Alaptörvényi védelem a keresztény kultúrának

2018. július 9. hétfő 09:01

Rétvári Bence országgyűlési képviselő, államtitkár, KDNP alelnök írását adjuk közre.

„Isten, áldd meg a magyart” – így kezdődik Himnuszunk. Minden ünnepségen, lehet az akár nemzeti ünnep, akár egy évnyitó vagy évzáró, sokszor énekeltük és énekeljük el. Ez is azt mutatja, hogy mennyire mélyen beleivódott a keresztény kultúra a magyarságba, hiszen legfőbb nemzeti imánk, legtöbbet énekelt közös Himnuszunk is a Jóisten nevével kezdődik. Ez is azt tanúsítja, hogy a magyarság számára a kereszténység nemzetmegtartó erő – ahogy arra az Alaptörvényünk kezdősorai is utalnak. Az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény hetedik módosítását, mely már nevesíti is a keresztény kultúra védelmét. A módosítás nem hitbéli, hanem civilizációs kérdés, mégis heves vitákat váltott ki.

Számunka nem kérdés, hogy a keresztény kultúra az európai kultúrának az alapja. Keresztény kultúra nélkül sem európai, sem magyar kultúra nem létezne. Ez az, ami minket, európai nemzeteket is összeköt, hiszen a sokféle népet, népcsoportot, a sokféle nyelve, a sokféle népszokása, néptáncai, régebbi stílusú, hagyományos öltözködése, a konyhája, a népmesevilága, és még sok minden más. De van egyvalami, ami összeköti az európai nemzeteket: és ez nem más, mint a keresztény kultúra, a keresztény alapon létrejött társadalmi és gazdasági berendezkedés. Ezért nincs európaiság sem kereszténység nélkül – ahogy az európai egység gondolatának kiötlője, Robert Schuman is mondta: „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.”

A keresztény kultúra nélküli Európa nem elképzelhető. De ugyanez igaz Magyarországra is. Alaptörvényünk Szent Istvánra is úgy utal vissza, mint aki Magyarországot a keresztény Európa részeként hozta létre, és a kereszténység az évszázadokon át nemzetmegtartó erő volt. Keresztények a hagyományaink, keresztények a szimbólumaink, keresztények a művészet alapvető motívumai, keresztények az ünnepeink, keresztény az időszámításunk, keresztények a hőseink, ez tartja egyben a nemzetet. Keresztény alapú itt, Európában, itt, Magyarországon a férfiak és a nők egyenjogúsága, keresztény alapokon áll a családi modellünk, keresztény alapúak az üzleti élet alapvető szabályai, keresztény ihletettségű az értékrend, az életmód, de keresztény alapú a demokrácia is. Ez a keresztény kultúra az, amelyik levegőként vesz minket, éppen ezért sokszor észre sem vesszük, de létezését természetesnek tartjuk.

Mindez elsősorban nemcsak vallási, hanem kulturális kérdés: a kereszténység egy szellemi iránytű számunkra. Ezért is kerül be az Alaptörvény módosításába, hiszen ez teremti meg a nemzet kohézióját. Ez pedig egy olyan kritikus pillanatban kiemelten fontos, amikor Európában évtizedek óta az értékvesztést, az identitáskeresést látjuk zajlani. Ebben a keresztény identitás, amely korábban evidencia volt, most iránytűként segíthet, hiszen újra meg kell fogalmaznunk, hogy milyen kultúrájú kontinens Európa, milyen kultúrájú ország Magyarország. Pontosan azért, mert egy óriási új veszély, a multikulturális társadalom, a kevert népességű társadalom az, amely ránk rúgta az ajtót 2015-ben, amely itt van Európában, és ha nem vigyázunk, Európa teljes mértékben nem keresztény kultúrájú, hanem multikulturális, kevert népességű, kevert társadalmú kontinens lesz, ami csak – mindnyájan tudjuk – egy átmenet, egy katalizátor-időszak, mert a későbbiekben utána a muzulmán kultúra és a muzulmán civilizáció lesz az, amelyik uralja majd Európát. Tehát ma, amikor egy újkori népvándorlás következményeit tapasztaljuk meg saját bőrünkön, bizony nagy szükségünk van arra – és ez közös felelősségünk is –, hogy visszatérjünk az alapokhoz. Ezt az alapot jelenti Európában és Magyarországon is a keresztény kultúra.

A keresztény kultúra kereteiben egyszerre van benne a hitünk szabad megvallása, egymás tisztelete és elfogadása, a belső és külső szabadság biztosítása, a szociális elkötelezettség intézményesített lehetősége, a szabadság és felelősség egyensúlya, két évezred szellemi értékrendje, teljesítménye és intézményrendszerei.

Nem muzulmán vagy más kultúrkörben jött létre a demokrácia és a jogállam sem. Ezek mind a kereszténységnek a következményei. A kánonjogból és sok más morális dokumentumból kiolvasható az a morális alap, amiből a demokrácia létrejött. Ha nem lett volna kereszténység Európában, a világon nem jött volna létre demokrácia. Éppen ezért így minden demokratikus berendezkedésnek az alapja a kereszténység, a keresztény kultúra és a keresztény emberszemlélet, nemhiába nem más kontinenseken alakult ez ki. De keresztény alapú az emberi méltóság szemlélete is, amivel a mindennapjainkat éljük, vagy a szolidaritás eszméje, amely a felebaráti szeretetből indul ki. Mi ezt a keresztény kultúrát szeretnénk nemcsak megőrizni, nem pusztán büszkén vállalni, hanem történelmi felelősségünknek eleget téve meg is védeni minden rendelkezésre álló alkotmányos eszközzel.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Az írás az Új Ember 2018. július 8-i számában jelent meg.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
hogyan-lesz-egy-benzinkutasbol-diakonus-nyary-krisztiannal-beszelgetett-bela-atya
Hogyan lesz egy benzinkutasból diakónus? – Nyáry Krisztiánnal beszélgetett „Béla atya”

November 19-én, hétfőn este a budapesti Magvető Caféban Nyáry Krisztián, a Magvető Könyvkiadó igazgatója kérdezte Molnár-Gál Béla állandó diakónust, iskolaigazgatót, Röhrig Géza Kossuth-díjas színészt, írót, költőt és Nagy Szabolcs fotóriportert a szociális területen szerzett tapasztalataikról.

2018. november 20. kedd
elment-hang-meghalt-bozsony-ferenc
Elment a hang: meghalt Bőzsöny Ferenc

Az október 25-én, 87 éves korában elhunyt Bőzsöny Ferencet, a Magyar Rádió egykori főbemondóját november 21-én, a belvárosi Angolkisasszonyok templomában (Szent Mihály-templom, V. kerület, Váci utca 47/B) 14 órától tartott szentmise után helyezik örök nyugalomra. Süveges Gergő nekrológját közöljük.

2018. november 20. kedd