Sillye Jenő és Kovács Gábor Perzsa oratóriumának bemutatójára készülnek Angyalföldön

2016. december 10. szombat 12:02

Sillye Jenő a magyar evangelizáló zene megteremtője. „Perzsa oratórium” című zeneművét, amelynek szövegét Kovács Gábor katolikus pap írta, az Angyalföldi Szent Mihály-plébániatemplomban december 16-án 19 órakor mutatja be a Kedves Kartársak Zenei Műhely. Mester Zsolt zenekarvezetővel beszélgettünk.

– A Perzsa oratórium valamikor az 1980-as évek elején keletkezett, tudomásom szerint eddig nem sokszor játszották.

– Sillye Jenőnek és Kovács Gábornak volt egy nagyon termékeny időszaka a hetvenes-nyolcvanas években, amikor több nagyobb lélegzetű zeneművet alkottak meg együtt, így a Kristályóriást, a Jöjj, Lángoló!-t, a Keresztutat. Abban az időben a kőbányai Szent László-templom ifjúsági énekkara – köztük klasszikus szimfonikus hangszereken játszó zenészek – csatlakozott a Jenő által vezetett újpesti kórushoz. A Perzsa oratóriumot 1982-ben mutatták be, és az együttes tagjainak emlékei szerint lehetséges, hogy többször nem is adták elő. Valóban, egy kicsit elfeledett darabja Sillye Jenő és Kovács Gábor életművének, olyannyira, hogy a kottája sem volt meg. Ezért hangfelvétel alapján kellett rekonstruálni és modernizálni, újragondolni különböző hangszerek beemelésével.

– Mi volt az oka annak, hogy feltehetően csak egyetlen előadása volt az oratóriumnak?

– Talán az, hogy egyrészt nem könnyen előadható darab, másrészt eltér a karácsonyt feldolgozó művektől. Ilyenkor meghitt hangulatú pásztorjátékokat szoktak inkább előadni, karácsonyi dalokkal fűszerezve, ez egy kicsit annál komorabb, misztikusabb hangulatú.

– Ez miben mutatkozik meg?

– Az oratórium a bibliai napkeleti bölcsek megérkezésére és továbbmenetelére koncentrál, és érinti a Szent Család egyiptomi menekülését is. Mindezt Kovács Gábor magas szintű szövegével. Az ő gyönyörű költői képei mutatják be a történetet. A bibliai események tágabb összefüggéseit is megvillantja, amikor művészi nyelven arról beszél, hogy a sötétség erői – a szellemi valóságok – hogyan reagálnak arra, hogy a megtestesült Isten a földi világba lép; és a szöveg előrevetíti a jövendő, a szenvedéstörténet eseményeit is. A magasfokú költőiséggel egyenértékű a zene – Jenő egyik legszebb alkotásáról van szó. Sajnálatos, hogy ennyire elfelejtődött ez a gyönyörű darab. Úgy gondoltuk, hogy mivel Jenő jövő év májusában lesz hetvenéves, ezért több mint harminc év után ismét bemutatjuk az oratóriumot. A kerek évforduló alkalmas az összegzésre, így arra is, hogy felbukkanjanak a kevésbé ismert darabok, dalok is.

– Említette Kovács Gábor költői szövegeit. Idézne belőlük?

– Az oratórium legismertebb dalbetétje a Csillag ég az éjszakában, ezt rendszeresen éneklik a templomokban, a napkeleti bölcsek megérkezésekor hangzik el, a darab nyitójelenetéhez tartozik. „Csillag ég az éjszakában, / ismeritek-e? / Ilyen fényt még sose láttam, / megvakulsz bele. / Érintetlen égi fény, / űrön túli tünemény, / terád vártam / makulátlan, / szállj hazámba le!” Kovács Gábornak ezek a klasszikus versformákban megírt dalszövegei rendkívül kifejezőek.

– Megjelenik az oratóriumban a sátán is, és durván kérdezi az újszülött Jézustól: „Mi közünk hozzád, betlehemi gyermek?”

– Ez egy érdekes, megdöbbentő monológ, ami az eredeti szövegkönyvben „ördögarcok” megjelöléssel szerepel, és a Lukács evangéliumában leírt kafarnaumi ördögűzés során elhangzottakat (Lk 4,34) gondolja tovább. A monológ azt tükrözi, hogy a világba lépő betlehemi Gyermeket harag és gyűlölet fogadja, noha az ellene mozdulók talán még nem is tudják pontosan, hogy kicsoda. Máshol a természet erőinek fenyegető elszabadulásáról beszél a szöveg, váltakozva a jászol körül állók képével, egy bölcsődal hangjaival.

– Az egyik jelenetben Heródes és a napkeleti bölcsek folytatnak párbeszédet egymással…

– Ezek a konkrét történések szinte csak utalásszerűen jelennek meg, néhány szavas párbeszédben, hiszen ez oratorikus mű, nagyon kevés beszéddel tagolva, melyek képszerűek, nem a dramatikus előadást követik. A próbák közben felvetődött bennünk, hogy kibővítjük a művet pantomim jelenetekkel, de ezt végül elvetettük, hiszen oratóriumról van szó, beszéljen a zene, a szöveg és a nagyon rövid prózai betétek. Ez így kerek egész, ahogyan van.

– János evangéliumának kezdetére utalva megjelenik az oratóriumban a világosság és a sötétség ellentéte is.

– Ez nagyon hangsúlyosan van jelen, de ugyancsak a zene és a szöveg nyelvén, semmiféle fényjátékot nem tervezünk. Megszólalnak az előadásban a szimfonikus hangszereknek az eredeti darabból megőrzött szólamai, de fontos szerepük van a modern zenei hangzásoknak, így a gitárjátéknak is. Többféle hangszer szólal meg, mint az eredeti oratóriumban, az előadás összesen tizennyolc zenész és énekes közreműködésével valósul meg. Az alapokat megtartva újragondoltuk a darabot, amire nagy szükség volt, hiszen mint említettem, hiányzik az eredeti kottája.

– A megtestesülés misztériuma, Jézus Krisztus születése hogyan jelenik meg?

– Ez a fő motívum, hiszen a napkeleti bölcsek azért vándorolnak Betlehembe, mert értesültek arról, hogy itt valami egészen rendkívüli, az egész világ sorsát döntően meghatározó esemény történik, és ezen ők jelen akarnak lenni. Az oratórium a megtestesülés misztériuma, a betlehemi Gyermek köré épül fel, a napkeleti bölcsek szemszögéből, a különféle események egybefésülésével. A Gyermeket sokan nagy örömmel fogadják, de ott vannak az ellenerők is, a sötétség képviseletében Heródes és a szellemlények, az említett „ördögarcok”. A bölcsek már Heródesnél sejtik, nem tiszta szándékkal kéri őket arra, hogy kutassák fel az újszülött Gyermek hollétét, és jelentsék ezt neki. Utólag viszont figyelmeztetést is kapnak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez.

– A Perzsa oratórium több mint harminc éve keletkezett, és ma is átütő erővel hat az emberre.

– Sőt, a szövegkönyv már a hetvenes években elkészült, és el is jutott Jenőhöz, aki néhány dalbetét zenéjét meg is komponálta. A teljes darab bemutatója 1982-ben volt. Ez a mű, én úgy látom, Krisztus születésének, a megváltás misztériumának szokatlan, de a keresztény hagyománnyal összhangban álló megközelítése. Olyan művészeti alkotás, ami a karácsonyi időszakban az ünnep üzenetének végiggondolásához, az ünnepi készülődéshez újszerű szempontokat, szellemi-lelki többletet nyújthat.

A Perzsa oratórium bemutatójának megszervezésében kiemelkedő szerepet vállalt Ujváry-Radics Gabriella, a Kedves Kartársak Zenei Műhely tagja. Az esemény médiatámogatója a Magyar Kurír és az Új Ember, az előadás népszerűsítésében további segítséget nyújtott a Szent István Társulat és az Ecclesia Szövetkezet, a grafikai támogató a Khiro Stúdió volt.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír 

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-teljes-ember-kepzese-doktorra-avatas-es-diszdoktori-cim-adomanyozasa-pazmany-napon
A teljes ember képzése – Doktorrá avatás és díszdoktori cím adományozása a Pázmány-napon

A 2017/18-as akadémiai évben október 16-án megrendezett Pázmány-nap Szuromi Szabolcs rektor ünnepi beszédével kezdődött Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pálról elnevezett dísztermében. Az eseményen doktori címeket adományoztak és habilitációs okleveleket adtak át.

12:40
katolikus-reformatus-parbeszed-foruman-erdo-peter-biboros-primas-es-bogardi-szab
A katolikus–református párbeszéd fórumán – Erdő Péter és Bogárdi Szabó István disputája

Erdő Péter bíboros, prímás és Bogárdi Szabó István református püspök előadást tartott, majd párbeszédet folytatott a két felekezet közötti teológiai és történeti különbségekről, a keresztény egységtörekvés, az ökumené jövőjéről október 17-én Budapesten.

2017. október 18. szerda