A kínai üzleti élet jezsuita szemmel – Előadás a Párbeszéd Házában

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az esemény a 2018/19-es tanév első PEACH-programja (Pázmány East Asia Club Hungary), a Ladányi Lectures sorozat nyitótalálkozója volt. A nagy számban megjelent hallgatóságot Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntötte.

Salát Gergely sinológus, egyetemi docens a sorozat névadójának, Ladányi László (1914–1990) jezsuita szerzetesnek az életútját ismertette. Orvoscsaládban született, középiskolai tanulmányait a miskolci Fráter György Gimnáziumban végezte, majd Budapesten tanult tovább, a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára és a Zeneakadémia hegedű tanszakára járt párhuzamosan. Mint egyetemista néhány szemesztert Franciaországban hallgatott, itt tevékenyen bekapcsolódott a katolikus egyetemisták mozgalmába. Közben számos nyelvet elsajátított: angolul, franciául, németül és olaszul beszélt folyékonyan.

Jezsuita hivatását érezve személyesen jelentkezett Rómában Wlodimir Ledochówski generálisnál, aki biztatta és jótanácsokkal látta el. A noviciátusba jogi doktorátussal és zenei diplomával lépett be. Filozófiai tanulmányainak befejezése után, 1940-ben rendtársaival, Sebes Józseffel és Vajda Tiborral a kínai misszióba került. Két év alatt megtanulta a kínai nyelvet. Pekingben és Sanghajban tevékenyen részt vett a kínai misszió tevékenységében. Iskolát, templomot építettek, karitatív, szociális munkát végeztek. Amikor a Mao Ce-tung vezette kommunisták hatalomra kerültek, üldözni kezdték az Egyházat, így a jezsuitákat is. Ladányi László Hongkongba került. Itt a kínai történelemmel kezdett foglalkozni, közel negyven éven át hetente közzétette Chinese News Analysis (Kínai hírek elemzése) című kiadványát, amelyben a kínai újságokban és rádiókban közölt híreket elemezte és kommentálta. Ezzel a tevékenységével világszerte elismert Kína-szakértő lett. Emellett könyvet írt a kínai kommunista pártról és a marxizmusról. Salát Gergely kiemelte, hogy a szocialista Magyarországon Ladányi László nevének említése tabunak számított, mert radikálisan antikommunista volt. Említett könyvében egyfajta tízparancsolatot fogalmazott meg a Kína-kutatók számára. Az egyik pont így szól: „Tekints Kínára kínai szemüveggel! Csak így értheted meg őket.” A másik arra int: „Őrizd meg a józan eszed!” A harmadik intelem szerint pedig: „Ne hidd, hogy ismered az összes választ!” Kínával kapcsolatban ugyanis sokkal több a kérdés, mint a válasz.

Az est előadója, Stephan Rothlin svájci származású, jelenleg Hongkongban élő jezsuita, egyetemi oktató, a neves Macau Ricci Institute igazgatója, a pekingi Rothlin International Management Consulting Ltd. alapítója és vezérigazgatója. Fő kutatási területe az etika gyakorlati alkalmazása az üzleti és kereskedelmi életben nemzetközi viszonylatban, különösen Kínában. 1998 óta él Kínában. Előadásában a kínai üzleti élet és kultúra egyes kérdéseit vizsgálta etikai megközelítésből.

Stephan Rothlin idézett az evangéliumból: „Aki kicsiben hű, a nagyban is hű; és aki a kicsiben gonosz, az a nagyban is gonosz” (Lk 16,10). „Mindazt, amit szeretnétek, hogy megtegyenek nektek az emberek, tegyétek meg ti is nekik” (Mt 7,12). A professzor ebből kiindulva taglalta az üzleti etikához tartozó kérdéseket, a fogyasztói jogokat, a marketing etikáját, a fogyasztói és vállalati felelősséget, a szellemi tulajdonjogokat, a korrupciót. Kiemelte: gazdasági-üzleti téren Kínában meghatározó a profit, a haszonlesés, mindegy, hogy milyen áron. A kínai gazdaságot és üzleti életet átszövi a korrupció, a rokoni, baráti kapcsolatok meghatározóak. A gazdaság irányítói, állami és vállalati szinten is sokkal agresszívabbak, mint a világ többi részén. Céljuk egyértelmű: hogy megszerezzék gazdasági téren a világuralmat. A jezsuita professzor szavait hallgatva Konfucius meghatározása juthat eszünkbe: „A nemes ember az igazságossághoz ért jól, a kis ember pedig a haszonleséshez.”

Ugyanakkor Kínában megjelentek olyan vélemények is, amelyek figyelmeztetnek: a jövő gazdasági, üzleti kultúrájába mindenképpen szükséges a spirituális hagyományok beépítése, olyan fogalmak, mint a szolidaritás, filantróp, emberbaráti magatartás korábbinál sokkal nagyobb érvényesítése állami, vállalati és egyéni szinten is. Stephan Rothlin a jövőt illetően úgy fogalmazott: ő se nem pesszimista, se nem optimista, reálisan szemléli a folyamatokat. Előfordulhat, hogy a kínai gazdaság és üzleti élet az eddigi nyomvonalakon halad, de az is, hogy a mindenáron profitra törekvő szemléletet felváltja, vagy legalábbis némileg enyhíti, szelídíti az etikus szempontokat is figyelembe vevő, felelősségteljes magatartás.

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír