Falu mézeskalácsból – Egy hely, ahol szívesen laknánk

2019. január 4., péntek | 18:21

Az Evangélikus Élet készített interjút Szabó Erzsébettel, a Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, aki többedmagával megépítette Csömör makettjét – mézeskalácsból.

A Csömöri Tót Hagyományok Házának ajtaján belépve csak az édes illatokat kellett követnem, hogy megtaláljam Szabó Erzsébetet, a Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét. Ő és társai nem kevesebbre vállalkoztak ugyanis, mint hogy adventre elkészítik a főváros mellett fekvő, tízezer lakosú település főbb utcáinak és fontosabb épületeinek makettjét – mézeskalácsból. 2018 decemberében már harmadszor lehetett megcsodálni a csömöri könyvtár rendezvénytermében a mesebeli, Én édes falum című kiállítást.

– Csömör nagyközség mézeskalács kandeláberekkel megvilágított, hófödte mézeskalács utcáit, épületeit, játszótereit nézhetjük végig a kiállításon, szemünkkel átsétálhatunk a patak mézeskalács hídjain is, és ha elfáradtunk, a HÉV-állomáson „fölszállhatunk” a helyiérdekű vasút szintén mézeskalácsból készült szerelvényére. Honnan jött az ötlet mindehhez?

– Négy évvel ezelőtt egy szlovák barátnőmtől kaptam egy mézeskalács házikót, és annyira megtetszett, hogy elhatároztam, a következő évben én is nekilátok, és elkészítem a szülőfalum főbb intézményeit, illetve a főútjainak az épületeit mézeskalácsból.

– Évről évre több a megformált épület, első ránézésre is látszik, hogy igen nagy feladat ez egy embernek…

– Először az egyik ismerősöm és a párom segített. Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, ami arra ösztönzött, hogy a következő alkalommal tovább finomítsuk a részleteket is. Ehhez nagy segítséget jelentett, hogy tavaly már hatfős csapatként állhattunk neki a munkának, többen pedig egy-egy épület elkészítését vállalták. Idén még arányosabban és élethűbben igyekszünk a falunkat mézeskalácsba önteni, még jobban kivilágítani a házakat és az utcai kandelábereket.

– Számokban kifejezve mennyi alapanyagot kellene felírni a listára?

– Idén hatvan kiló lisztet, huszonöt liter mézet, kétszáz tojást és egy karton fűszerkeveréket használtunk fel.

– És mit mondhatunk a látogatók számáról?

– Az első két évben rengetegen nézték meg a kiállítást, még Budapestről is érkeztek érdeklődők. Reméljük, ebben az évben sem lesz ez másként. Hadd köszönjem meg e helyütt is a könyvtárosok segítségét, akik sokszor még tárlatvezetést is tartanak az óvodai csoportoknak és az iskolai osztályoknak.

– Idén is az adventi időszakban, december 1. és 21. között látható a kiállítás. Az szintén hagyománnyá vált, hogy a látogatók árverésen licitálhatnak a kiállított épületekre, s amelyik elkelt, azt haza is vihetik a végén. Az így befolyt adományokat mire fordítják?

– Az első két évben a Csömöri Tót Hagyományok Házának felújításában jelentett segítséget az összeg. Idén a településen tervezett Szent István-szobor elkészültét, illetve a helyi kutyamenhelyet szeretnénk támogatni.

– Említette a Csömöri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában levő házat, ahol nemcsak a tagjaikat várják színes programokkal, hanem minden érdeklődő előtt nyitva áll a kapu.

– Csömörön sok tót gyökerű család él – nekem is ilyenek a felmenőim mindkét ágon –, de még többen vannak, akik számára újdonság a népviselet, a szlovák nyelv vagy a tót hagyományok. Fontosnak tartom a kincseink továbbadását. Ezért igyekszünk minél több szokást a még élő népviseletes asszonyoktól megtanulni, felgyűjteni, rögzíteni, hogy a lehető legautentikusabb módon mutathassuk be a régi hagyományokat az érdeklődőknek.

– Milyen területeken végzik a hagyományőrzést?

– Néptánc, nyelvoktatás, az évszakokhoz és egyházi esztendőhöz kötődő hagyományok bemutatása, énekgyűjtés és a gyűjtött anyag könyvben való megjelentetése a főbb területek. Itt említem meg, hogy már nemcsak a helyi óvodában van szlovák nemzetiségi csoportunk, hanem ebben a tanévben iskolai keretek között elindulhatott a nemzetiségi oktatás is.

– Úgy tudom, minden a néptánccal kezdődött, és a csömöri csoportok ma már országos szinten az első helyezettek között vannak.

– Az induláskor, 2005-ben még csak egy felnőtt tánccsoporttal kezdtünk, azóta öt korcsoportban oktatunk néptáncot; az óvodások a legkisebbjeink. Nemcsak a tánclépéseket tanítjuk meg, hanem a csömöri népviselet hordását, rendben tartását – például a szoknyák tárolását vagy ráncolását –, anyag- és színvilágát is. Ugyanis más anyagból készült a hétköznapi viselet, és másból a vasárnapi „templomi” ruha, a felvehető ruhák színét pedig sok esetben az életkor és az egyházi esztendő is befolyásolta. Ezenkívül igyekszünk minél több régi hagyományt autentikus módon bemutatni. A táncrepertoárunkban van például régi csömöri lakodalmat vagy keresztelőt felelevenítő koreográfiánk, az aratást felidéző műsorunkat és a gyermektánccsoportunk Szent György-napi harmatszedést bemutató produkcióját pedig idén szeptemberben arany – kiváló – KÓTA minősítéssel díjazta a zsűri. A fellépéseken csakis eredeti, restaurált népviseletet hordunk, olyan ruhákat, amelyeket a csömöri sokszoknyás mamiktól kaptunk. Még az óvodásaink ruháit is ezekből a szoknyákból szabjuk, varrjuk.

– De nem csak táncolnak…

– Valóban nem. Minden évben tartunk befőzőnapokat – idén például három mázsa gyümölcsből készítettünk szilvalekvárt –, amelyeken a lekváron kívül bemutatjuk a paradicsombefőzés, a lecsókészítés, a savanyítás hagyományos módszerét is. Minden télen meghirdetjük a disznóvágást – ez jó alkalom arra, hogy felidézzük a pörzsölések lassan feledésbe ment négy-öt fajtáját. Természetesen eredeti edényeket használunk, műanyagnak ilyenkor semmi helye. Minden alkalmunkon mindannyian a hagyományos csömöri népviseletben vagyunk. De nemcsak a szlovák házban tartjuk a programokat, hanem több, a faluban rendezett vagy egyházi rendezvényen is részt veszünk.

– Sokéves hagyomány, hogy augusztus 20-án a helyi gyülekezetek lelkészeivel imaórát tartanak a tót hagyományok házának udvarán. Kérem, meséljen erről is.

– Csoportjainkban vannak evangélikusok, katolikusok, reformátusok, de ateisták is. Tradícióinkban sok egyházi elem van, számomra pedig nagyon fontos, hogy a hozzánk érkező gyerekek megtapasztaljanak valamit a hittel, a vallással kapcsolatos dolgokból is, tanuljanak róluk. A hagyományőrző koreográfiáinkban gyakran megjelennek a hitélettel kapcsolatos elemek. Gondoljunk például az aratásra: a parasztember – felekezettől függetlenül – imával állt neki a nagy munkának. Magam ugyan katolikus vagyok, de egy evangélikus templomba belépve a lelkem ugyanazzal a boldogsággal telik meg, mint a katolikusban. A rendezvények, amelyeken fellépünk, nemegyszer templomban, szlovák vagy magyar mise vagy istentisztelet keretében kezdődnek. Ma már eljutottunk oda, hogy a csömöri gyerekeink otthonosan mozognak ezeken a szertartásokon, ismerik a liturgikus elemeket. Hála Istennek, a gyülekezethez nem kötődő szülők nem ellenezték a gyermekeik ilyen irányú befolyásolását. Az augusztus 20-i imaórával az volt a célunk, hogy közös imával adjunk hálát az új kenyérért. Legyenek jelen a helyi egyházak irányt adó képviselői, a lelkészek is, akik megáldják Isten ajándékát, az új búzából készült mindennapi kenyeret. Ez mára már sokak által várt, szép hagyomány.

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 47–48. számában jelent meg 2018. december 2-án.

Forrás: Boda Zsuzsa/Evangélikus Élet

Fotó: Vargosz/Evangélikus Élet

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
megnyitja-kapuit-gyori-puspokvar-palotaszarnya
Megnyitja kapuit a győri Püspökvár palotaszárnya

Aki szívesen járna Boldog Apor Vilmos püspök és Szent II. János Pál pápa nyomában, érdemes ellátogatnia a győri Káptalandombra. Március 21-től újabb terek nyílnak meg: az érdeklődők minden csütörtökön csoportos vezetéssel betekintést nyerhetnek a Püspökvár palotaszárnyába és a kertbe is.

15:41
szetmallo-hangerdo-nuncius-latogatasa-pannonhalman-szent-benedek-tavaszi-unnepen
Szétmálló hangerdő – A nuncius látogatása Pannonhalmán Szent Benedek tavaszi ünnepén

Szent Benedek tavaszi ünnepét Pannonhalmán, Michael August Blume apostoli nunciussal és a szerzetesi közösséggel együtt misével és utána a „Csend” kiállítás megnyitójával ültük meg március 21-én.

12:44