Újabb rendkívüli pálos lelet került elő Balatonszemesen

2017. szeptember 9. szombat 17:23

Balatonszemesen negyedik éve kutatja az egykori pálos kolostort a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészettudományi Intézete (PPKE BTK RI) a település felkérésére és a Civil Régészeti Alap Egyesület szervezésében.

A helyi önkormányzat jelentős támogatásának hála idén nyáron egy háromhetes munkálattal folytatódhatott a Barát-dűlőn a Mindszent-kolostor ásatása Végh András, a PPKE BTK RI docense vezetésével. A tavaly azonosított szentély teljes feltárását célzó munkálatok megkezdésekor bíztak benne, hogy idén is előkerül valami különlegesség e csodálatos lelőhelyről. 2016 csúcslelete egy pálos szoborfej volt, idén pedig egy még különlegesebb emléket talált a kutatócsoport.

A szentélyzáródásánál, az alapozás legaljáról egy alapkő került elő, rajta négy gótikus betű, szóelválasztó jelekkel. Az O.S.O.P. rövidítés megfejtése komoly feladatot ró a kutatókra, lévén ilyen még nem került elő ebből a korból, nincsenek még analógiák, melyek segítségével biztos választ lehetne adni a rövidítés pontos jelentésére. Az alapkő alatt pénzérmék voltak, melyek restaurálása és meghatározása a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban zajlik. A homoki mészkőből faragott alapkő érzékenysége komoly fejtörést okozott, ennek megoldásában, a helyszíni restautátori beavatkozással a Magyar Nemzeti Múzeum sietett a kutatócsoport segítségére, Tomka Gábor igazgatóhelyettesnek és Pető Zsuzsa régésznek köszönhetően.

Még egy másik éremlelet is előkerült, mely a török pusztítás körüli időkből származik. A friss eredményekről várhatóan novemberben számolnak majd be egy konferencián.

Mindszent-kolostor

1323 körül Raholczay Jakab fia, Lökös mester jelentős adományokat tett a pálos remeték számára, ami lehetővé tette a Mindszentről (Mindenszentekről) nevezett kolostor megalapítását. Akkor a kolostor a közeli Teleki faluhoz tartozott.

A kolostor fennállása idején kiterjedt gazdálkodást folytatott, ami elsősorban mezőgazdasági tevékenység volt és kisebb halgazdaságot működtettek, amelynek léte a 16. század közepéig nyomon követhető. A kolostortól déli irányban remetelakások és a gazdasági épületek helyezkedtek el.

1543 nyarán érte az első török pusztítás a kolostort, majd az 1555-ös hadjárat nyomán teljesen megszűnt a kolostori élet. Az 1740-es években még könnyen kijavítható romokról árulkodnak az írások, de a helyreállítás elmaradt. 1786-ban II. József szerzetesrendek feloszlatásáról szóló rendelete után a kolostor területét Szemeshez kapcsolták.

A 19-20. század folyamán a Hunyady grófok a kolostor tégláit elhordatták részben a szemesi uradalmi építkezéshez, de többségében a szóládi római katolikus plébánia építéséhez használták fel.

Forrás: Pálosok.hu; Civil Régészeti Alap Egyesület

Fotó: Btk.ppke.hu; Civil Régészeti Alap Egyesület

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Vezető híreink - olvasta már?
latogatoban-szent-istvan-bazilika-harangtornyaiban
Csak a háborúkban hallgattak el... – Látogatóban a Szent István-bazilika harangtornyaiban

A kereszténység egyik ősi vallási jelképe, szakrális tárgya a harang. Harang zúg ünnepekkor, a gyász idején, messzire szólt a félrevert harang tűz vagy árvíz esetén, s még ma is harangszó hívja szentmisére az embereket.

2018. július 18. szerda
nemzetkozi-talalkozot-tartottak-koszegen-domonkos-noverek
Nemzetközi találkozót tartottak Kőszegen a domonkos nővérek

Hetedik alkalommal tartottak találkozót a közép- és kelet-európai országokban működő domonkos közösségek szerzetesnővérei. Július 12. és 17. között 11 országból 80 domonkos nővér gyűlt össze Kőszegen közös stúdiumra, kapcsolatépítésre. Betekinthettünk egyik napjukba.

2018. július 18. szerda