Új tagokkal bővült a vendégváró kolostorok nemzetközi hálózata – Pannonhalma is feltöltődésre hív

2018. április 13. péntek 20:41

Az osztrák alapítású Klösterreich egyesület az idei évben is bővült új tagokkal. A huszonhat tagot számláló nemzetközi kolostorhálózat Bécsben, a Melker Stiftkellerben tartotta évadnyitó tájékoztatóját április 11-én. Pannonhalmát, a hálózat egyedüli magyar tagját Dejcsics Konrád OSB képviselte.

Huszonhat kolostorral indul az 1999-ben alapított Klösterreich elnevezésű egyesület új szezonja. A turisztikai kezdeményezéshez Ausztriában huszonegy, a szomszédos országokban pedig további öt kolostor tartozik, amelyek a Kultúra – találkozás – hit mottót tűzték zászlajukra. 2018-ban új tagként csatlakozott a felső-ausztriai lambachi apátság, a csehországi želivi premontrei apátság, valamint a svájci disentisi női bencés közösség. Az április 11-i bécsi sajtótájékoztatón Michaele Pfeiffer-Vogl kármelita nővér, a Klösterreich egyesület elnöke örömét fejezte ki a szervezet nemzetközi bővülése kapcsán, és ezt egyben „óriási gazdagságnak” nevezte.

A Klösterreich egyesületnek jelenlegi tagjai: Altenburg, Geras, Göttweig, Heiligenkreuz, Herzogenburg, Klosterneuburg, Lilienfeld, Melk, Seitenstetten, Zwettl, Lambach, Kremsmünster, Schlägl, St. Florian kolostorai, valamint a linzi kármelita nővérek közössége; továbbá Admont, Rein, St. Lambrecht, St. Paul Lavanttalban, Wernberg kolostora és Stams. Külföldi tagok: Waldsassen (Németország), Disentis (Svájc), Pannonhalma, továbbá Raigern/Rajhrad és Želiv (Csehország).

A huszonhat kolostort összeköti, hogy mindannyian szívesen fogadnak vendégeket. A vendégfogadásnak és a szállásadásnak a legkülönbözőbb formái állnak náluk rendelkezésre: oktatóközpontok, egyszerű szerzetesi cellák vagy a közösséghez tartozó manufaktúrák. Egyszerű, egynapos látogatás keretei között vagy éjszakázással egybekötve, bárki szabadon részt vehet ezeknek a közösségeknek az életében, továbbképezheti magát, lelkileg elmélyülhet, helyrehozhatja egészségét, kulturális élményekben lehet része, vagy egyszerűen csak kikapcsolódhat a csendes és nyugodt körülmények között – fogalmazott Pfeiffer nővér.

A XII. század Mona Lisája

A most csatlakozott lambachi apátságot Maximilian Neulinger apát mutatta be. A bencés kolostort 1056-ban alapították. Az alapítás éveiről tanúskodnak a fennmaradt kultúrtörténeti emlékek, a román falfestmények az első kolostortemplom mai napig álló nyugati kórusában. Művészettörténészek egybehangzó véleménye szerint: „Ausztria XII. századi Mona Lisája Lambachban található”.

Az apátság szerzetesei többek között a lelkipásztori munkából is kiveszik a részüket. Az erdőgazdálkodás, a halgazdaság és a gasztronómia állandó bevételt jelent, és biztosítja a kolostor fennmaradását. Az archívum, valamint a kézirat- és zenei gyűjtemény egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a lambachi kolostor régóta kulturális központ a régióban. Mindemellett képzési központként is funkcionál, ugyanis az apátsághoz tartozik egy gimnázium és egy kereskedelmi akadémia. „Ötszáz diák gondoskodik róla, hogy az apátság mindig élő maradjon” – mondta el az apát. Bőven van lehetőség emellett a vendégházakban visszavonulásra is, legyen szó akár személyes megpihenésről vagy lelki programokról.

Kolostor mint börtön

A csehországi Želiv kolostorának történelme korántsem mondható egyhangúnak, amint arról Jáchym Jaroslav Šimek apát beszámolt. 1139-ben alapították bencés kolostorként, tíz év múlva azonban már premontreiek lakták a cellákat. A huszita háború alatt kétszer is megtámadták a kolostort, mindkétszer kirabolták és felégették. A kolostor a barokk korban virágzásnak indult, ám a fellendülést egy 1712-es tűzvész újra derékba törte. A második világháborúban egy német középiskola és a német légierő vette birtokba az épületek egy részét. A háború után pedig az orosz hadsereg tartott rá igényt.

1950-ben a kommunista rezsim feloszlatta a közösséget. Az épületet börtönként hasznosították, 1951 és 1954 között több püspök és pap is raboskodott a cellákban, mások mellett a későbbi bíboros, František Tomášek és Karel Otčenášek püspök. 1956-ban gyógyintézetet létesítettek a kolostorban alkoholisták és pszichés betegek számára. A premontreiek végül 1991-ben kapták vissza az épületeket, hogy azokat újra benépesítsék.

Bencések Svájcban és Magyarországon

Disentis kolostora a svájci Graubünden kantonban az Alpoktól északra fekvő legősibb bencés kolostor. Története egészen 614-ig nyúlik vissza. Ennek megfelelően a kolostor múzeuma az elmúlt 1400 év kincseit őrzi. Ír és skót vándorszerzetesek járták a környéket a VII. század elején, amikor a frank származású remete, Sigisbert az akkor még lakatlan vidékre érkezett, és előbb egy remetelakot hozott létre, majd pedig a kolostort magát. Azóta a bencések jelenléte folyamatos a kolostorban. A szerzetesközösséget ma huszonnyolc bencés alkotja. 

A bécsi sajtókonferencián Dejcsics Konrád bencés szerzetes számolt be a pannonhalmi főapátság helyzetéről, amely néhány hete az új főapát, Hortobágyi Cirill vezetése alatt működik.

Pannonhalma a magyar egyházi és lelki élet egyik központi helyszíne. A már több mint ezer éve fennálló (996-ban alapított) és Tours-i Szent Mártonról nevezett apátságban ma mintegy ötven bencés él és dolgozik. Az apátság tulajdonképpen idősebb, mint a magyar állam – hangsúlyozta Dejcsics Konrád.

A szerzetesközösség otthont ad egy 230 fős gimnáziumnak és kollégiumnak, valamint egy papi idősotthonnak is. Az iskola magyar viszonylatban meglehetősen innovatívnak mondható – tette hozzá a magyar bencés szerzetes. – A kolostorhoz a kezdetek óta tartoznak gazdasági területek. Néhány évvel ezelőtt a turisztikai kínálatot is kibővítették. Jelenleg egy hotel építésén dolgoznak, a munkálatok 2020-ban fejeződnek be. A maga 300 ezer kötetével, melyek között értékes kéziratok és régi nyomtatványok is találhatók, az apátság a világ bencés kolostorainak egyik legnagyobb könyvtárával rendelkezik.

A szerzetesrendek DNS-e nemzetközi

Franziska Bruckner nővér, az osztrák női szerzetesrendek szervezetének vezetőhelyettese szerint a szerzetes mindig „egy hidakon átkelő” ember. A rendeknek genetikailag nemzetközieknek kell lenniük, sosem csak nemzetieknek. „Ezért csak üdvözölni tudjuk, hogy a Klösterreich tagsága, jóllehet a név nagyon is »osztrákosan« hangzik (a német Österreich és Kloster szavakból alkották – a szerk.), terjeszkedik, határokon ível át és nemzetközivé válik” – tette hozzá a nővér. Majd úgy fogalmazott, a történelem során még sosem fordult elő, hogy valakinek kárára vált volna, hogy „határokon túli szövetségesekkel” rendelkezik. A rendeknek a legkülönbözőbb helyzetekben kell hídépítőknek, közvetítőknek lenniük, a kolostoroknak és a rendházaknak pedig a találkozás helyeivé válniuk.

A mottót azonban – Kultúra, találkozás és hit – nem szabad wellnessként értelmeznünk – tette hozzá Bruckner nővér. – Sokkal többről van itt szó: „Az élet minden aspektusát magában foglaló kezdeményezés ez. Csak így tehetünk szert egy valódi, mély jól-létre, amelyet mindannyian keresünk, egy darabkára az otthonból.”

A kolostorokban pontosan a nemzetközi kilátások és a nemzetközi találkozások révén válik ez a mélyebb valóság érzékelhetővé, láthatóvá, átélhetővé. „Az ember nem saját maga körül kering, a Te felé fordul. Ezt bárki átélheti a Klösterreichban. Ez határokon át köt össze bennünket, nemzetközi szinten”– hangsúlyozta a nővér.

Fordította: Koszoru Péter

Forrás és fotó: Kathprees

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-koszonom-hogy-hazajohettem-osei-szulofalujaba-latogatott-michael-august-blume
„Köszönöm, hogy hazajöhettem!” – Ősei szülőfalujába látogatott Michael August Blume

Michael August Blume-mal, hazánk apostoli nunciusával és Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével ünnepelte az öröm vasárnapját Himod hívő népe és mindazok, akik a rábaközi faluba érkeztek december 16-án, advent harmadik vasárnapján.

2018. december 16. vasárnap
eljunk-ugy-hogy-annak-isten-is-oruljon-pal-feri-atya-az-oromrol
Éljünk úgy, hogy annak Isten is örüljön – Pál Feri atya az örömről

Pál Feri katolikus pappal, mentálhigiénés szakemberrel az örömről beszélgettünk a Gaudete vasárnap apropóján.

2018. december 16. vasárnap
Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Adventi kalendárium – 2018. december 16., advent 3. vasárnapja

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle