Negyed évszázados a piarista szakképzés Gödön

2017. május 31. szerda 13:26

Május 25-én és 26-án jubileumi ünnepséget tartottak a piaristák a gödi Piarista Szakközépiskola, Szakgimnázium és Kollégium huszonöt éve történt megalapításának alkalmából.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az eseményen Jelenits István SchP, az iskola egyik alapítója mellett felszólalt Guba András SchP és Szabó László SchP, az intézmény korábbi szerzetes-igazgatói; Dekiszkyné Fejér Rita, az iskola jelenlegi vezetője és Pintér György, Göd város alpolgármestere is. A rendezvény keretében megszentelték és felavatták a jubileumi év alkalmából készített kovácsoltvas kaput, amely Tatár András tervei alapján készült, a mester és diákjai kivitelezésében.

A huszonöt éves jubileumot ünneplő eseménysorozat első napján a jelenlegi és a régebbi diákoké volt a főszerep. A „Ki mit tud?”-on számos tehetség feltűnt: volt bűvészkedés, éneklés, beatbox; az iskola tanárai verssel és énekkel készültek. Délután az öregdiákokat hívta meg és látta vendégül az iskola, hagyományteremtő céllal. A mintegy félszáz résztvevőhöz csatlakoztak azok a tanárok, mesterek is, akik korábban a „szak-ember” képzés fő mozgatórugóiként hozzávetőlegesen ezerötszáz diák nevelésében segédkeztek. A jó hangulatú találkozón a jelenlévők egyhangúlag támogatták, hogy megalakuljon a Piarista Öregdiákszövetség Gödi Tagozata.

Pénteken a találkozás és a hálaadás volt fókuszban. A nap az alsógödi Szent István-plébánián kezdődött, ahol szentmisével ünnepelték az iskola születésnapját. A mise főcelebránsa és szónoka Labancz Zsolt SchP tartományfőnök volt. Homíliájában az alapítás idejének küzdelmeire visszatekintve elmondta: „A magyar tartományban a gödi iskola megalapításával új dolog született. Olyan új valóság kapott helyet a magyar piarista világban, ami addig nem létezett. Egy olyan területre tettük a lábunkat, és a társadalomnak egy olyan része felé tettünk lépéseket, akikkel korábban nem volt kapcsolatunk. És ma, amikor ünnepeljük az elmúlt huszonöt évet, akkor azt a kezdeményező készséget is ünnepeljük, ami eltöltötte azokat az embereket, akikben volt bátorság elindulni ezen az úton. Ünnepeljük ezt, és hálát adunk érte.” Hozzátette: „Gödi iskolánk a kezdetektől fogva nem egyszerűen egy szakképző intézmény, ahol valamilyen szakmát szeretnénk tanítani a hozzánk járó fiataloknak. Ahogyan az iskola megfogalmazza: »szak-ember« képzés zajlik itt. Azon igyekszünk, munkálkodunk, hogy teljes ember szülessék a világra. És ez sokkal nagyobb feladat, tágabb hivatás, mint egy szakmát tanítani” – fejtette ki a tartományfőnök. A diákokhoz fordulva elmondta: „Azt szeretnénk, hogy olyan emberré legyetek, aki látja életének a céljait, meg tudja fogalmazni ezeket, aki tud másokhoz kapcsolódni, közösséget alkotni.”

A hálaadó szentmisét követően átadták és megáldották a Tatár András szerkezetlakatos és kovács szakoktató, gödi öregdiák által megálmodott kovácsoltvas jubileumi kaput, amelyet az iskola főbejáratánál helyeztek el. A diákok, szakoktatók, mesterek közös munkájából készült új főbejárat megnyitásán Meyer Tamás, a Piarista Oktató és Szolgáltató Kft. ügyvezetője mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés megvalósításában nagyon fontos szerepet játszott a közösség ereje. Megköszönte mindazok munkáját, akik az elmúlt időszakban segítették a kapu elkészítését, akár a gyakorlati időn kívül, késő délutántól estébe nyúlóan is.

Ezt követően a vendégek a Piarista Kft. asztalos tanműhelyében megrendezett jubileumi ünnepségen vettek részt, amelynek keretében megemlékezéseket, néptáncbemutatót tartottak, emellett élőzenés produkciókat is hallgathattak az egybegyűltek. A köszöntéseket követően Jelenits István SchP, az iskola egyik elindítója, egykori tartományfőnök beszélt arról, hogy milyen gondolatok vezettek az alapításhoz, miért meghatározó a társadalmi szerepe egy iskolának, és honnan ismerhető meg a gödi fiatal. „Nem minden gyerek egyforma. Nemcsak a tehetségében különbözhet a másiktól, hanem abban is, hogy más a fejlődési ritmusa. Amikor megalapítottuk ezt a szakmunkásképzőt, kerestük az olyan gyerekeket, akiknek valami családi ok miatt, vagy születési adottságuk miatt, az iskolának az a része, ahol érettségit lehet szerezni, nehezen elérhető. Nekik szerettünk volna másik utat mutatni. Arra gondoltunk, hogy talán azoknak a gyerekeknek, akik nagyon nehezen haladnak egyébként az iskolában, meg tudjuk mutatni, hogy a kezük ügyes. És nemcsak a kezük ügyes, hanem van egy olyan intelligenciájuk is, amit az anyag megformálása által mutathatnak meg. Az a gyerek, aki az általános iskolában nyolc évig élt meg sikertelenséget, egyszer csak azt tapasztalja, hogy valami sikerül, gyorsabban meg tud oldani egy feladatot, és jobb a bizonyítványa. Akinek nincs tehetsége mondjuk a nyelvek iránt, az is könnyebben halad, amikor azt tapasztalja, hogy szüksége van a tudásra. A szakmunkásképző iskola megalapításával az alkotás örömét kívántuk megmutatni a diákoknak” – mondta el Jelenits István.

Beszédét követően Guba András SchP emelkedett szólásra, aki az iskola második igazgatója volt, s kinek nevéhez fűződik a Belvárosi Tanodánál tapasztalt mentorszemlélet gödi adaptálása. Vezetése alatt sokszínű és sokrétű céges kapcsolatok segítették elő, hogy az alapítást követő években bevezetett újabb szakmákhoz (asztalos, szerkezetlakatos) korszerű, új tanműhelyeket alakítsanak ki. Ezúttal arról beszélt, hogy a piarista rend számára mit jelent a szakképzés. Kiemelte: „Azt látom, hogy ez az iskola a rend gondolkodását újra és újra kiforgatja egy kicsit magából. Olyan területekre billenti, amelyek ismeretlenek, felfedezni valók és tanulásra kényszerítenek. Nem hagyomány folytatására, hanem valami újnak a megtanulására.”

A volt igazgató ezután a sorban is utána következő piaristát, Szabó Lászlót SchP kérte meg, hogy pár szót szóljon az iskoláról, aki arról beszélt, hogy tanárként is, szerzetesként is ebben az iskolában kezdett; számára a tanulásról szólt a gödi időszak. Igazgatósága alatt intézményesült a Mentor Csoport, és a tanárok jellemzően sok képzésen vettek részt egyénileg és közösségileg is. A közösség erejét, életének mostani fontos meghatározóját, a cigány pasztorációhoz szorosan kapcsolódó hivatást is itt tapasztalta meg a jelenleg Sátoraljaújhelyen tevékenykedő piarista szerzetes.

A korábbi igazgatói beszédek után Dudinszky Zsombor végzős asztalos tanuló ipolybalogi dalokat játszott dudán, majd Pintér György, Göd alpolgármestere következett, aki bátor lépésnek vélte az addig csak általános iskolákat bíró várostól egy középiskola felvállalását. A helyiek részéről Faragó Lászlót emelte ki, akinek az iskola létrejötte köszönhető. Úgy fogalmazott: a település és az iskola összeszokott, és ha valamilyen munkára van szükség, akkor gyakran elhangzik: „Majd szólunk a piaristáknak”. A tanulók nevelésével kapcsolatban hozzátette: „Azt szeretném megköszönni, hogy itt van, aki napról napra csinálja ezt a nem könnyű feladatot; hogy ezekbe a gyerekekbe az átlagnál jobban beivódnak olyan kifejezések, mint a szakma becsülete, az alkotás öröme.”

Dekiszkyné Fejér Rita, az intézmény jelenlegi igazgatója arra a nem kis feladatra vállalkozott, hogy bemutassa az eltelt időszakot. Elmondta, hogyan változott az épített környezet, hogyan használták fel a piaristák a már meglévő épületeket alapnak, vagy éppen építettek olyan új épületeket, mint a Parti Műhely. Nem maradt el a korábbi igazgatók méltatása sem, közöttük az első igazgató, Golda Gábor építészé, aki mérnöki gondolkodásával támogatta a kezdeti fejlődést, de az utóbbi években sem távolodott el a piarista rendtől. Rubovszky György Zsolt előző igazgatóként sokat tett azért, hogy az iskola közösségből intézménnyé váljon: a vezetői csapattal és a tantestülettel együtt a misszió és az alapértékek megfogalmazása is az ő vezetése alatt történt. Az igazgatónő ara is kitért, milyen értékei vannak most az iskolának, hogyan működnek a szakmai kapcsolatok három külföldi iskolával, honnan kap forrást a szakmai képzéshez a nehezebb sorsú diák. Kiemelte, hogy az eltelt huszonöt évben az országos szakmai versenyeken harmincöt piarista diák jutott döntőbe és ért el dobogós vagy ahhoz közeli helyezést. Végül hozzátette: „Leginkább a tanárainknak és a mestereinknek köszönöm az elmúlt éveket, akik mindennap új erővel, lendülettel, kedvvel érkeznek be ide. Rendkívül elhivatott tantestületünk van, akik mindent megtesznek azért, hogy ezek a gyerekek ne csak oktatást kapjanak, hanem az életre is neveljék őket.”

A jubileumi ünnepség végén az iskola tanulói, Belencsák Dorián és Dolniczki Levente, akik egyben a keszegi néptáncegyüttes tagjai, társaikkal rábaközi táncokat, szili-karéjt, dús és friss csárdást adtak elő.

Az ünnepről további fotók elérhetők ITT.

Forrás: Piarista.hu

Fotó: Szathmáry Melinda

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-nem-lehet-megorizni-az-egyhaz-tanitasat-annak-tovabbfejlesztese-nelkul
Ferenc pápa: Nem lehet megőrizni az Egyház tanítását annak továbbfejlesztése nélkül!

Október 11-én a Szentatya jelentős beszédet intézett az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa által szervezett találkozó résztvevőihez a vatikáni szinódusi teremben. Hangsúlyozta az egyház hagyományának dinamikus, élő jellegét, és kiemelte a tanfejlődést a halálbüntetés kérdésében.

2017. október 16. hétfő
itt-talalkozo-leanyfalun
Idén is Leányfalun szervezték meg az állandó diakónusok találkozóját

Október 12. és 14. tartották a magyarországi állandó diakónusok és házastársaik, a diakonátus iránt érdeklődők ITT (Imádság, Tanulás, Találkozás) találkozóját és továbbképzését a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban. A szombati szentmise főcelebránsa és szónoka Erdő Péter bíboros volt.

2017. október 16. hétfő