A félelem és szégyen ereje – A kiskorúak védelme a Fülöp-szigeteken

Nézőpont – 2019. március 2., szombat | 18:07

Az abúzus világméretű jelenségét vizsgálta a püspöki karok konferenciái elnökeinek négynapos összejövetele, amely február 24-én ért véget a Vatikánban. A kiskorúak védelmével foglalkozó pápai bizottság egyik tagjával a francia La Croix készített interjút, ennek magyar fordítását olvashatják.

Gabriel Dy-Liacco pszichoterapeuta, akivel a francia La Croix készített interjút, a kiskorúak védelmével foglalkozó pápai bizottság tagja. Mivel a kulturális háttér (tabutémák léte), valamint a gyakorlati oldal (áldozatokat meghallgató professzionális csoportok elérhetősége) kulcsfontosságú a változás kieszközlésében, fontos ismernünk nézőpontját. A Fülöp-szigeteki szakértő a délkelet-ázsiai tapasztalatok alapján úgy véli, hogy a pap képe és társadalmi szerepe a szexuális visszaélések áldozatait elrettenti feljelentés benyújtásától, ezért a statisztikai adatsor nem a valóság tükre. Az Egyház Isten népe, Krisztus titokzatos teste, mely tagjai fájdalmát és örömét együttesen hordozza. Nem szabad félnünk attól, hogy közelítsünk a valósághoz – ahogy Tagle bíboros is hangsúlyozta a konferencián.

La Croix: A kiskorúak védelmére szakosodott pápai bizottságban Ön Kelet- és Délkelet-Ázsia referense. Mit mondana e két régióról?

Gabriel Dy-Liacco: Az áldozatok által benyújtott panaszok összességéhez viszonyítva e két terület a feljelentések legkisebb százalékarányát adja. Ez kevesebb egy százaléknál. Délkelet-Ázsia államainak többsége fejlődő ország, számos állampolgár bizonytalan közegben él, s bár a civil szervezetek aktívak, a hivatalos jogszolgáltatás mégis messze áll attól, hogy biztosítsa a gyermekek jogait. A titoktartási kötelezettség [confidentiallity] sem igazán garantált e régióban.

– S az Ön hazája, a Fülöp-szigetek?

– A törvényi szabályozás valamelyest kidolgozottabb, ugyanakkor, ha a számokat nézzük, a probléma hatalmas. Az UNICEF és a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek szerint a Fülöp-szigeteki gyerekek és fiatalok 80 százaléka szenved el életében legalább egyszer abúzust, 21,5 százalékuk szexuális erőszak áldozata. A társadalmi jóléttel foglalkozó minisztérium adatai alapján a vérfertőzés a gyilkosság után a második helyen áll a statisztikákban, és a szexuális indíttatású bűntettek 33 százalékát adja. Az utóbbi egy évben a Fülöp-szigetek megelőzte Thaiföldet az interneten folyó gyermekpornográfia terén. Az itteni gyerekek jobban beszélnek angolul, ami lehetővé teszi a külföldi bűnözőknek, hogy webkamerán keresztül direkt utasításokat küldjenek nekik. A papok által elkövetett visszaélésekről nem rendelkezünk adatokkal, de egyetlen ország sem kivétel. Az USA, Írország, Németország és Ausztrália helyi katolikus egyházaiban, tehát azokon a helyeken, ahol ténylegesen elindult az adatgyűjtés, 4 és 7 százalék között mozgott a pedofíliában érintett papok aránya. Azt gondolom, ez itt is hasonló lehet.

– A Fülöp-szigetek Ázsia legnagyobb katolikus népességű országa, s az Egyházat gyakorta úgy jelenítik meg, mint a legbefolyásosabb szervezetet. Nehezebb az áldozatoknak tanúvallomást tenni?

– Az elmúlt év júniusában Richmond Nilo atyát a mise előkészületei közben ölték meg Nueva Ecija tartományban. Épp előzőleg jelentett fel egy szeminaristát, aki két ministráns gyermeken követett el erőszakot. A rendőrség kiderítette, hogy a gyilkos megbízója a szeminarista nagybátyja volt, aki nem fogadta el, hogy unokaöccse ne lehessen pap. Itt, a Fülöp-szigeteken, ha Ön reggel bejelentést tesz a helyi önkormányzaton, estére mindenki tudni fog róla.

– Hogyan magyarázza, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűntettről egyetlen bejelentés sem érkezett Fülöp-szigeteki pap ellen?

– Tudván, hogy más helyeken, beleértve a fejlettebb országokat is, az esetek többsége viszonylag újkeletű, nem lep meg ez a helyzet. Nálunk egyfajta ellenállás létezik azzal szemben, hogy a felszentelt személyt átlagos polgárnak kezeljük, mintha a bizalmi és tekintélyi pozíciójából fakadóan a törvény fölött állna. Ugyanígy tekintünk a politikusokra, a hadsereg és a rendőrség tagjaira. Sajnos ez a mentalitás mélyen belegyökerezett a kultúrába, beleértve az áldozatokat és családjaikat is, olyannyira, hogy a félelem és a szégyen miatt lemondanak a feljelentés megtételéről.

– Az Emmausz Központ hogyan segíti azokat a papokat, akik szexuális problémákkal konfrontálódnak?

– Engedjen meg egy kiigazítást. Csak egy kisebbség érkezik szexuális problémák miatt. Központunk képzéseket és személyes kísérést kínál papoknak, szerzeteseknek, nőknek és férfiaknak, laikusoknak. Egy kórházhoz hasonlóan sokféle jelenségre keressük a gyógymódot: szorongás, depresszió, kiégés, valamint (alkalmilag) szexuális zavarok kezelése. Visszatérve a kérdéshez: általában azok, akik gyermekek sérelmére követnek el abúzust, gyermekkori traumákhoz kötődő identitászavarral is küzdenek. Fontosnak tűnik számunkra, hogy elsőként ezzel foglalkozzunk, majd ezt követően a szexuális élet problémáival. Ide önszántukból érkeznek az emberek, egyéni terápiára, a felettes hierarchia anyagi segítségével. Nincs kötelező találkozó a terápia végével sem.

– Ön azt tervezi, hogy a manilai jezsuita egyetemmel összefogva alapít egy gyermekvédelmi intézetet. Mik a céljaik?

– Képzőhelyről van szó, melynek egyik hivatása, a római Gergely Egyetemen elindított kezdeményezéshez hasonlóan, a gyermekvédelem előmozdítása. Az a célunk, hogy mind a hierarchia tagjai, mind a laikusok tudást és diplomát szerezzenek a területen. Számításba vesszük a régió sajátosságait. Multidiszciplináris intézményként szakmai képzésünk az áldozatok problémáival és a bűnelkövetés pszichológiájával is foglalkozik. Májusban a Malaybalay egyházmegyéből érkező 85 papnak adtunk kurzusokat. Reményeink szerint decemberben megalapíthatjuk intézetünket. Hosszú távú célkitűzésünk, hogy Délkelet-Ázsiában minden egyházmegyében, kongregációban, katolikus iskolában és mozgalomban legalább egy diplomás legyen. Rövid távon azt szeretnénk, ha minden országban lenne kompetens személy. Középtávon pedig helyi hálózatot tervezünk kialakítani.

Fordította: Hantos-Varga Márta/Kaposvári Egyházmegye

Forrás: La Croix

Fotó: Kaposvári Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria