A mai Kína és a katolikus társadalmi tanítás volt Stephan Rothlin SJ második előadásának témája

2018. szeptember 7. péntek, 20:20

Stephan Rothlin SJ Kínában élő egyetemi tanár tartott előadást szeptember 6-án Budapesten, a Párbeszéd Házában a katolikus társadalmi tanítás megismertetésének szükségességéről a mai Kínában.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza vezetője elmondta, az előadás a „Ladányi Lectures” második része. Ladányi László magyar jezsuita, kínai misszionárius Kínából történő kiűzése után 1949-től Hongkongban élt haláláig, 1990-ig, és harminc éven át hetente tette közzé a China News Analysis című kiadványát, amelyben a kínai újságokban, rádiókban és televíziókban közölt híreket elemezte és kommentálta naprakészen. Ezzel a tevékenységével világszerte elismert Kína-szakértő lett.


Sajgó Szabolcs SJ ezek után bemutatta az előadót: Stephan Rothlin SJ nemzetközi üzleti etikát oktató egyetemi tanárt, a Macau Ricci Institute igazgatóját, a pekingi Rothlin International Management Consulting Ltd. vezérigazgatóját és alapítóját. Fő kutatási területe az etika gyakorlati alkalmazása az üzleti és kereskedelmi életben, különösen Kínában. Annak a híve, hogy az üzleti világban alkalmazott magatartási kódex alapja az őszinteség, integritás, tisztelet, átláthatóság és felelősségvállalás legyen. Rothlin filozófiát, valamint teológiát és etikát hallgatott római és párizsi egyetemeken. 1991-ben doktori fokozatot szerzett közgazdaság és filozófia témában, 1998 óta él Kínában. 9 évvel ezelőtt megalapította a Ladányi Társaságot Zürichben, amely Kína közelmúltjának történelmével, üzleti etikával és a Katolikus Egyház társadalmi tanításával foglalkozik.


Stephan Rothlin SJ előadásában kifejtette, hogy Kína globális befolyása egyre erősebb, a kereszténység pedig az országban robbanásszerűen terjed, a mintegy 70 millió keresztény nagy része ugyanakkor protestáns. Kína vezetése határozottan „kínaizálni” akarja a kereszténységet, elsősorban kontroll alatt kívánja tartani a hívőket, ahogy a más valláshoz tartozókat (buddhistákat, muszlimokat) is. Ennek eszköze a regisztráció. A nem regisztrált vallásos emberek nem rendelkeznek a regisztráltakat megillető jogokkal.

Rothlin rámutatott, hogy a mai Kínában az emberek több mint fele ateista; spirituális vákuum alakult ki, egyre többen érdeklődnek a vallások, különösen a Biblia iránt. A katolikus társadalmi tanításnak van helye és lehetősége ebben a hatalmas országban – mondta –, többek közt azért, mert ennek a tanításnak számos közös értéke feleltethető meg a konfuciánus bölcseleti hagyomány értékeivel, ilyen többek közt a becsületesség, a kedvesség, a tisztelet, az odaadás. Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy Ferenc pápa is szoros kapcsolat kiépítésére törekszik Kínával.


Rothlin a történelmi múltból kiemelte a Kína-szerte máig tisztelt és szeretett Matteo Ricci olasz jezsuita szerzetes alakját. Matteo Ricci (1552–1610) a kínai jezsuita misszió egyik megalapítója, a kereszténység kínai történetének legfontosabb alakja, tudományosan megalapozott Kína-kutatói tevékenysége alapján az első sinológusnak is tekintik. Az inkulturáció nagy példája, aki nem felülről tekintett a kínai népre, hanem úgy lett egy közülük, hogy számukra Krisztust közvetítette. Rothlin professzor mindehhez hozzátette, hogy a kínai emberek a misszionáriusokban tisztelik a tenni akarást, az odaadást, érzik a szeretetüket.

Az előadó a mai Kínáról szólva azt is elmondta, hogy az emberek emlékezetét-lelkét a történelmi múltból eredő, sok szenvedés terheli meg. Az egyetemi hallgatók, a diákok szinte semmit nem tudnak a munkások brutális kizsákmányolásáról, például arról sem, hogy tíz évvel ezelőtt egy bányaszerencsétlenségben hetvenezer kínai ember halt meg – mondta. – Ne feledkezzünk meg arról sem – folytatta az előadó –, hogy 1958 és 1962 között Mao Ce-tung a „Nagy ugrás” keretében az iparosítás jegyében tett „erőfeszítései” eredményeképpen éhínség alakult ki az országban, és mindez 55 millió kínai ember életébe került (Ladányi László SJ adata).


Amikor a kínai emberekről, a népről beszélünk, vagy hozzájuk közeledünk, róluk gondolkodunk, mindezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ismernünk kell az emberek szenvedéseit, és ez tiszteletet kell ébresszen bennünk, amikor misszióba megyünk közéjük – hangsúlyozta Rothlin –, márpedig valódi barátságra kell törekednünk Kínával!

A katolikus társadalmi tanítással kapcsolatban a jezsuita szerzetes szorgalmazta Szent II. János Pál pápa ezzel kapcsolatos hivatalos dokumentumainak (Laborem exercens, Sollicitudo rei socialis, Centessimus annus) megismerését. Hiszen a munka világában, így az üzleti életben is fontos érték a szolidaritás és a szubszidiaritás. Rothlin erről tart konferenciákat Kína-szerte, esettanulmányokkal megalapozva az üzletembereknek tartott előadásait. Egyúttal harcosan küzd a korrupció ellen, amelynek büntetésére az ország vezetőjétől vár határozott jelzést. Égetően fontosnak tartja a katolikus társadalmi tanítás adaptálást (átadását-integrálását) Kína számára, ugyanakkor reálisan látja, hogy ez sok esetben falakba ütközik. Egy jezsuita tartományfőnök ezzel kapcsolatban a következő „üzenetet” kapta egy kínai pártvezetőtől: nálunk nem lesz „peresztrojka” (a Szovjetunióban 1985-ben elindított gazdasági-társadalmi reformcsomag neve).


Rothlin ugyanakkor töretlenül bizakodó, meggyőződése, hogy a korrupciós helyzet javulásához nagyban hozzájárulhatna a keresztény üzleti hálózatok létrejötte.

Előadása végén a jezsuita szerzetes a misszióról szólva egy személyes történetét osztotta meg a hallgatósággal. Huszonéves fiuk elvesztését gyászoló, nem hívő kínai barátait kísérte el szeretett gyermekük temetésére. Ott történt, hogy a szerzetes a fájdalommal teli csendben, a némán álló gyászolók körében elkezdte énekelni „Az Úr az én pásztorom” kezdetű 23. zsoltárt, s ez az ének mélyen megérintette a szülőket. Később nekik ajándékozott egy kínai nyelvű Bibliát. A legközelebbi baráti látogatása alkalmával az egyik szobában megpillantotta ezt a Bibliát a 23. zsoltárnál kinyitva. A házaspár abban a szobában és ott helyezte el a könyvet, ahol a fiuk meghalt.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
zarandokvonat-indul-csiksomlyoi-papai-misere
Zarándokvonat indul a csíksomlyói pápai misére

A Misszió Tours Utazási Iroda május 31-én buszokat és zarándokvonatot is indít Csíksomlyóra, a pápai szentmisére. A részletekről Budai László ügyvezetővel beszélgettünk.

18:15
bator-botond-hargitafurdoi-palos-szerzetes-csiksomlyoi-papalatogatas-sok-meglepetest-okozhat
Bátor Botond hargitafürdői pálos szerzetes: A csíksomlyói pápalátogatás sok meglepetést tartogat

Ferenc pápa romániai apostoli útján június 1-jén szabadtéri szentmisét mutat be a csíksomlyói Mária-kegyhelyen. A pápalátogatásról Bátor Botond pálos szerzetest, volt tartományfőnököt, hargitafürdői elöljáró-plébánost kérdeztük.

12:20