Az Eucharisztia ünneplése 18.

2018. január 7. vasárnap, 12:00

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

A szent rendelésekből oktatva, kenyeret-bort szentelünk az üdvösség áldozatává. A magasztalást és megemlékezést lezáró rész az új, dogmatikai jellegű szakasz bevezetője is egyben, amely tíz versen keresztül bontja ki az Egyház hitét és tételeit az Eucharisztiáról.

A Szentírásra alapozott oktatásban részesülve már értjük a megemlékezés és az ünneplés okát és értelmét, ezért a jelen versszakban Szent Tamás az Egyház kezdettől tartó gyakorlatára (ApCsel 2,42.46; 20,7) fordítja a figyelmünket: az Egyház Jézus tanításának és rendelkezésének megfelelően megszenteli a kenyeret és a bort, hogy ezek üdvösségünk áldozati eledelévé váljanak: Jézus Krisztus igaz testévé és vérévé. Az Angyali Doktor tisztázza: Krisztus testének egyszeri feláldozása szentelt meg minket (vö. Zsid 10,10), a megszentelésünk a keresztáldozatban ment végbe, amelyben Krisztus  mint pap „jó illatú áldozatul Istennek” (Ef 5,2) adta önmagát.

A szentmisében megjelenítve Krisztus valóban feláldoztatik a Szent Eucharisztiában, de nem véres formában, vagyis a vérének ontásával, ami halálát eredményezné. Szent Tamás Ágostonra hivatkozik: Krisztus önmaga egyszer lett feláldozva, és mindazonáltal most naponta feláldoztatik a Szentségben. Az oltár ezért Jézus keresztjének megjelenítője (representativum), a pap pedig Krisztus, az áldozat és a pap képének hordozója, akinek személyében kimondja a megszentelés szavait, vagyis a hatékonyság és a kegyelem Istentől ered. A trienti zsinat ezért fogalmazza meg az Egyház hitét: szeretett jegyesére látható áldozatot akart hagyni, amelyben jelenvalóvá lesz a véres áldozat, hiszen annak a kereszten egyszer s mindenkorra történő betöltése előtt állt és annak emlékezete meghosszabbodik az idők végezetéig, üdvözítő ereje pedig a bűnök megváltását szolgálja (DS 1740).

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
-az-legjobb-arvahaz-amit-soha-nem-epitenek-meg-bojte-csaba-hatvaneves
„Az a legjobb árvaház, amit soha nem építenek meg” – Böjte Csaba hatvanéves

„Hatvan év – mi ez az évmilliárdokhoz képest, amióta a mennyei Atya a világról gondoskodik! És a szeretet gyakorlása amúgy sem olyasmi, amiből bárki nyugdíjba mehetne” – vallja a ferences szerzetes, aki január 24-én ünnepli 60. születésnapját. Hivatásáról, életútjáról kérdeztük Csaba testvért.

2019. január 23. szerda
zenari-biboros-az-artatlanok-lemeszarlasa-ma-is-zajlik-sziriaban
Az ártatlanok lemészárlása ma is zajlik Szíriában – Interjú Zenari bíborossal

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép szenvedéseiről, és köszönetet mondott, amiért a magyar kormány támogatja a katolikus kórházakat. Ebből az alkalomból kérdeztük a szíriai helyzetről.

2019. január 23. szerda