Adventi egyszerűség

2017. december 10. vasárnap 12:00

Fehérváry Jákó OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Adventi liturgiáink egyszerűsége, az orgona nélküli ének, vagy a virágdísz nélküli templom egy picit más, mint lelkünk nagyböjti lecsupaszítottsága. Ha a szent negyven nap valamiképpen az önként vállalt lemondást és a megváltó szenvedést állítja a figyelmünk középpontjába, úgy az adventi liturgikus üresség a várakozás, a befogadás, az örömteli reménység légkörét teremti meg a keresztény közösségben. Az egyik rendtársam, egy matematikus, a következőképpen fogalmazta meg ezt: ha a nagyböjt elé egy mínuszjelet teszek, akkor az advent elé egy pluszjelet tegyünk.

Amikor advent első vasárnapi szentmiséjén azt énekeltük: „Lelkem hozzád emelem, Uram”, akkor azt a hitünket, meggyőződésünket élesztgette a Szentlélek, hogy az adventi út során, majd annak a végén képesek vagyunk megérkezni Istenhez. De talán ez az út tanít meg bennünket arra is, hogy végső soron nem mi emeljük lelkünket Istenhez, hanem ő az, aki életünk ürességébe alászáll.

Advent a párbeszéd ideje. Nem a süketek párbeszéde. Isten hallgat, fülel szívünkkel dobbanó igaz vágyainkra, kéréseinkre. Ám ez csak úgy működik, ha mi is fülelünk, ha keressük Isten személyes üzenetét, hangját, figyelmeztetését. Kölcsönös meghallgatás, figyelem... A rorátékon csatlakozunk Mária várakozásához, amely az ő adventjét is jellemezte. Csöndes figyelem egy reményteli kérdéssel: ki fog megszületni?

Sokhelyütt az adventi reggeleken sötétben kezdődik a liturgia: ennek nem pusztán hangulatteremtő ereje van, hanem a csendes befelé figyelést erősíti meg. Az adventi koszorú, rajta a négy gyertyával, a 19. századból származó szokás, amely tulajdonképpen nem is liturgikus előírás, hanem inkább jó értelemben vett hívő folklór. Mint a hívő ember ébredő reményének kifejeződése, amely szépen beilleszthető a közös istentiszteletünkbe, és sajátos adventi színt kölcsönöz templomainknak.

Magyar Kurír 

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
az-eucharisztia-az-egyhaz-eletenek-forrasa-egyhazmegyei-eucharisztikus-lelkinap-oroshazan
Az Eucharisztia az Egyház életének forrása – Egyházmegyei eucharisztikus lelkinap Orosházán

A második előkészületi évre meghirdetett mottó jegyében szerveztek egyházmegyei lelkinapot október 20-án a Békés megyei Orosházán. Az eseménynek a város Jézus Szíve-temploma adott otthont, melynek szomszédságában áll az egyetlen olyan kültéri emlékmű, melyet az 1938-as kettős szentévben állítottak.

2018. október 22. hétfő
-ne-feljetek-ii-janos-pal-papa-szekfoglalo-homiliaja-roma-1978-oktober-22
„Ne féljetek!” – II. János Pál pápa székfoglaló homíliája (Róma, 1978. október 22.)

Szent II. János Pál pápa homíliáját adjuk közre az alábbiakban, mely a római Szent Péter téren bemutatott első ünnepélyes szentmisében hangzott el negyven évvel ezelőtt.

2018. október 22. hétfő