A teológia helye az akadémiai gondolkodásban – Beszélgetés a legfiatalabb magyar rektorral

2019. február 2., szombat | 13:20

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola nyílt napot tart február 6-án. Harasztovics Arnold portréinterjúkat készített az intézmény három tanárával, melyeket a nyílt napot megelőző hetekben tesz közzé a Pécsi Egyházmegye. Az intézmény rektorával, Kovács Gusztávval folytatott beszélgetést közöljük.

37 évesen rektor, ezzel a Magyar Rektori Konferencia legfiatalabb tagja. Egy határ menti kisvárosból származik. Tanulmányait Pécsett, Ausztráliában és Ausztriában végezte. 2008-ban a Bécsi Egyetemen teológiából doktori címet szerzett. Ma Magyarország kulturálisan egyik legkiemelkedőbb városában él és munkálkodik.

– Hogyan került kapcsolatba a teológiával?

– Pontosan meg tudom mondani, hogy mikor találkoztam először a tudományos igényű teológiával. Gimnazistaként egy évet Ausztráliában töltöttem, és az egyetlen könyv, amit magammal vihettem, egy Újszövetség volt. Szinte mindennap olvastam, és rádöbbentem, hogy nincs tökéletes összhang a négy evangélium között. Például a csodálatos kenyérszaporítás leírásánál hol öt, hol pedig hét kenyérről írnak az evangélisták, de vannak még ennél nagyobb eltérések is. Ez rendkívül bosszantott, és egyben kíváncsivá is tett. Egyszer aztán véletlenül a bevezetőnél nyitottam ki a Szentírást, ahol a Gál Ferenc, a XX. század egyik legkiválóbb magyar teológusa magyarázza el az evangéliumok keletkezését. Azt hiszem, hogy ez volt az első komoly teológiai szöveg, amellyel találkoztam.

– Mit adott önnek a teológia?

– Az egyik legnagyszerűbb dolog a világon, ha egy kérdés igazán magával ragadja az embert. Ilyen érzés tölt el egy régészt, amikor még csak sejti, hogy mit is rejt a föld mélye; egy nyomozót, amikor próbálja kideríteni a tettes kilétét, de egy szerelmes fiatalt is, aki szíve választottját akarja megismerni. A teológust az élet legnagyobb rejtélyei ragadják magával, mint Isten létezése, a világ célja vagy az emberi lét értelme. Előbb vagy utóbb mindenki szembetalálja magát ezekkel a kérdésekkel, a teológus azonban nem várja meg, hanem keresi a velük való találkozást. A legnagyobb dolog, amit a teológiától kaptam, hogy másokkal együtt kutathatok a válaszok után – legyen az a 4–5. évszázadban élt Szent Ágoston vagy bármely 21. századi főiskolás hallgató.

– A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola élén tizenhat éven át paptanár állt. Ön az első laikus rektor. Hogyan viszonyul ehhez, és mit jelent ez önmagában?

– Óriási nemzetközi hír volt, amikor Ferenc pápa 2018 júniusában Vincenzo Buonomo professzort nevezte ki a Lateráni Pápai Egyetem rektorává. Ő szintén laikus, nős és édesapa. A Szentatya lépése is jelzi, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak a laikusok az Egyház életében. Ez talán egyike az idők jeleinek. Természetesen meglepődtem, amikor Udvardy György püspök atya felkért a feladatra. Azonban a mi főiskolánk sajátossága, hogy hallgatóink világiak. Én magam is laikusként végeztem a főiskolán, és tudom, hogy milyen sok örömet rejt világi munkatársként feladatot vállalni az Egyházban.

– Pécsett, Ausztráliában és Ausztriában neves egyetemeken, kiváló szaktekintélyek mellett tanult. Milyen tapasztalattal és célokkal tért haza?

– Bár sokat jártam külföldön, az alapokat mégis itthon kaptam. Kőszegi vagyok, ahol a 80–90-es években megtapasztalhattam, hogy milyen az élő Egyház. Az életünk természetes része volt, hogy ministrálni járunk, nyarainkat hittan- és cserkésztáborokban töltjük vagy éppen valamelyik missziósatyától tanulunk angolul. Ezek a tapasztalatok meghatározzák a főiskolával kapcsolatos elképzeléseimet is. Úgy gondolom, hogy a hit és a vallás nem valami ráadás, hanem az élet természetes része. Ezt erősítették meg bennem a Bécsi Egyetemen végzett tanulmányaim is. Azt kell keresni, hogy Isten miképpen cselekszik ma a világban, és oda kell figyelni a minket körülvevő emberek örömére és aggódására. Ezt a szemléletet szeretném átadni főiskolánk hallgatóinak is.

– Ha valaki megnézi a PPHF weboldalát, vagy ellátogat az intézménybe – ami nagyon modern és felszerelt –, akkor rájön, hogy fiatalos, ugyanakkor szakmailag elismert tanári kar várja a hallgatókat. Mivel nyújt többet az intézmény a többinél?

– Egyik diákunk mesélte, hogy teljesen meglepődött, amikor az első előadási napon a tanár néven szólította. Ez nálunk teljesen megszokott dolog, hiszen rendkívül családias intézmény vagyunk. Szorosan együttműködünk a Pécsi Egyházmegye más intézményeivel, és tudjuk, hogy a főiskoláról kikerülő hallgatók egyszer majd a mi munkatársaink lesznek. Közös érdek tehát, hogy kezeink alól szakmailag jól felkészült, az Egyházban felelősséget vállalni tudó, kreatív munkatársak kerüljenek ki. Ezért ösztönözzük őket arra, hogy a teológiai oktatás keretein túl is képezzék magukat. Idén például startup programot hirdettünk, hogy a hallgatók beindíthassák „teológiai vállalkozásukat”. Szeretnénk továbbá példát mutatni számukra, hogy miképpen szólíthatják meg a ma emberét. A főiskola alagsorában ezért rendeztünk be egy szabadulószobát, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg a hozzánk látogató hittanosok a Kivonulás könyvével. Minden ötlet és kezdeményezés mögött az a szándék áll, hogy a nálunk tanuló hallgatók minél jobban ki tudják bontakoztatni tehetségüket.

A páciens neve: Doktor House címmel jelent meg könyve 2010-ben. Teológusként vizsgálta a népszerű televíziós sorozatot. Mi ihlette erre, illetve mit fedezett fel?

– Az ötlet szintén egy hallgatótól származott, aki nagyon szerette a sorozatot. Először tartottunk egy szemináriumsorozatot, majd megszületett a könyv is. A kalandnak két nagy tanulsága volt: egyrészt a hallgatókkal sokkal könnyebb akár elvontabb tartalmakról is beszélgetni, ha egy konkrét, közösen átélt tapasztalatból indulunk ki. A közös filmnézés nagyszerű kiindulópontja volt a közös gondolkodásnak. A másik, ami teológusként számomra rendkívül üdítő felfedezés volt, hogy a vallási érdeklődés olyan helyen is jelen van – akár egy népszerű sorozatban is –, ahol esetleg egyáltalán nem várnánk.

– Azt látjuk, hogy a keresztény Európa egyre inkább elfordul gyökereitől, fogalmazhatunk úgy is, hogy beérni látszik a szekularizáció. Hol a helye ilyen körülmények között a teológiának a többi tudománnyal egyetemben?

– Sokan meglepődnek, amikor az első főiskolai órán szembesítem őket azzal, hogy miért van helye a teológiának a felsőoktatásban. Pedig a válasz egyszerű: azért mert a teológia által felvetett kérdésekre folyamatosan válaszokat keresünk. Ez pedig igaz a többi tudományra is: azért kutatjuk az anyagvilágot, az élővilágot vagy a társadalmat, mert kérdéseink vannak, és a megértésre törekszünk. A legbonyolultabb tudományos elmélet mögött is az ember őszinte érdeklődése áll. Amíg az ember képes kíváncsian tekinteni saját életére, annak értelmére, vagy feltenni a kérdést, hogy van-e szeretet, amely hordozza őt élete során és átöleli halála után, addig a teológiának is helye van az akadémiai gondolkodásban.

– Milyennek látja a főiskola jövőjét? Mire számíthatnak a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola leendő hallgatói?

– A felsőoktatás átalakulóban van. A képzés és a kutatás egyaránt globalizálódik. Ebben a helyzetben kell megtalálni minden intézménynek a helyét. Úgy látom, hogy a jövőben az olyan kis és családias intézmények szerepe, mint a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, fel fog értékelődi. Hiszen a felsőoktatás nemcsak tartalmi képzésről, hanem a személyes fejlődésről is szól.

Oktatóink több mint hatvan százaléka rangos külföldi egyetemen szerzett diplomát, úgyhogy jól ismerjük, mi történik a teológiai képzés élvonalában. De tudjuk azt is, hogy az az odafigyelés és személyes támogatás, amellyel nálunk a hallgatók találkoznak, tesz minket különlegessé. Ezáltal tudjuk a lehető legtöbbet kihozni hallgatóinkból, és a magas szintű tudás megszerzésén túl személyes fejlődésüket is így tudjuk biztosítani. Bízom benne, hogy a jövőben is nagyon sok fiatal és akár idősebb ember fogja intézményünket választani, hogy velük közösen tehessük még élőbbé egyházunkat.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle