Görcsoldó a házaséletben – Akik nemcsak oktatják, de tesztelik is a Billings-módszert

2018. november 30. péntek 09:51

Lukács László és Krisztina házaspárként a természetes családtervezést lehetővé tevő Billings ovulációs módszer lelkes „propagandistái”. Miért olyan fontos ez számukra, hogy közös egyházi hivatásuk pillérét találták meg benne? Bodó Márta beszélgetését közöljük szerkesztve.

Lukács Krisztina: A Billings ovulációs módszer egy olyan – orvosok által kidolgozott és az Egyház által is támogatott – természetes módszer, amely megváltoztatta házasságunkat, és túlzás nélkül mondom, egész életünket. Alapja az önmegfigyelés: a nő termékenységi ciklusának megismerését, megértését jelenti, ennek az információnak az alkalmazását a házaséletben a gyermekáldás elérésére vagy elkerülésére. Mi tíz évvel ezelőtt ismertük meg a módszert a házasságunk egy nehéz időszakában, miután a negyedik gyermekünk váratlanul megfogant. Őt is terveztük, vártuk, csak éppen három-négy évvel később, ő viszont rögtön a harmadik után érkezett, amikor azt beszéltük Lacival, most pihenünk egy kicsit, mert mindegyik várandósságom veszélyeztetett volt. Korábban rövid ideig használtunk fogamzásgátló eszközöket, amelyek testi és lelki mellékhatásait nem bírtuk, sokat szenvedtünk tőlük. Nem vagyunk büszkék erre az időszakra, de a Jóisten kegyelméből, a lelkivezetőnk türelmes kísérésével és segítségével sikerült elhagyni ezeket. Ő az interneten rátalált a Billings-módszerre, mert – saját bevallása szerint – a szemináriumban nem hangzott el sok használható információ ebben a témában.

Lukács László: A Billings ovulációs módszer megismerése és alkalmazása életforma. Mi egy egyszerű katolikus házaspár vagyunk, akik mindig Isten akaratát kerestük az életünkben. Házasságkötésünk után szembesültünk a fogamzásszabályozás kérdéseivel, ami minden pár esetében felmerül, valamilyen formában megoldást kell találni rá. Legtöbbször sajnos ez tabutéma, még a párok egymás közt sem beszélnek erről, nem gondolkodnak együtt a lehetőségeken. Mi is simán belementünk a világ által kínált fogamzásgátlók használatába. Én gépészmérnökként és férfiként abban a hitben voltam, hogy ezt az egészet a nőnek kell megoldania, nekem nem sok közöm van hozzá, hogy milyen megoldást választ. A fogamzásgátlás láthatatlan falat épített közénk: bár sorra születtek a gyermekeink, kívülről mintaházasságban éltünk, valójában egyre nehezebb volt számunkra elviselni egymást. Imáinkban és lelki beszélgetéseinkben előjött a téma, és szerencsére a lelkivezetőnk volt olyan szemfüles és okos, hogy utánajárt a kérdésnek. Azon gondolkodtunk: a mi Istenünk, aki annyira szeret minket, nem tud a szexualitásra egy házaspár életében normális választ adni? Senkinek sem mertük elmondani, hogy egy számunkra új, természetes fogamzásszabályozó módszert próbálunk ki. Csodálatos volt, hogy mi „csak” a fogamzásszabályozásra kerestünk megoldást, de ajándékba kaptuk házasságunk új dimenzióját, ahol a felelősség jobban meg volt osztva férj és feleség közt, sokkal többet kommunikáltunk, házaséletünk sokkal felszabadultabb és örömtelibb lett. Rájöttünk arra, hogy ez nagyon egyszerű, mégis rengeteg házaspár küszködik. Így hamar megfogalmazódott, hogy a jó hírt ismertetni kell. Elkezdtük terjeszteni, először csak a barátoknak, aztán plébániákon is.

Lukács Krisztina: Ez olyan ismeret, amelyről minden nőnek, minden párnak tudnia kell. A fiatalokkal, családokkal foglalkozó szakembereknek is, pedagógusnak, orvosnak, lelkipásztornak. Amikor rájöttünk, hogy a módszer működik, elkezdtük terjeszteni. Kiderült, hogy másoknál is működik, egyre több pozitív visszajelzést kaptunk. Elvégeztünk egy magyarországi oktatóképzőt, mivel éreztük a felelősségünk súlyát: itt életekről van szó, a módszert jól kell ismerni és profi szinten oktatni. Nagyjából ekkor tudatosodott bennünk, hogy ez Istentől kapott küldetésünk.

Lukács László: A módszer hitbeli meggyőződéstől függetlenül működik, minden nőnek „be van építve” a szervezetébe. Mindig fontosnak tartottuk Isten jelenlétét az életünkben, ezért kértünk válaszokat tőle. Ha a világtól kerestünk volna válaszokat a problémáinkra, már biztos elváltunk volna. Semmi rendkívülit nem csinálunk, csak amire hívnak bennünket, arra próbálunk megfelelő válaszokat adni. Jelen vagyunk a helyi jegyesoktatásban és minden olyan feladatban, ami az élet védelméről szól. Nagyon sok nehézségünk is adódik, mert valahányszor fontos előadásunk vagy szervezett akciónk van, ahol a jó hírt hirdetjük, akadályozó tényezőként valamilyen formában mindig a Sátán is megjelenik, de mi nem hagyjuk magunkat.

Lukács Krisztina: Azt szoktam mondani, a Billings-módszer a legjobb görcsoldó a házaséletben. Mert – valljuk be – két dolog miatt szoktak a nők, a párok szorongani: legyen gyermekük, vagy ne legyen. Ahol félelem van, ott nincs igazi szeretet és boldogság. Az a csodálatos a módszerben, hogy teljesen természetesen, mellékhatások nélkül megoldja a családtervezés kérdését, megerősíti a házasságot. Az egymásra figyelésben, a másikért vállalt lemondásban, a szeretetben feloldódnak a konfliktusok, gyógyulnak a sebek. És ismét fellángol a szerelem: nem egy kívülálló, hanem a házastársam iránt, akinek örök hűséget fogadtam. Ennek az az oka, hogy a ciklusban vannak böjtös napok (ezzel a módszerrel nincs fölösleges önmegtartóztatási időszak) és vannak ünnepnapok, ami dinamikát ad a házaséletnek. Néha viccelődünk Lacival, hogyan lehet, hogy még mindig boldogok vagyunk, amikor a statisztikák szerint már rég el kellett volna válnunk. Megértettük, hogy a krisztusi tanítás nem terheket rak a házaspárok vállára, hanem felszabadít. Mi választ kaptunk a nemiséggel, szexualitással kapcsolatos összes kérdésünkre. A szexualitás szent dolog, Isten ajándéka.

Amíg nem ismertük a módszert, tele voltunk megválaszolatlan kérdésekkel a fogamzásszabályozást illetően. Jegyesoktatáson csak annyi hangzott el, hogy vannak természetes módszerek, keressünk egyet. Ma már tudjuk, hogy valójában nincs sok módszer, ezeknek egy része elavult, megbízhatatlan, múzeumba való, ahogy Billings professzor fogalmazott, sok kárt okoznak. Hívő katolikusként fontos volt számunkra az Egyház tanítása, de nem értettük. Felmerült bennünk: vajon Isten olyasmit kér, ami teljesíthetetlen? Kérdezősködtünk különböző katolikus családközösségekben, határon innen és túl, ahova barátaink, ismerőseink tartoztak, ki hogyan oldja meg ezt a kérdést, mert úgy gondoltuk, csak mi vagyunk ilyen szerencsétlenek. Lesújtó, fájdalmas vagy cinikus válaszokat kaptunk: „minek azt meggyónni”, „keressetek egy liberális papot”, „hagyjuk már az egyházat”, „nem biztonságos” stb. Volt, aki kinevetett, mások lesütött szemmel hallgattak. Szomorúak voltunk, tanácstalanok, szinte kétségbeesettek. Elkezdtünk imádkozni. Őszintén, mélyen kértük Istent, mutasson utat számunkra. Hamarosan felvetette a lelkivezetőnk a Billings-módszert.

Azért dolgozunk, hogy megosszuk másokkal azt a kincset, amit Istentől kaptunk. Az a vágyunk, hogy a keresztény házaspárok boldogok legyenek. Nagy öröm hallani, amikor egy-egy pár leteszi a tablettát, óvszert és megtanulja a módszert. Nagy öröm látni a „Billings-babák” fotóit! A gyerekeink (Antal 16, Klára 15, Janka 12, Márton 10 éves) számára természetes, hogy mi ezzel foglalkozunk, szinte belenőttek ebbe a misszióba. Bár nem mindig értik, akarva-akaratlanul sok mindent hallanak, egyre többet kérdezgetnek – mi próbálunk válaszolni életkoruknak megfelelően. Egyszer egy templomban tartottunk diavetítéses előadást. A gyerekekre a plébánián vigyázott egy hitoktató. Épp a méhnyak felépítését, a termékeny nyák keletkezési helyét magyaráztam, amikor a 11 éves Anti fiunk megjelent a templomajtóban. Megálltam, arra gondoltam, hogy fogja feldolgozni ezeket az információkat… Aztán Laci szólt, hogy folytassam. A végén megkérdeztem a gyereket, miért jött be. A válasz: akartam tudni, miről beszéltek – és elfutott játszani. Egy másik kedves történet Klári lányunkhoz fűződik: alsó tagozatos korától nagyon szép eredményeket ért el a különböző szintű helyesírási versenyeken. Egyszer talált az asztalon egy szakmai anyagot ezzel a címmel: „A nyák”. Rám szólt: „De anya, nem tudod, hogy az anyákat egybe kell írni?” Mosolyogtam, megígértem, kijavítom.

– Meséljetek magatokról és az ismerkedésetekről!

Lukács László: Kolozsváron születtem, itt is nőttem fel. Számomra mindig nagyon fontos volt Kolozsvár, az itteni gyökereim, Kriszti szülei még a Ceaușescu-korszakban kiköltöztek Nyíregyházára, de aztán úgy hozta a sors (?), hogy Kolozsvárra jött egyetemre. A Katolikus Egyetemi Lelkészségen (KEL) találkoztunk, amikor mindketten egyetemisták voltunk. Minden lében kanálként állandóan szerveztünk valamit, részt vettünk valamilyen KEL-rendezvényen. Egy buliban ismerkedtünk meg. Három évig udvaroltunk egymásnak, mire biztosak lettünk benne, hogy a másik az igazi. Életem talán legnehezebb döntése volt Kolozsvárt, a pezsgő lelki életet, a családomat, barátaimat, a katolikus közösségemet otthagyni Nyíregyházáért. Nagyon szerettem Krisztit, és be kellett látnom, hogy közös életünk csak így lehet. Isten Nyíregyházára hívott, itt volt szüksége rám.

Lukács Krisztina: Az én gyökereim szerteágazóak. Nagybányán születtem, 11 éves koromig Szatmáron éltünk, és minden vakációt Kolozsváron töltöttünk. Még ’89 előtt Nyíregyházára költöztünk. Érettségi után visszamentem Kolozsvárra egyetemre, a nagymamámhoz. Ezek meghatározó évek voltak számomra: a KEL-ben született barátságok, a közösségi tapasztalat és persze a Lacival való találkozás. Az egyetem befejezése után, két év együtt járást követően felmerült a kérdés, hol folytassuk közös életünket. Laci Kolozsváron szerette volna, én viszont határozott hívást éreztem Nyíregyházára. Óriási próbatétel volt ez, és kísértésként, zavaros gondolatok, fájdalmas érzések formájában végig jelen volt az udvarlás időszakában. Sok ima, könny, beszélgetés és egy lelkipásztori tanács után 1999-ben Nyíregyházára költöztünk, a szüleimhez, Laci jött velem. Ő mérnöki állást kapott, én gyógypedagógusként helyezkedtem el, és elkezdtünk „építkezni”: családot, közösséget, majd a Billings Központot.

Lukács László: Én gépészmérnökként egy hídelemeket és acélszerkezeteket gyártó üzemben helyezkedtem el, ahol sok jó munkatársra és barátra találtam. Az elmúlt tizennyolc évben több cégnél is megfordultam, fontosabb pozíciókban is, de mindenhol igyekeztem a ferences egyszerűséget és szerénységet képviselni. Jelenleg saját kis vállalkozásunkat irányítom, nyolc munkatársunkkal egy kis műhelyben hídtartozékokat gyártunk, sok helyszíni hídjavítást is vállalunk. Az élet nagyon változatos, sokszor kimondottan nehéz, de ettől szép is. Kriszti viszi az életünk nonprofit oldalát, ezt mi úgy hívjuk, hogy a „Billings-biznisz”. Ebből soha nem fogunk megélni, de az egyik legértelmesebb tevékenységünk.

Forrás és fotó: Vasárnap/Romkat.ro

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
kegyelmet-es-eszkozoket-kapunk-hithez
Kegyelmet és eszközöket kapunk a hithez – Vízi Elemér SJ tartományfőnök a huszonöt éves Manrézáról

Huszonöt évvel ezelőtt, Szent Erzsébet napján áldotta meg Angelo Acerbi pápai nuncius a jezsuiták dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Házát. A lelkigyakorlatos és konferenciaközpont történetéről, jelenéről és a jövőre vonatkozó tervekről Vízi Elemér SJ tartományfőnököt kérdeztük.

19:59
ferenc-papa-gondolkodjunk-el-miben-tudnank-valtoztatni-magatartasunkon
Ferenc pápa: Gondolkodjunk el, miben tudnánk változtatni magatartásunkon!

December 9-én délben a Szentatya elimádkozta az Úrangyala imát a Szent Péter téren egybegyűlt zarándokokkal. Hangsúlyozta, hogy nekünk is tudnunk kell változtatni magatartásunkon, nyitnunk kell mások felé, reményt és vigaszt kell vinnünk az embereknek.

18:57
Adventi kalendárium – 2018. december 9., advent 2. vasárnapja

Adventi kalendárium – 2018. december 9., advent 2. vasárnapja

Az idei adventben készüljünk együtt Thomas Mertonnal, Kalkuttai Szent Teréz anyával és Henri Nouwennel. Segítségükkel egy-egy elmélkedést nyújtunk át az adventi várakozás minden napján. Induljunk el az adventi misztériumba csöndben, magányban, imádsággal, megtéréssel.

Előző napok »

Mai evangélium – 2018. december 9.

Mai evangélium – 2018. december 9.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Lk 3,1–6

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle