Szalézi Szent Ferenc és Bosco Szent János: egy szív, két élet

2019. január 27., vasárnap | 14:00

A Lengyel Erzsébet szerkesztette kötet arra keresi a választ, hogy Don Bosco, a paraszti származású, egyszerű pap miért éppen az arisztokrata származású, gazdag Szalézi Szent Ferencet választotta példaképül, és róla nevezte el az általa alapított szerzetesi közösséget.

Pietro Stella SDB Don Bosco és Szalézi Szent Ferenc – véletlen találkozás vagy lelki rokonság címmel állítja: Don Bosco „felfigyelése” Szalézi Szent Ferenc „szelídségére”, valamint a hivatkozás rá mint példaképre a chieri szemináriumi években kiteljesedett hitbeli érzékenységének lehetett a gyümölcse, ami aztán később a torinói papi körökben érett meg. Szalézi Szent Ferenc az volt Don Bosco számára, amit ő maga is folyamatosan ismételgetett: „szent pártfogó, a szelídségnek, a lelkek iránti buzgólkodásnak és a tisztaságnak – vagyis olyan erényeknek, amelyekről Szalézi Szent Ferenc kiváló példát adott egész földi életében – nemcsak példája, hanem egyben kieszközlője is.”

Joseph Beonzi SDB arra keresi a választ: Mi a szalézi Don Boscóban? A szerző összehasonlítja Szalézi Szent Ferenc és Bosco Szent János lelkipásztori szellemiségét. Emlékeztet rá, hogy papi szolgálatának kezdeti időszakát felelevenítve Don Bosco elbeszélte a tapasztalatait, amikor Juliette Barolo őrgrófné – akit Ferenc pápa 2015-ben tiszteletre méltóvá nyilvánított – alkalmazásában állt, és az őrgrófné eredeti szándéka az volt, hogy alapítson egy papi közösséget Szalézi Szent Ferenc védelme alatt. Az ő hatására jutott arra a gondolatra, hogy megalapítsa és a szentről nevezze el a szaléziakat. Ám a tanulmány írója kutatásai alapján állítja: Don Boscónak személyes okai voltak arra, hogy Szalézi Szent Ferencet válassza. Ezzel nem a 19. századi Torinóban elterjedt „szektáknak” akart válaszolni, nem is Barolo őrgrófné kedvére akart tenni, még akkor sem, ha valóban ő volt az, aki fölvetette a gondolatot. Szalézi Szent Ferenc kiválasztásának lelkipásztori okai voltak, „mert akik ilyen munkára szánják magukat, azoknak el kell fogadniuk ezt a szentet mint a szeretet és kedvesség mintapéldáját”. Joseph Beonzi nem tartaná helyesnek, ha azt mondanánk, hogy Don Bosco mindenben „azonosult” ezzel a „Trient-utáni szenttel”, de „vonzódásról”, „hasonlóságról” és „elkötelezettségről” beszélhetünk.

A tanulmány írója rámutat: Don Bosco földművesek fia volt, és egész életét a szegény fiatalok között töltötte, akik közül sokan szintén parasztok vagy a városi szegénység gyermekei voltak. Alapvető hozzáállása egy gyakorlatias ember hozzáállása volt, nem különbözött korának átlagától. A védőszentjére inkább példaképként tekintett, mint védelmezőként, és nem a csodákat várta, hanem a „karitatív munka” fontosságát hangsúlyozta. Az egyre nehezebb és veszélyesebb időkben Don Bosco és munkatársai a kedvesség és jóság lelkületében bízva próbáltak meg tenni a veszélyeztetett sorsú fiatalság és végső soron a társadalom megújítása érdekében. Szalézi Szent Ferenc lelkülete volt az ihletőjük a gonosz elleni harcban.

Ábrahám Béla, a magyarországi szaléziak tartományfőnöke Don Bosco szemével tekinteni Szalézi Szent Ferencre címmel kiemeli: mindkettőjük emberképe reális emberkép, és pont ezért tud nevelni, közösséget teremteni, célt adni a fiataloknak, mert reálisan tekint rájuk. Hasonlóan fogalmazták meg azt is, hogy „nem siránkoznak a mai dolgok miatt”. A tartományfőnök szerint ez is az egyik közös pontja Szalézi Szent Ferencnek és Don Boscónak, „hiszen az a realitásérzék elvesztésével járna”. Kiemelendő, hogy mindkettőjük istenképe „egy nagyon pozitív, optimista, reményteljes istenkép, ahol az a legfontosabb az Istenben, hogy ő egy értünk cselekvő Isten, aki üdvözíteni akar mindenkit. Aki nem elítélni akar, nem strigulákat húz és a bűneinket számolja, nem számonkérni akar.” Persze Isten igaz bíró, de az igazsága mellett az irgalmasságát és a mindenkit üdvözíteni akaró jóságát, szeretetét emelik ki tanításukban mindketten. Lényegileg ez motivációjuk legmélyebb támasza. Ábrahám Béla szerint „ezért merik mindketten koruk sok problémával küzdő világában meghirdetni a keresztény életszentség mindenkinek szóló reális lehetőségét, az evangéliumi élet minden élethelyzetben való megvalósíthatóságát”. Isten mindenkinek adott valamilyen képességet, adottságot, valamilyen élethelyzetet, amit aztán az Ő kegyelme tesz teljessé bennünk.

Maria Ratta Szalézi Szent Ferenc és Don Bosco: két „szalézi”, egy Szív és egy Anya! címmel a Szalézi Szent Ferencben és Don Boscóban meglévő közös vonások közül kiemeli az örömöt. Rámutat: ha az utóbbi által létrehozott oratóriumban a szentség azt jelentette, hogy nagyon vidámak vagyunk, a genfi püspök buzdítása szerint Mária példájának követése „vajon nem azt jelenti, hogy úgy örvendezzünk, mint a Magnificat Szent Szüze?” Az is egyértelmű, hogy mindkét szent lelkületében hordozta a szent szív erényeit: „kitartás, szelídség, gyöngédség, szeretet.”

Szalézi Szent Ferenc és Bosco Szent János is az irgalmas szeretet-Isten képét adták tovább, előbbi sajtóapostoli, lelkipásztori szolgálatával, utóbbi pedig az elhagyott gyermekek nevelésével, tanításával.

Szalézi Szent Ferenc és Bosco Szent János. Egy szív – két élet
Don Bosco Kiadó, 2018

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle