Az Eucharisztia ünneplése 21.

2018. február 4., vasárnap | 12:00

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Különböző látszatok alatt, (amelyek) jelek csupán, de nem a való dolgok, rendkívüli valóság rejlik. Az átváltoztatás szavaira, amelyeket kimond a pap, a kenyér és a bor valóban átváltozik Krisztus igaz testévé és igaz vérévé. Ennek révén az Eucharisztia szentsége nem jelkép vagy Krisztus testének és vérének jele, hanem Jézus Krisztus valóságos jelenlétének ténye.

Az átváltoztatáskor a kenyér és a bor lényegi magánvalósága (substantia mint lényegi alak) átadja a helyét az élő Krisztusnak. A kenyér és a bor szubsztanciája nem pusztán feloldódik vagy szétesik – akár az átváltoztatás egy adott pillanatában, akár annak folyamatában –, de nem is semmisül meg, hanem átváltozik (conversio) Krisztus testévé és vérévé. A kenyér és a bor járulékai (accidentes), amelyeket Szent Tamás speciesnek nevez, például a méret, a szín, az alak, az íz megmaradnak a páratlan és csodás átváltozást követően, amit transsubstantiatiónak (átlényegülés) hívunk, viszont a járulékok nem lesznek Krisztus járulékaivá.

Érthető, hogy a nagy skolasztikus hittudós nem az arisztotelészi metafizika és a korabeli teológia nyelvezetével, hanem költői formában adja tovább a lényegi tudnivalót: a res eximia (rendkívüli dolog) nem más, mint Jézus Krisztus valóságos és megdicsőült jelenléte. Mindaz, amit a tizenharmadik versszak magában foglal, valójában hitünk misztériuma. Az átlényegülés fogalma, amelyre Szent Tamás utal, egyszerűen a leginkább találó kifejezés volt (lásd a IV. lateráni zsinat és a trentói zsinat – DS 802; 1652), amellyel valamelyest megragadhatóvá vált és teológiai szempontból kifejezhetővé lett a misztérium. Ami naggyá teszi Szent Tamást, az nem más, mint az addigi eucharisztikus gondolkodás összefoglalása, amelyben összehangolja a metabolikus (anyagcsere) és szimbolikus hangsúlyokat.

Fotó: Pixabay

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
-lelkem-gyerekkoromtol-igazgatva-volt-isten-az-eg-fele-latogatoban-horvath-gyula-k
„Elégettem az összes könyvemet, a Biblia kivételével” – Látogatóban Horváth Gyula költőnél

Horváth Gyula 1959-ben született a Borsod megyei, kétezer lakosú Alsóvadászon, egy cigánytelepen. Napjaink egyik legnagyobb költője. Tizenhat évesen publikált először, ezután versei rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, az Új Írásban, a Tiszatájban.

2019. március 25., hétfő
ferenc-papa-loretoban-ferfi-es-no-hazassagan-alapulo-csalad-nelkulozhetetlen
Ferenc pápa Loretóban: A férfi és a nő házasságán alapuló család nélkülözhetetlen

Március 25-én mintegy tízezer hívőt köszöntött a Szentatya a loretói kegyhely előtti téren, miután misét mutatott be Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, és aláírta az ifjúságnak szentelt szinódus utáni apostoli buzdítását, amelyet április 2-án tesznek majd közzé.

2019. március 25., hétfő
Útravaló – 2019. március 26.

Útravaló – 2019. március 26.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. március 26.

Mai evangélium – 2019. március 26.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 18,21–35

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle