„Nem sok pap kell, hanem jó papok kellenek” – Interjú a Pécsi Egyházmegye hivatásreferensével

Dallos Tamás a növekvő paphiányról szóló statisztikákat látva úgy vélekedik, a számok önmagukban becsapósak lehetnek, hiszen sok múlik például adott egyházmegye településrendszerén is. A Pécsi Egyházmegyére az aprófalvas településrendszer jellemző, emiatt a paphiány is szembetűnőbb. A hivatásreferens megjegyezte, hogy itt teljesít szolgálatot a rekorderként emlegetett atya, aki 28 település lelkipásztori ellátásáért felelős. „Amikor ezt a számot halljuk, leírjuk, vagy egyszerűen csak megpróbálunk belegondolni abba, hogy ez mekkora nagy falat lehet egyetlen embernek, akkor tényleg megfogalmazódik a vágy, de jó lenne, ha többen lennénk. Másrészt az a kérdés is fölmerül, hogy hová tart az Egyházunk, mi fog történni és persze hogyan jutottunk ide és mit tehetünk” – tette hozzá.

Szent II. János Pál pápa Pastores dabo vobis kezdetű apostoli buzdítása kimondja, hogy a hivatásgondozás első számú felelőse az egyházmegyében a püspök, de a feladat ellátásában számos munkatársat is választhat maga mellé. „Úgy gondolom, hogy hivatásgondozó referensként nem egyszemélyű felelőssé kell válni, hanem a közös feladatunk élére állni, segíteni és koordinálni – jellemezte feladatkörét Dallos Tamás. – Kell egy személy, akinél a szálak összefutnak a kapcsolattartás tekintetében azokkal a fiatalokkal, vagy adott esetben akár idősebbekkel is, akik a hivatásgondozás látóterébe kerülnek egy hittanos közösség, vagy egy plébánia életében. A programok szervezése, a hivatástisztázó alkalmak szervezése is fontos feladat. De az is, hogy az iskolákba elmenjünk és tanúságot tegyünk arról, hogy mit jelent papként élni. Amikor püspök úr rám bízta ezt a feladatot, akkor két területet jelölt meg. Egyrészt összefogni és a kapcsolattartást segíteni az egyházmegye hazai és külföldi szemináriumokban tanuló papnövendékei között, másrészt pedig egy tervszerű foglalkozást azokkal a fiatalokkal, akik elhívást éreznek erre a hivatásra.”

Dallos Tamás hisz abban, hogy a papság a mai világ viszonyai között is lehet vonzó, egy mai fiatal számára is. „Látjuk, hogy a fiatalok, akiket különféle társadalmi változások megsebeznek, erős vágyakozást éreznek arra, hogy legyen valami, ami vonzerővel bír az életükben. Keresik azt, ami hiteles és keresik a személyes kapcsolatokat. Több papnövendék körében végzett felmérés például megerősíti azt, hogy a papnövendékek 90 százaléka számára az Istentől való elhívásuk fölfedezésében, felismerésében és a papi hivatásra szóló döntésük meghozatalában nagyon fontos szerepe volt a lelkes, aktív és örömteli lelkipásztori szolgálatot végző plébánosukkal vagy káplánnal való személyes kapcsolatnak. Ez egy nagyon fontos hivatásgondozó feladata lehet minden papnak” – hangsúlyozta a hivatásreferens.

„Van egy számszerű csökkenés a papság létszámában – összegezte mondandóját Dallos Tamás. – Van, aki ezt úgy értelmezi, hogy katasztrófa előtt állunk. Van, aki meg úgy, hogy ebben semmi ijesztő nincs. Alapelv lehet ebben a kérdésben a többször idézett gondolat: nem sok pap kell, hanem jó papok kellenek.”

A beszélgetés teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír