A birtoklás és a szegénység természete

2018. november 10. szombat, 16:00

Évközi 32. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Mk 12,38–44)

Mások vagyonát felélni, szeretetből odaadni valamit, odaadni mindent.

Emberi természetünkhöz elválaszthatatlanul hozzátartozik a birtoklás és a birtoklás utáni vágyakozás. Ez ad biztonságot, megélhetést, és lehetőséget jelent a fejlődésre, a növekedésre mind a magam, mind a rám bízottak számára.

A birtoklás jelenthet ugyanakkor hatalmat, tekintélyt is. A birtoklás jó és rossz hatással is lehet az emberre. Azért dolgozunk, hogy javakat teremtsünk, birtokoljuk azokat, és a megszerzett javakkal céljainknak megfelelően éljünk. A birtoklás azonban öncélúvá is válhat, s így hamis ismeretekre vezethet. Hiszen amikor öncélúan birtoklok, rosszul ismerem meg a világot, a kapcsolatokat, mindezek értékeit, s rosszul ismerem meg önmagamat is.

Loyolai Szent Ignác azt írja a birtoklással kapcsolatban, hogy első lépésben örömet jelent, amelyet megosztok másokkal. Amikor egy ifjú pár megszerzi az első lakását, autóját, örömmel mutatja meg a szülőknek, ismerősöknek, barátoknak, és mindenki örül, mert a lehetőséget, a biztonságot látják ebben.

Második lépésben a birtoklás a hamis tekintély igényével lép fel. A környezetemnek tisztelnie kell engem azért, mert birtoklom ezeket a javakat. 

A harmadik, a legveszélyesebb lépés az, amikor a birtoklás önmagam istenítéséhez vezet, amikor azt gondolom, az vagyok, amit birtoklok.

Egy plébániai közösségben az egyházközség területén élőket látogató hívek egy csoportja azt tapasztalta, hogy amikor becsöngettek egy tehetősebb ember házába, és felkínálták neki a közösség lehetőségeit, programjait, ő kedvesen beinvitálta őket, megmutatta nekik a gazdagon berendezett otthonát, és ezt mondta: „Mit akarnak maguk? Nézzenek körül. Mindent magam szereztem. Vajon mit adott nekem az Isten? Nem hiszem, hogy nekünk találkoznunk kellene bármikor is.”

Ezzel szemben a szegénység, bár bizonyos mértékig kiszolgáltatottá tesz, mégis ráirányíthatja a figyelmünket az élet lényegére a helyes önismeret által, és erősítheti Istenhez kapcsolódásunkat. Pillanatról pillanatra átélhetjük, hogy mindenünk Istentől van. Egy hajléktalan ismerősöm mesélte, hogy az élete olyan, mint a haldoklóé, akinek minden levegővételért meg kell küzdenie. „Tudja milyen nehéz a hajléktalanszállóról munkába menni? Szinte reménytelennek látszik. De mindig az Istenbe kapaszkodom, és mindig őt akarom magamba szívni.”

Sajnos a szegénység beteggé is tehet, kialakíthat helytelen és rossz önismeretet, s így a birtoklás hiányában is eljuthat az ember a sebzettségig. Ám ha szegénységem ellenére képes vagyok adni valamit embertársam vagy a közösség céljának megfelelően, az felszabadít, és elvezet az Istenbe vetett bizalomhoz. Amikor azt adom, amim van, de mégsem érzem magam vesztesnek, szabad vagyok. 

Ebben a tanításában Jézus nem közvetlen életvezetési szabályt akar adni. Az Atya szívét tárja fel előttünk, az ő gondolatait nyitja meg számunkra, és az ő semmit sem birtokló, szabad lelkületére hív meg bennünket.

Udvardy György püspök

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Címkék: elmélkedés
Vezető híreink - olvasta már?
zarandokvonat-indul-csiksomlyoi-papai-misere
Zarándokvonat indul a csíksomlyói pápai misére

A Misszió Tours Utazási Iroda május 31-én buszokat és zarándokvonatot is indít Csíksomlyóra, a pápai szentmisére. A részletekről Budai László ügyvezetővel beszélgettünk.

18:15
bator-botond-hargitafurdoi-palos-szerzetes-csiksomlyoi-papalatogatas-sok-meglepetest-okozhat
Bátor Botond hargitafürdői pálos szerzetes: A csíksomlyói pápalátogatás sok meglepetést tartogat

Ferenc pápa romániai apostoli útján június 1-jén szabadtéri szentmisét mutat be a csíksomlyói Mária-kegyhelyen. A pápalátogatásról Bátor Botond pálos szerzetest, volt tartományfőnököt, hargitafürdői elöljáró-plébánost kérdeztük.

12:20
Seregély István: Útravaló – 2019. január 17.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 17.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 17.

Mai evangélium – 2019. január 17.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 1,40–45

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle