Gondoltál már arra, milyen jó lenne telefonon keresztül gyónni?

Joshan Rodrigues katolikus lelkipásztor arról írt nemrég, egyre gyakrabban találkozik azzal az igénnyel, hogy a hívek szeretnének okostelefonon keresztül feloldozást nyerni. Ezt nem tartja tiszteletlen felvetésnek, bár elsőre talán annak tűnik némelyeknek; a kommunikációs eszközök fejlődésének hála még a hatalmas távolságok is elhanyagolhatónak tűnnek napjainkban. Az sms, a Skype, a Facetime és társaik szinte intim kapcsolattartást tesznek lehetővé – olyannyira, hogy sokan természetesnek érzik, hogy ezek az eszközök és felületek lelki életükben is szerepet játsszanak.

Csak egy gond van mindezzel – jelzi a lelkipásztor –, mégpedig az, hogy a gyónás már a szent birodalmába tartozik.

Gondoljunk arra: ha vajúdni kezd a feleséged, miközben éppen munkában vagy, vajon Skype-on akarod végigkövetni a szülést, vagy inkább rohansz a kórházba, hogy vele lehess? Szinte biztos, hogy ő annak örülne, ha fizikailag mellette lennél szülés közben. S ha hírt kapnál arról, hogy idős és beteg anyukád vagy apukád haldoklik, rohannál, hogy mellettük lehess, bárhol is vagy éppen a világon.

De hagyjuk a vészhelyzeteket – folytatja Joshan Rodrigues –, elég, ha csak arra gondolunk, mit szeretnél inkább: hogy a barátaid online kövessék, amint felszeleteled a születésnapi tortádat, vagy inkább álljanak ott körülötted? Ha betegen fekszel, telefonon tud többet segíteni egy barát, vagy azzal, ha melletted van?

Nézzünk szembe vele: az igazán fontos pillanatokban a fizikai jelenlétre vágyunk. Az öt érzékszervünk közül csak egy fedi be testünk minden egyes négyzetcentiméterét: a bőrünk. A bőrünkkel érintünk és érezzük az érintést. Egy virtuális ölelés soha nem ugyanaz, mint egy valóságos.

Az Egyház szilárdan és egyértelműen azt tanítja, hogy nem lehet telefonon keresztül kiszolgáltatni a bűnbánat szentségét. Személyes, szemtől szembeni találkozásra van szükség a pappal, aki „in persona Christi” (szó szerint: Krisztus személyében) fogadja bűnbánatunkat – és akin keresztül maga Krisztus ad tanácsot, s oldoz fel minket.

Már jó néhány „gyónóapp” létezik angol nyelvterületen, a céljuk azonban az, hogy segítsenek a lelkiismeret-vizsgálatban, segítsenek felkészülni a gyónásra, mielőtt ténylegesen belépnénk a gyóntatófülkébe. Nem helyettesítik magát a szentgyónást. Beszélhetsz egy pappal (lelkivezetőddel) telefonon, átbeszélhetitek a gondjaidat, de nem oldozhat fel bűneidből telefonon keresztül.

Óvatosabbnak kell lennünk, mennyire engedjük, hogy a technológia közvetítsen olyan területeken, amelyek mélyen emberiek és lelkiek. El tudjuk képzelni, milyen abszurd lenne, ha utat nyitnánk az „online szentségek” előtt? Keresztelő Skype-on keresztül? Meglehetősen sekélyes módja annak, hogy egy gyermeket befogadjunk az Egyház közösségébe.

A szent birodalmában számít a fizikai jelenlétünk. Az Istennel való kapcsolatunkban nem közvetíthet a technológia. Isten maga fizikailag, testben jött ebbe a világba, hogy velünk legyen, és megváltson minket. Nem sms-ben küldte el Igéjét, hanem testet öltött az Ige, és közöttünk lakozott.

Ezért mi sem fogadhatjuk a szentségeket pusztán virtuálisan. Meg kell jelennünk – fizikailag jelen kell lennünk, mint ahogy Krisztus is jelen van számunkra.

Forrás: Aleteia.org

Fotó: News.va

Magyar Kurír
(vn)