A jog tágabb értelme – Pódiumbeszélgetést tartottak a Sapientián

A Tágabb értelem sorozat pódiumbeszélgetések formájában, a filozófia és a teológia fényében vizsgálja az emberközpontú tudomány lehetőségét a mesterséges intelligencia, a jog, a politológia és a szociálpszichológia területén.

Baritz Sarolta Laura domonkos nővér házigazdaként köszöntötte a megjelenteket.

Mint elmondta, XVI. Benedek pápa Szeretet az igazságban (Caritas in veritate) kezdetű enciklikájában azt írja, hogy egy szaktudomány akkor nyeri el igazi értelmét, ha a végső célját és az emberhez fűződő viszonyát is megvizsgálja. A KETEG képzés 2017-ben nyerte el azt a díjat (Expanded Reason Award), mellyel olyan képzési, kutatási programokat ismernek el, amelyek egy konkrét szakmai terület szűken vett értelmezése helyett egy tágabb értelemre (expanded reason) támaszkodnak. A Tágabb értelem beszélgetéssorozatot is e gondolat jegyében rendezik meg.

Süveges Gergő moderátor először arra kérte a közönséget, hogy egy-két szóban mondják meg, mi jut eszükbe a jogról. A következők hangzottak el: „szabályozás, védelem, hatalom, igazság helyettesítője, jogszolgáltatás, nekem ehhez jogom van, erkölcs, törvényes jogtalanság, emberi és isteni jog, a társadalmi együttélés alapja.”

„A megfogalmazások jól mutatják, hogy a jog tükörképe világunknak” – foglalta össze az elhangzottakat Darák Péter, a Kúria elnöke. Ugyanakkor a jog alakíthat is a meglévő viszonyokon, jó és rossz célkitűzések eszközévé is válhat. A jog a modern életviszonyok nyelve.

Frivaldszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezető tanára szerint a negatív jelzők azt mutatják, hogy a jogot sokszor látjuk valami olyannak, ami távol áll tőlünk. A polgári társadalomban nincs feltétlen tapasztalatunk arról, hogy az életviszonyoknak van igazságossági természete. A jog arra való, hogy segítségével egy közösség kialakíthassa a saját szabályrendszerét. A jog embervoltunk része, annak a rendnek a kialakítása, amelynek a megtalálására emberi természetünk alapján egyáltalán lehetőségünk van. A jogot meg lehet haladni, hiszen a szeretet is rend. Szent Ágoston szerint a szeretet „az a súly, mely oda juttat engem, ahol a helyem”.

Darák Péter történelmi példákkal mutatta be, hogy a vitás ügyek elrendezésénél nagyon korán feltűnt egy harmadik személy, akire a felek rábízták a döntést. A középkorban keresztény elvek is megjelentek a jogban, de minden időszakra jellemző volt, hogy a jogrendszer követte a társadalmi viszonyokat. A kádári időszakban például a hétköznapi ember nem lehetett a gazdaság szereplője, ezért erre nem is volt szabályozás. A nyolcvanas évek közepétől elkezdték kidolgozni a megfelelő törvényeket, ám az emberek egy jó része nem tudott ezek között kiigazodni, hiszen nem volt benne gyakorlata.

„A nyugati világban a jog szolgálta a társadalmat, míg a szocialista rendszerben inkább nevelni akarta az embereket” – tette hozzá Süveges Gergő.

A jog olyan elvekre alapul, melyet mindenki elfogad: Adjuk meg mindenkinek az őt megilletőt; tegyük azt a másikkal, amit magunkkal is tennénk. A jog tulajdonképpen az igazság össztársadalmi keresése – jelentette ki Frivaldszky János.

Arra a kérdésre, hogy megjelenik-e a keresztény eszmeiség a jogban, a jogfilozófus így válaszolt: „Ha van valami, ami emberi, az a kereszténység, ha van valami nagyon emberi, az a jog.” A jog ideológiák által nehezen megfertőzhető. Abból indul ki, hogy az ember eredendően racionális és erkölcsös. A jog feladata, hogy segítségével visszaállhasson a felborult rend.

A Kúria elnöke szerint a közbeszéd valóban inkább a patológiát látja, vagyis a jogot a jogsértés oldaláról közelíti meg. Ám a jog mögött van egy határozott értékrend, hiszen a jóhiszeműség és a tisztesség követelményén nyugszik. Norma arra kell, amikor valami nem működik megfelelően. Valójában mindennek alapja a már említett aranyszabály. „A vitás eseteknél nem tudunk objektívek maradni, ezért van szükség a jogra, a bíróra – vagyis egy független fórumra” – tette hozzá Frivaldszky János.

„A jogi döntések objektívek?” – kérdezett rá Süveges Gergő. Darák Péter szerint azért kell bíznunk a bíróban, mert neki az a dolga, hogy megkeresse a lehető legjobb megoldást, ebben pedig több évszázados szakmai hagyomány segíti. Ráadásul gyakorlata is van abban, hogy döntsön. Fontos, hogy egy ügynek nem csak egy jó megoldása lehet.

Fedi-e a jogszerű fogalma az igazságosságot? – hangzott az újabb kérdés. „Az isteni igazságot senki nem tudja megvalósítani. Az emberi igazság relatív, vagyis az intézményes garanciák pont arra valók, hogy az igazsághoz legközelebbi megoldás születhessen” – hangsúlyozta Darák Péter. Ebben nagy szerepük van az ügyvédeknek, akik közelebb tudják hozni a bírói rendszerhez az adott ügy részleteit. A magyar ember hagyományosan nem bízik a közintézményekben. Azért nem, mert „labanc és kommunista” intézményeink voltak. A jövő nagy kihívása, hogy ezt a bizalmat sikerüljön visszaszerezni. Frivaldszky János hozzátette, meg lehet találni egy adott ügy kielégítő módon igazságos megoldását.

Darák Péter Zlinszky János Keresztény erkölcs és jogászi etika című könyvét idézve azt emelte ki, hogy a jognak béketeremtő hatása van; az a szerepe, hogy kiküszöbölje a bizonytalanságot. De nemcsak akkor érték a jogbiztonság, amikor az igazságot valósítja meg, hanem akkor is, ha esetleg egy bíró tévesen dönt. A döntéshozatalhoz hatalmas bátorság kell, mert előbb-utóbb minden ügyet le kell zárni. Ha egy bíró lelkiismeretesen járt el, akkor abban az esetben is nyugodt lehet, ha hibázott.

A normalitást nehéz mesterséges eszközökkel létrehozni – tette hozzá Frivaldszky professzor. – Egy polgári társadalomban kultúrát teremt egy tisztességes adásvétel, a polgár pedig büszke arra, hogy befizeti az adót. A jog alapja a bizalom. Az a jó, ha az ügyletek miriádjai úgy zajlanak le, hogy a feleknek nem kell a bírósághoz fordulniuk.

A bírói gyakorlat egyébként a kollektív bölcsesség leképeződése. Olyan, mint a cseppkő, mely abból épül, ami már adott, de folyamatosan fejlődik. A jognak támogató szerepe van, az a feladata, hogy az ideológiák ellenében is megvédje az embert – emelte ki Frivaldszky János.

Darák Péter, a Kúria elnöke szerint a jog nem vizsgálja az ember belső világát; abból indul ki, ami kívülről látszik, vagyis amit az ember tesz. Mindenkiről feltételezi azt a tisztességet, erkölcsösséget, mely nálunk az évszázados keresztény hagyományokon alapul.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír