Zarándoklattal készülnek Szent Jakab apostol emléknapjára a pálosok

A zarándoklás és a pálos lelkiség közel áll egymáshoz: mindkettőben jelen van a csendes elmélkedés, vezeklés, az Istennel való találkozás vágya.

A Magyar Pálos Rend szeretettel vár mindenkit Szent Jakab ünnepére az egykori pálos kolostorhoz a Pécshez közeli Jakab-hegyre július 23-án, vasárnap.

A hagyományosan Szent Jakab ünnepéhez kapcsolódó búcsú napján minden évben 10.30-kor gyalogos zarándoklat indul a 24-es jelzésű pécsi busz szentkúti végállomásától a Jakab-hegyi pálos romokhoz. (Ehhez az időponthoz a Kertvárosból 9:50-kor induló 24-es busz körülbelül 10.10 és 10.15 között érkezik az uránvárosi buszvégállomásra, ahonnan rögtön tovább is indul Szentkút felé.)

A zarándokok rózsafüzért imádkozva, énekelve teszik meg az utat, amelyet a romoknál ünnepi szentmise követ. A 12.30-kor kezdődő szentmisét Csóka János pálos tartományfőnök mutatja be, szentbeszédet mond Zajácz Gábor pécsi görögkatolikus parókus. A szentmise után agapé várja a résztvevőket, amely alkalmat teremt ismerkedésére, az élmények megosztására. Az ünnepi szentmisén a pálos szkóla, a Schola Sancti Pauli végez liturgikus énekes szolgálatot Fodor Gabriella vezetésével.

Eső esetén a program elmarad.

* * *

A pálosok pécsi jelenlétének gyökerei a 13. század első felére, 1225 tájára nyúlnak vissza, amikor Bertalan püspök a Mecseken élő remeték számára kolostort építtetett a patacsi birtokán lévő Irugh (Ürög) hegyen, az egykori földvár területén. A püspök nemcsak otthont adott, hanem rövid szabályzatot is írt a szerzeteseknek, ezzel jogilag rendezett és egyházilag szabályozott életet biztosított számukra. Bertalan püspök a kolostort Szent Jakab apostol oltalmába ajánlotta. A püspök különös tisztelete az apostol iránt azzal magyarázható, hogy olyan vidékről származott, ahol fontos zarándokutak haladtak a szent sírja, a spanyolországi Santiago de Compostela felé, sőt, szinte bizonyos, hogy ő maga is elzarándokolt oda.

Az oszmán hódítók megjelenésével, legkésőbb 1543-ban, Pécs török kézre kerülésekor a pálosoknak el kellett menekülniük a Jakab-hegyről, de a török kiűzése után szinte azonnal visszatelepültek a városba, a püspök hívására.

1945-ben felvetődött az ősi Jakab-hegyi kolostor romjai mellett egy kisebb rendház és kápolna építésének gondolata. A július 27-i jakabhegyi búcsúról így írt az Új Ember korabeli száma: „Pécsről és a falvakból négyezren jöttek fel a hegytetőre. Olvasó helyett téglát hoztak a kezükben... Ezen téglákból készül majd az új kolostor alapfala.” A kolostor befejezését a kommunista diktatúra akadályozta meg, amikor 1949. június 9-e éjszakáján felszámolta a pécsi szerzetesközösségeket, köztük a pálosokat is.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye; Pálosok.hu

Magyar Kurír