámogatás eredményeként. Már elindult a folyamat a tavaly 25 éves fennállását ünneplő gödi szakképző iskolánk kibővítése és átalakítása kapcsán, amely a pedagógiai folyamatok, módszerek megújításával párhuzamosan zajlik. A kiviteli tervek őszre készülnek el. Sátoraljaújhelyi kollégiumunk épületét is fel szeretnénk újítani, emellett legnagyobb intézményünk, a több mint ezer gyermeket nevelő kecskeméti iskola és óvoda Czollner téri részének három épülete alakul át, újul meg. Kecskeméten jelenleg is zajlik fejlesztésünk: a kollégium korszerűsítésén dolgozunk, így szeptemberben teljesen megújult épület várja majd diákjainkat.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
karrier-es-csalad-egokabatban-es-alazattal
„Szólj be a papnak” Debrecenben: Karrier és család – egokabátban és alázattal

„Család–karrier, hol van az egyensúly?” címmel rendezett beszélgetést Debrecenben a Szólj be a papnak! csapata november 19-én. A szervezők beszámolóját adjuk közre az estéről.

20:40
ferenc-papa-ne-gondoljuk-hogy-meg-tudunk-valtozni-szentlelek-segitsege-nelkul
Ferenc pápa: Ne gondoljuk, hogy meg tudunk változni a Szentlélek segítsége nélkül!

November 21-én a Szentatya a tízparancsolat utolsó mondatairól tartotta katekézisét: „Ne kívánd el felebarátod feleségét […], ne kívánj el semmi egyebet, ami az övé!” Hangsúlyozta, hogy e felszólítások a bajok gyökerére mutatnak rá, a bennünk rejlő helytelen kívánságokra, melyektől csak Isten tisztíthatja meg a szívünket.

16:25