A mai Kína és a katolikus társadalmi tanítás volt Stephan Rothlin SJ második előadásának témája

2018. szeptember 7. péntek 20:20

Stephan Rothlin SJ Kínában élő egyetemi tanár tartott előadást szeptember 6-án Budapesten, a Párbeszéd Házában a katolikus társadalmi tanítás megismertetésének szükségességéről a mai Kínában.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza vezetője elmondta, az előadás a „Ladányi Lectures” második része. Ladányi László magyar jezsuita, kínai misszionárius Kínából történő kiűzése után 1949-től Hongkongban élt haláláig, 1990-ig, és harminc éven át hetente tette közzé a China News Analysis című kiadványát, amelyben a kínai újságokban, rádiókban és televíziókban közölt híreket elemezte és kommentálta naprakészen. Ezzel a tevékenységével világszerte elismert Kína-szakértő lett.


Sajgó Szabolcs SJ ezek után bemutatta az előadót: Stephan Rothlin SJ nemzetközi üzleti etikát oktató egyetemi tanárt, a Macau Ricci Institute igazgatóját, a pekingi Rothlin International Management Consulting Ltd. vezérigazgatóját és alapítóját. Fő kutatási területe az etika gyakorlati alkalmazása az üzleti és kereskedelmi életben, különösen Kínában. Annak a híve, hogy az üzleti világban alkalmazott magatartási kódex alapja az őszinteség, integritás, tisztelet, átláthatóság és felelősségvállalás legyen. Rothlin filozófiát, valamint teológiát és etikát hallgatott római és párizsi egyetemeken. 1991-ben doktori fokozatot szerzett közgazdaság és filozófia témában, 1998 óta él Kínában. 9 évvel ezelőtt megalapította a Ladányi Társaságot Zürichben, amely Kína közelmúltjának történelmével, üzleti etikával és a Katolikus Egyház társadalmi tanításával foglalkozik.


Stephan Rothlin SJ előadásában kifejtette, hogy Kína globális befolyása egyre erősebb, a kereszténység pedig az országban robbanásszerűen terjed, a mintegy 70 millió keresztény nagy része ugyanakkor protestáns. Kína vezetése határozottan „kínaizálni” akarja a kereszténységet, elsősorban kontroll alatt kívánja tartani a hívőket, ahogy a más valláshoz tartozókat (buddhistákat, muszlimokat) is. Ennek eszköze a regisztráció. A nem regisztrált vallásos emberek nem rendelkeznek a regisztráltakat megillető jogokkal.

Rothlin rámutatott, hogy a mai Kínában az emberek több mint fele ateista; spirituális vákuum alakult ki, egyre többen érdeklődnek a vallások, különösen a Biblia iránt. A katolikus társadalmi tanításnak van helye és lehetősége ebben a hatalmas országban – mondta –, többek közt azért, mert ennek a tanításnak számos közös értéke feleltethető meg a konfuciánus bölcseleti hagyomány értékeivel, ilyen többek közt a becsületesség, a kedvesség, a tisztelet, az odaadás. Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy Ferenc pápa is szoros kapcsolat kiépítésére törekszik Kínával.


Rothlin a történelmi múltból kiemelte a Kína-szerte máig tisztelt és szeretett Matteo Ricci olasz jezsuita szerzetes alakját. Matteo Ricci (1552–1610) a kínai jezsuita misszió egyik megalapítója, a kereszténység kínai történetének legfontosabb alakja, tudományosan megalapozott Kína-kutatói tevékenysége alapján az első sinológusnak is tekintik. Az inkulturáció nagy példája, aki nem felülről tekintett a kínai népre, hanem úgy lett egy közülük, hogy számukra Krisztust közvetítette. Rothlin professzor mindehhez hozzátette, hogy a kínai emberek a misszionáriusokban tisztelik a tenni akarást, az odaadást, érzik a szeretetüket.

Az előadó a mai Kínáról szólva azt is elmondta, hogy az emberek emlékezetét-lelkét a történelmi múltból eredő, sok szenvedés terheli meg. Az egyetemi hallgatók, a diákok szinte semmit nem tudnak a munkások brutális kizsákmányolásáról, például arról sem, hogy tíz évvel ezelőtt egy bányaszerencsétlenségben hetvenezer kínai ember halt meg – mondta. – Ne feledkezzünk meg arról sem – folytatta az előadó –, hogy 1958 és 1962 között Mao Ce-tung a „Nagy ugrás” keretében az iparosítás jegyében tett „erőfeszítései” eredményeképpen éhínség alakult ki az országban, és mindez 55 millió kínai ember életébe került (Ladányi László SJ adata).


Amikor a kínai emberekről, a népről beszélünk, vagy hozzájuk közeledünk, róluk gondolkodunk, mindezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ismernünk kell az emberek szenvedéseit, és ez tiszteletet kell ébresszen bennünk, amikor misszióba megyünk közéjük – hangsúlyozta Rothlin –, márpedig valódi barátságra kell törekednünk Kínával!

A katolikus társadalmi tanítással kapcsolatban a jezsuita szerzetes szorgalmazta Szent II. János Pál pápa ezzel kapcsolatos hivatalos dokumentumainak (Laborem exercens, Sollicitudo rei socialis, Centessimus annus) megismerését. Hiszen a munka világában, így az üzleti életben is fontos érték a szolidaritás és a szubszidiaritás. Rothlin erről tart konferenciákat Kína-szerte, esettanulmányokkal megalapozva az üzletembereknek tartott előadásait. Egyúttal harcosan küzd a korrupció ellen, amelynek büntetésére az ország vezetőjétől vár határozott jelzést. Égetően fontosnak tartja a katolikus társadalmi tanítás adaptálást (átadását-integrálását) Kína számára, ugyanakkor reálisan látja, hogy ez sok esetben falakba ütközik. Egy jezsuita tartományfőnök ezzel kapcsolatban a következő „üzenetet” kapta egy kínai pártvezetőtől: nálunk nem lesz „peresztrojka” (a Szovjetunióban 1985-ben elindított gazdasági-társadalmi reformcsomag neve).


Rothlin ugyanakkor töretlenül bizakodó, meggyőződése, hogy a korrupciós helyzet javulásához nagyban hozzájárulhatna a keresztény üzleti hálózatok létrejötte.

Előadása végén a jezsuita szerzetes a misszióról szólva egy személyes történetét osztotta meg a hallgatósággal. Huszonéves fiuk elvesztését gyászoló, nem hívő kínai barátait kísérte el szeretett gyermekük temetésére. Ott történt, hogy a szerzetes a fájdalommal teli csendben, a némán álló gyászolók körében elkezdte énekelni „Az Úr az én pásztorom” kezdetű 23. zsoltárt, s ez az ének mélyen megérintette a szülőket. Később nekik ajándékozott egy kínai nyelvű Bibliát. A legközelebbi baráti látogatása alkalmával az egyik szobában megpillantotta ezt a Bibliát a 23. zsoltárnál kinyitva. A házaspár abban a szobában és ott helyezte el a könyvet, ahol a fiuk meghalt.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
alljatok-gyermekeitek-mellett-apak-napi-koszonto-ferenc-papaval
Álljatok gyermekeitek mellett! – Apák napi köszöntő Ferenc pápával

A Katolikus Egyházban hagyományosan Szent József ünnepén állítjuk a középpontba az apákat. Az alábbiakban teljes terjedelmében közreadjuk Ferenc pápa 2014. március 19-én elmondott katekézisét az apaságról. Imádkozzunk az apákért, és kérjük Szent József közbenjárására Isten gazdag áldását életükre!

08:01
papp-miklos-edzesterve-nagybojtre-iii-resz-olvass-nap-mint-nap-jakab-apostol-levelebol
Papp Miklós edzésterve nagyböjtre, III. rész: Olvass nap mint nap Jakab apostol leveléből!

Papp Miklós görögkatolikus parókus rendhagyó edzésre hív a nagyböjtben. Takarítsuk ki fejünk „faliújságját”, és olvassunk el mindennap egy fejezetet Jakab apostol leveléből – ajánlja a kihívás harmadik részében.

2019. március 18. hétfő
Útravaló – 2019. március 19., Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Útravaló – 2019. március 19., Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. március 19.

Mai evangélium – 2019. március 19.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 1,16.18–21.24a

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle