Harsányi Pál Ottó bioetikus: A halál elfogadása és a halálokozás két teljesen eltérő dolog

Hatalmas médiavisszhang kíséri a tízhónapos Charlie Gard esetét, akit egy londoni kórház (Great Ormond Street Hospital), majd a brit bíróságok és az Emberi Jogok Európai Bírósága is gyakorlatilag eutanáziára ítélt azáltal, hogy elrendelte a lélegeztetőgép lekapcsolását, amely életben tartja a ritka betegségben szenvedő csecsemőt. Szülei minden erőfeszítése ellenére nem engedélyezték a gyermek Egyesült Államokba szállítását, ahol kísérleti terápiának vetnék alá, illetve azt sem, hogy végső esetben a kis beteg otthon, családja körében töltse utolsó óráit.

A június végi bírósági döntés és a kórházi bejelentés után, miszerint lekapcsolják a lélegeztetőgépet, eddig nem tapasztalt méretű médiakampány indult a gyermek életének megmentése érdekében. Elsőként Ferenc pápa június 30-án este váratlan Twitter-üzenetben állt ki az élet védelme mellett. Néhány nappal később Donald Trump amerikai elnök szintén Twitter-üzenetben fejezte ki elkötelezettségét, hogy az Egyesült Államok szeretettel fogadja a kis beteget. Az életvédő szervezetek világszerte arra buzdítják a híveket, hogy telefonáljanak országuk brit nagykövetségére, és üzenetet hagyva kérjék a pozitív döntést a gyermek érdekében. Két római katolikus kórház felajánlotta, hogy befogadja a gyermeket. A londoni kórház egyelőre nem hajtotta végre a korábban bejelentett lépést: a lélegeztetőgép lekapcsolását, viszont ahhoz sem járulnak hozzá, hogy a gyermeket a Bambino Gesú-gyermekkórházba szállítsák, „a pápa kórházába”, amely július 3-án közölte: befogadja a kisfiút és szüleit.

Harsányi Pál Ottó ferences erkölcsteológust kérdezte a Vatikáni Rádió Charlie Gard ügyének bioetikai vonatkozásairól. A bioetikus szerint a katolikus és világi médiában is több hasonló esettel találkozhattunk az elmúlt években, azonban a kis Charlie esete pont azért fontos, mert kisgyermekről van szó, és az ő sorsuk az emberekhez érzelmileg mindig közelebb áll. Gyakorlati oldalról az teszi drámaivá a helyzetet, hogy a kis Charlie olyan ritka betegségben szenved, amire jelenleg nincs kidolgozott terápia, és így mindenképpen meghalna.

Keresztény szempontból az életnek van egy olyan értéke, amely független attól, hogy milyen minőséget, milyen orvosi tüneteket vagy ezek hiányát mutatja valaki – tette hozzá a ferences szerzetes. Egyik oldalról el kell fogadnunk a halált, nem biztos, hogy egy ilyen gyermeket kísérleti terápiával sikerül meggyógyítani, vagy legalább az életét meghosszabbítani, de ettől minőségileg különbözik a halált okozás cselekedete – ide sorolhatók az eutanázia különböző esetei. Különbséget kell tenni a halál elfogadása és a halálokozás között, még akkor is, ha a végeredménye ugyanaz – hangsúlyozta.

A szülők minden lehetséges jogi eszközzel éltek, azonban június 27-én az Emberi Jogok Európai Bírósága azt a döntését hozta, hogy nem kíván az ügybe a kisgyermek oldalán beavatkozni. Egy értékrend és erkölcsi szemlélet húzódik e jogi döntések mögött, amely az életminőséget úgy tekinti, hogy akinek az élete már nem gyógyítható, vagy nem tekinthető értékesnek bizonyos szempontból, azt nem kell védeni. Az ezzel szembenálló értékrend szerint viszont, amelyet a keresztények is magukénak vallanak, a szokványos terápiákat mindvégig alkalmazni kell, hiszen halált nem okozhatunk, de azokat a körülményeket, amik ezen kívül jönnek, azokat elfogadjuk.

Az első érték az élő ember értéke, ami független attól, hogy milyen betegségben szenved, és mi csak az élet oldalán állhatunk, mind az erkölcsöt, mind a jogot, mind az orvoslást tekintve – fűzte hozzá Harsányi Péter Ottó, aki egyetért azzal, hogy a két szülő haza szerette volna vinni a gyermeket, hogy otthon, a tünetei enyhítése mellett, családi környezetben haljon meg. A keresztény hozzáállásnak, szeretetnek a legnagyobb értéke, hogy az adott helyzetet nem tudja megváltoztatni, viszont az, hogy miként vesszük körbe a gyermeket, egészen meg tudja változtatni az ő életét – mutatott rá a bioetikus. Ez átalakítja a családját, nemcsak a szüleit teszi többé, nemcsak azokat, akik a közvetlen környezetükben vannak, hanem az óriási médiafigyelemnek hála az egész világra is nagy hatással lehet. A Charlie Gardéhoz hasonló határhelyzetek messze túlmutatnak az egyes családok életén, mert azt mutatják meg, hogy az emberiség mennyire képes humánusan cselekedni általában.

A mesterséges lélegeztetés nem szüntethető meg mindaddig, amíg a gyermek él, hiszen akkor nem a betegség miatt hal meg, hanem mivel a kórházi fenntartású alapvető élettani funkciót megszüntetik. Ott van döntési helyzet, hogy mit tartunk életfenntartó kezelésnek, és mit speciális terápiának, hol van a kettő közötti határvonal – világított rá a ferences szerzetes. Itt azonban azt mondhatjuk, hogy bár ez a kisgyermek lélegeztetés nélkül nem élne, de a folyadékpótlás, lélegeztetés, táplálás az alapvető ellátáshoz tartoznak. Ez ugyanolyan humanitárius ellátás, amiről más témák kapcsán sokat hallunk: mindenkinek joga van a lakóhelyhez, az ivóvízhez, az élelmiszerhez, az alapvető orvosi ellátáshoz. Itt is azzal találkozunk, hogy a legalapvetőbb emberi dolgokat meg kell adni, és ezen túl azt a szeretetet, amelyet ezen túl ez a kisgyermek is valamilyen módon érez.

A minden kultúrában megtalálható általános emberség abban az objektív értékben gyökerezik, hogy az ember egyedi és megismételhetetlen, és a születésétől a természetes haláláig joga van ahhoz, hogy az adott körülményekhez képest megfelelő ellátásban részesüljön, és szerető közeg vegye körül. Arra kell törekedni, hogy a természetes erkölcsi törvény által szabályozott emberi méltóság semmiképpen se sérüljön, és ne legyen kitéve a többség-kisebbség véleményének. A tudás és a jó lelkiismeret együtt határozhatja meg ezeket az értékeket.

Harsányi Pál Ottó örömtelinek tartja, hogy az élet kultúrája mellett is hatékony, a mai kornak megfelelő kommunikációjú összefogás állt fel Charlie Gard ügyében. Ez az emberi szolidaritásba vetett hitet, a legnemesebb emberséget erősíti, amely mindenkit támogat, függetlenül attól, hogy melyik vallási közösséghez tartozik, vagy követi-e egyáltalán valamelyik vallási közösség szabályait.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: CNA

Magyar Kurír