Örök nyugalomra helyezték Sopronban Barna Máté atyát

Szabó Sándor Bertalan OP, a soproni Szent Júdás Tádé apostolról elnevezett rendház házfőnöke szentbeszédben búcsúzott rendtársától.

„Mindig nehéz végső búcsút venni valakitől, de a Tőled való búcsúban van valami szívbe markoló fájdalom. Eszünkbe jut a Te korán befejeződött életpályád és az, hogy milyen sokat kaphattunk volna még tőled. A keresztény hit tanítása azt vallja, és ezt Te is gyakran hangsúlyoztad, hogy az emberek sorsa nem egyszerűen ez a rövid földi élet, hanem a mennyei boldogság. Magunkénak szerettünk volna tudni Téged, azt hittük sokáig, hogy a miénk vagy, és nem lehet Téged elvenni tőlünk. Ám Isten, akinek a kezében vagyunk, másképp akarta. Hitünk szerint Te most már teljesen és visszavonhatatlanul Istené vagy.

Hatalmas energiáddal és felejthetetlen kiállásoddal szinte óriásként magasodtál fölénk. Egy igen sokszor mosolygó, kacagó, vidám óriást láttunk Benned, aki derűjét, jó kedélyét az élet minden helyzetében megőrizte. Egy sugárzó lényt ismerhettünk meg Benned, mivel sajátos pajkosságoddal rögtön mindenkit meg tudtál érinteni. A személyedből áradó kedélyesség és spontán közvetlenség hatása alól senki sem vonhatta ki magát. Isten megadta Neked azt, hogy nyíltságodat és közvetlenségedet az evangelizáció szolgálatába tudtad állítani. Így aztán személyes kapcsolataidon keresztül is sok gyümölcsöt hozott a Te buzgó lelkipásztori szolgálatod.

Istentől kapott értelmességedet sok alkalommal megcsodálhattuk. Magas tudományos fokozat nélkül is sokat tettél a keresztény szellemiség és kultúra terjesztéséért. A hit igazságainak nagyszerű összefüggéseit nem annyira a könyvekből, hanem imádságaidból és elmélkedéseidből ismerted meg. Nagyon szoros kapcsolatot ápoltál a Szentlélekkel, aki bőven árasztotta Rád ajándékait. Prédikációidban a hit kérdéseit bölcsességgel, mindig egyedi módon tudtad elénk tárni. A bölcsesség a dolgok összegzése és fentről való szemlélése: a bölcs egyben látja azt, amit mi csak szeletekben nézünk. A Te igehirdetésednek hallgatása a bölcsesség kiapadhatatlan forrásának bizonyult, és abból mindnyájan igen nagy haszonnal tudtunk meríteni. Hited és fáradozásod, reményeink szerint, mostanra Isten boldogító színelátására vezetett el Téged” – fogalmazta meg Szabó S. Bertalan atya mindazok reményét, akik ismerték, szerették, tisztelték Barna F. Máté atyát.

* * * 

Barna Ferenc 1966. október 14-én született Szegeden egy hódmezővásárhelyi négygyermekes család elsőszülött gyermekeként. Hódmezővásárhelyen ének-zenei általános iskolába járt, középiskolás éveit szintén Hódmezővásárhelyen, a Bethlen Gábor Gimnáziumban töltötte. 1985-ben érettségizett. Katonai szolgálata után a veszprémi vegyipari egyetemen folytatott tanulmányokat, majd Keszthelyen agrármérnöki diplomát szerzett.

1991-ben lépett be a domonkos rendbe. A noviciátust Grazban töltötte. Egyszerű fogadalmat tett 1992. szeptember 6-án. Teológiai tanulmányait a franciaországi Bordeaux-ban és Toulouse-ban végezte. Örökfogadalmát 1995. augusztus 26-án tette le Budapesten. Toulouse-ban szentelték diakónussá 1996. június 25-én. 1998. június 28-án szentelték pappá Budapesten, a domonkosok középkori templomának helyén, a mostani Hilton Szálló mellett. Papszentelését követően került a soproni domonkos rendházba. Egy évig volt a ház szindikusa, majd pedig 1999. augusztus 15-étől házfőnök és templomigazgató lett. Kilencévi házfőnökség után, 2008 szeptemberétől 2017 augusztusáig, tehát majdnem újabb kilenc évig a magyar domonkosok elöljárója volt. 2017 augusztusától haláláig ismét a soproni domonkos rendház tagja.

2007-ben kezdődött súlyos betegségét több mint tizenegy évig derűvel és elszántsággal igyekezett viselni. Fájdalmait hittel és áldozatos szerzetesi lélekkel ajánlotta fel Istennek. Erejét a betegség hordozására főként a szentmise bemutatásából és az igehirdetésből merítette. Ízig-vérig domonkos lelkülettel, tüzesen és fáradhatatlan lelkesedéssel hirdette Isten szavát, tett tanúságot az evangéliumi élet öröméről és a Krisztus-követés boldogságáról. Utolsó leheletéig azon munkálkodott, hogy másokat az Isten-kapcsolatra elvezessen és abban megerősítsen.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír