Nyitott szívek, nyitott kapuk temploma – Osztie Zoltán a folyamatos szentségimádás tapasztalatairól

2019. január 12. szombat, 19:59

Először indult Budapesten állandó szentségimádás tavaly január elsején a budapest-belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban. Ezzel kapcsolatban egy esztendő után felkerestük a templom plébánosát, Osztie Zoltánt, hogy beszéljen a tapasztalatokról, eredményekről, tervekről és nehézségekről.

– Folyamatos szentségimádásról beszélve nehéz eredményekről, tapasztalatokról beszélni, annak ellenére, hogy az állandó jelenlétet, az imádságos környezetet és még számtalan dolgot biztosítani kell a templom folyamatos nyitva tartása érdekében. Mindez sikerült? Mik a tapasztalatok? Eredményes volt a kezdeményezés? Mindig voltak hívek, akik imádkoztak az Oltáriszentség előtt?

– Végtelen boldog vagyok. De boldog mindenki a környezetemben, hogy belevágtunk ebbe a nagy vállalkozásba. El kell ismernem, kockázatos vállalkozásba kezdtem. Nem volt nyilvánvaló, hogy egész évben minden órát sikerül biztosítani imádkozók jelenlétével. Ma már elmondhatom, 2018-ban hiánytalanul megoldottuk mindezt: 361 napon keresztül, 8664 órán át folyt a szentségimádás.

– Az év 365 napos…

– A húsvéti szent három napban természetesen nem volt adoráció, hiszen akkor a liturgia maga az imádás.

– Ha már a számoknál tartunk, mondana néhány adatot? Hányan jelentkeztek az imádságra?

– 10980-an. Köztük van 13 olyan hívünk is, aki 100 óránál is többet vállalt. Közel százan heti rendszerességgel jönnek. A jelentkezők, a feliratkozók közt vannak idősebbek, de jönnek a fiatalok is. Utóbbiak közt sok az egyetemista, a középiskolás, akik a tanóráik után térnek be a templomba, de értelemszerűen az esti, éjszakai órákban is gyakran ők jönnek imádkozni, hiszen könnyebben mozognak az esti órákban.

– Milyen problémák merültek fel a szervezés során?

– Mint minden világvárosnak, így Budapestnek és ezen belül a belvárosnak is megvannak a különös problémái, sajátos adottságai. Három dolog nehezítette és nehezíti az életünket, ezeket már eddigi lelkipásztori munkámban is megtapasztaltam. Az egyik korlát, hogy a belvárosnak nagyon kevés lakosa van, így a hívek száma is alacsony. A legtöbb épületben irodák, hivatalok működnek. Ez a folyamatos szentségimádás megszervezésében is gondot jelenthetett volna, mivel kevesen élik azt az érzést meg, hogy mi itt lakunk, ez a mi templomunk, ő a mi papunk, mi ennek a közösségnek vagyunk a tagjai… De a hátrány bizonyos szempontból előny is, hiszen jó ide a tömegközlekedés, a város szívében vagyunk, sokan járnak hozzánk misére. Közülük nagyon sokan, más plébániákhoz tartozók is jelentkeznek és jönnek a szentségimádásra. A második gond a távolabbról, gépkocsival érkezőknek a nappali parkolás. Reménytelen parkolót találni a közelben. Az pedig a lelkipásztori munkát nehezíti, hogy nincsen a plébániának hivatali épülete, csak egy irodája, valamint néhány, az önkormányzattól használatra kapott helyiségünk. Ha már a problémákra kérdezett rá, egy örömteli gondunkat is meg kell említenem. Olyan sok ember, imádkozó csoport jön hozzánk, hogy az ő nyugodt és csendet igénylő itt tartózkodásukat néha nagyon nehéz megszervezni, koordinálni. Törekszünk arra, hogy számukra a legépebben megőrizzük a csöndet és biztosítsuk a személyes imádság lehetőségét. Jönnek a Hit és Fény közösség, a Máriás Papi Mozgalom, a Világ Győzelmes Királynője Engesztelő Mozgalom Egyesület, de számtalan plébániai közösség tagjai is. Persze mindez örömteli feladat számunkra, mert a sikerünket jelzi.

– Rendszeresen térnek be az utcáról is emberek, akár csak rövid imára?

– Amikor kigondoltuk a folyamatos szentségimádást, majd törekedtünk annak megvalósítására, úgy fogalmaztunk, hogy a miénk legyen a „nyitott szívek, nyitott kapuk temploma”. Egy év elteltével elmondhatom, sokan térnek be hozzánk járókelők, turisták – hazaiak és külföldiek egyaránt. Sokszor, gyakran még éjszaka is többen imádkoznak a kápolnában.

– Egy templomot, amely egy világváros szívében egész nap nyitva van, védeni, őrizni kell. Hogyan lehet ezt megoldani?

– Nappal munkatársaim dolgoznak az altemplomban épp úgy, mint fent vagy a bejáratnál lévő információs pultnál. Éjszakára szerződésünk van egy őrző-védő céggel, hogy véletlenül se legyen semmilyen gond. Eddig nem is volt.

– Mindez pénzbe kerül. Hogyan tudják az anyagiakat előteremteni?

– Számtalan pályázaton veszünk részt, munkatársaim folyamatosan írják ezeket. Sokan a templomot mint turisztikai látványosságot kívánják megtekinteni, nem imádkozni érkeznek, tőlük pénzt kérünk, ezeket a bevételeket is erre a célra fordítjuk. Kisebb összeggel a plébánia is hozzájárul a költségekhez, de az őrzés összegének legnagyobb részét az idei esztendőre két cég anyagi felajánlása biztosítja. Az egyik a Tigra Kft., a másik a Bau-Vip Generál Kft. Utóbbi az egész templom rekonstrukciós munkálatainak generál kivitelezője is.

– A hazánkban 2020-ban megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) lelki felkészítésére indították el a folyamatos szentségimádást. Templomainkban rendszeresen imádkozunk annak sikeréért. Önök ezt különösen odaadó formában teszik. Miért hozzák meg ezt a nem kis áldozatot?

– Az elmúlt évek rekonstrukciója kapcsán végzett történeti, művészettörténeti kutatás egyértelművé tette, hogy a templom az évszázadokon során az Oltáriszentség tiszteletének, az imádó hódolatnak mindig kiemelkedő helyszíne volt. Erre két adatot mondok csupán. Az egyik az a csodálatos, 1300-as évekből származó Trónoló Madonna-freskó, melyet a közelmúltban tártak fel régészek a főoltár mögött. Kiderült, nem Mária, nem a Szűzanya a főszereplője a képnek, hanem egy eucharisztikus csodának a legnagyobb képi ábrázolása, ugyanis Jézus kezében egy testévé átváltozott szentostya van. Alatta még a három vércsepp is látszik. Az egykori zarándokhelyre utal a széles szentélykörüljáró is. Azt bizonyítja, hogy e freskót a zarándokok felkereshették, az előtte lévő kegyoltárnál imádkozhattak. A másik bizonyíték a templom két csodálatosan szép, reneszánsz pasztofóriuma. Ezek egykor az Oltáriszentség őrzésének helyei voltak, a fölöttük lévő feliratok bizonyítják mindezt, szentségházak voltak. Ez cáfolhatatlan érv amellett, hogy a templom életében központi szerepet játszott az Oltáriszentség tisztelete. Mindezek az elmúlt év során váltak nyilvánvalóvá, szakemberek kutatásai alapján. Mire gondoljon az ember, ha nem arra, hogy ez a Gondviselés műve. Az ő működését, bennünk való munkálkodását magam is érzem a rendszeres szentségimádás révén, de erről számolnak be többen azok közül a hívek közül is, akik az elmúlt egy évben velünk imádkoztak, adoráltak.

Fotó: Lambert Attila

Bókay László/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
wallenberg-dijat-kapott-szekely-janos-puspok
Wallenberg-díjat kapott Székely János püspök

Január 16-án, szerdán délután adták át az idei Raoul Wallenberg-díjakat Budapesten, a Goldmark teremben. A kitüntetettek között van Székely János szombathelyi megyéspüspök is.

11:00
ferenc-papa-katekezise-hivjuk-papanak-istent-gyermeki-bizalommal
Ferenc pápa: Hívjuk papának Istent, gyermeki bizalommal!

Január 16-án a Szentatya folytatta a Miatyánknak szentelt katekézissorozatát. Az ima első szava kulcsszerepet játszik: mindig szólíthatjuk Istent atyánknak, apukánknak, s ezzel tudatosíthatjuk, hogy ő mindig velünk van, apai-anyai szeretete sosem szűnik meg.

2019. január 16. szerda
Seregély István: Útravaló – 2019. január 17.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 17.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 17.

Mai evangélium – 2019. január 17.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 1,40–45

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle