Párbeszéd és vita Ferenc pápáról – katolikus, protestáns és világi nézőpontból

Nézőpont – 2016. február 15., hétfő | 20:49

Február 15-én Budapesten, a Pesti Evangélikus Egyház Gyülekezeti Nagytermében kerekasztal-beszélgetés keretében Beer Miklós váci püspök, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Kamarás István vallásszociológus és Lengyel László politológus osztották meg egymással gondolataikat Ferenc pápáról.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Magyar Pax Romana, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és az Egyház és Társadalom című online folyóirat által közösen megrendezett Lehet-e? fórum témája ez alkalommal Ferenc pápa reformációja volt. Kamarás István Ferenc pápa-legendárium című könyve adta a kiindulópontot a beszélgetéshez, amelynek moderátora Demeter Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem docense volt.

Hívőket és nem hívőket egyaránt foglalkoztató kérdések mentén zajlott a párbeszéd, a kerekasztal résztvevői egymásnak olykor ellentmondó szempontok alapján mondták el, hogyan látják a katolikus egyház vezetőjének szerepét a mai világban. Abban mindannyian egyetértettek, hogy Ferenc pápa szavai, gesztusai nagy hatással vannak az egyes emberekre és a nemzetközi politikára egyaránt.


Fabiny Tamás evangélikus püspök Kamarás István könyvéhez írt bevezetője mintegy magyarázatul is szolgál nemcsak a könyv éles kritikai hangvételéhez, hanem a pápa alakja körül kialakult vitákhoz is. Kamarás István élő legendának nevezte Ferenc pápát, aki provokál és ezzel egyre inkább megosztó személyiséggé válik. Fabiny Tamás bevezetőjében bibliai mondattal támasztja alá a provokáció tényének fontosságát: „Ügyeljünk arra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetekre buzdítsuk” (provokáljuk) – áll a Zsidókhoz írt levélben. Beer Miklós püspök a megosztó személyiség kifejezést értelmezte egy bibliai mondat alapján: „Jel lesz, melynek ellene mondanak”– mondta Jézusról  Simeon, amikor bemutatták a gyermeket a templomban.

Lengyel László politológus a kívülálló nézőpontját képviselte a beszélgetésben, azt a kívülállót, aki párbeszédet folytat az egyházzal. Elismeréssel szólt a pápa természetességet sugárzó, spontán gesztusairól, arról, hogy nem rémül meg a találkozásoktól. Nagy érdemének tartja, hogy emberi párbeszédet folytat a nemzetközi politika szintjén is. Felidézte az Obama elnökkel való találkozását, felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai elnök később egy beszédében idézte is Ferenc pápa egyik gondolatát: „Aki elkezd a gonosz nyelvén beszélni azért, hogy a gonosz ellen harcoljon, az maga is gonosszá válik”. Fontos megszólalásai példájaként hozta fel, amikor a pápa már 2014-ben elmondta az Európai Parlamentben, hogy a Földközi-tenger a halál tengerévé válik. Véleménye szerint a pápának és így a katolikus egyháznak soha nem volt akkora tekintélye, mint napjainkban.


Beer Miklós püspök röviden elmondta, mi az, amit leginkább csodál Ferenc pápában. Elsőként képszerű, jól érthető, újszerű kifejezésmódját említette. Példaként a két nappal korábban Mexikóban, a Mária-kép előtt elhangzott mondatát idézte fel: „Váljunk mindnyájan kegyhellyé”. Ellentmondott ezzel „kegyhely-járó mániánknak” és közérthető módon azt kérte, váljunk kegyhellyé, hiteles emberekké – magyarázta a püspök. A pápa másik fontos tulajdonságának azt tartja, hogy szabad, görcsök nélküli ember, nem jön zavarba: megmossa a nők lábát, ölébe veszi az afrikai gyerekeket… Nagy belső béke van benne, és erről az alapról mindenkivel megtalálja a hangot. A migráció kérdésében egy egyszerű mondatot tanít a híveknek: „Ők is emberek.” Beer Miklós úgy véli, amíg ezt a mondatot nem mondjuk ki, görcsölni fogunk a kérdésen. Ferenc pápa bátorít minket, a hiteles hívő ember példáját adja és azt tanítja, hogy nem lehet olyan helyzet az életben, ahol az ember megtagadja önmagát.


Fabiny Tamás hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa gesztusai a protestánsoknak is sokat jelentenek. Méltatta, hogy valóban nagyon emberi, amit mond – ahogyan Jézus is nagyon emberi, sőt, meghökkentő, provokatív volt. Felidézte az első jelenetet Ferenc pápa megválasztása után, amikor Jó estét! köszönéssel állt a hívek elé. Hozzátette, nagyon fontos ugyanakkor az is, amit utána tett: letérdeltette a tömeget és kérte, hogy imádkozzanak érte. 

Az evangélikus püspök felidézte, hogy amikor a pápa ellátogatott a római evangélikus templomba, nyíltan beszélgetett a hívekkel, válaszolt a kérdéseikre, köztük a vegyes házasságot és az Eucharisztiában való közösséget érintő kérdésre is. Fabiny Tamás úgy látja, Ferenc pápa valóban kész az egyház látható egységéért tenni. Ennek kapcsán felidézte a reformáció idején Luther mellett tevékenykedő Melanchton egy, abban a korban elvetett gondolatát: azt javasolta, hogy ha iure divino (isteni jogon) nem is, de iure humano (emberi jogon) el lehetne fogadni a pápa elsőségét. Az evangélikus püspök a fórum második felében, kérdésekre válaszolva kifejezte reményét, hogy talán még életünkben létrejöhet az úrvacsorai közösség a felekezetek között. Kiemelte, hogy Ferenc pápa nyit az ortodoxok, a protestánsok és az evangéliumi keresztény gyülekezetek felé is. Méltatta, hogy a katolikus egyház, például Walter Kasper bíboros nyitott a protestáns teológia felé.


A beszélgetés érintette azt a kérdést is, kell-e az egyháznak politizálnia. Lengyel László szerint Ferenc pápa politikai kérdéssé tette Jézus kérdéseit, így a társadalmi egyenlőtlenség kérdését. A politológus kiemelte, hogy egy egész enciklikát szentelt a környezetvédelem ügyének, azzal a fontos megállapítással, hogy meg kell őrizni a Földet a szegényeknek. A világ nagy kérdéseire válaszol, nem az egyes államok politikai kérdéseire. Lengyel László felhívta itt a figyelmet a nemzeti katolicizmus, valamit az egyház és az állam összefonódásának problémájára.

Ezt követően rátért egy másik kényes kérdésre, amelyben alapvetően különbözik a világi és a keresztény hívő álláspont. Véleménye szerint korunkban életforma-háború zajlik és az egyháznak engedményeket kellene tennie – akár az abortusz, a fogamzásgátlás kérdésében is –, különben elhalad mellette a világ.


Egyértelmű választ adott a kérdésre a hívő ember szemszögéből a katolikus és az evangélikus püspök is. Beer Miklós Ferenc pápa hasonlatát idézte fel, amelyet a 2015-ös családszinóduson mondott el: Egy vonat csak úgy tud normálisan haladni, ha két vágány fut egymás mellett. A két vágány itt a világos beszéd és az irgalmas beszéd. Az első, hogy elmondjuk, mi Isten terve az emberrel: hogy családban éljünk, gyermekeket neveljünk, kiálljunk a szegények mellett. A hívő ember Isten tervét keresi, és ami felé ma megy a világ, az nem az ideális állapot. A másik vágány az irgalmas beszéd: a küszködéseket látva ugyanakkor irgalmas szívvel kell az emberek mellé állni.

Fabiny Tamás evangélikus püspök megerősítette, hogy a pápa legerőteljesebb üzenete az irgalmasság: az emberi nyomorúság irgalmasságért kiált. A beszélgetés egy későbbi szakaszában pedig válaszolt Lengyel László felvetésére az életforma-háborúról, illetve feltette a kérdést, vajon baj-e, ha elmegy az egyház mellett a világ. Jézus nem akart felzárkózni a korszellemhez – a jézusi pozíció inkább annak a vállalása, hogy kisebbségben maradunk – állapította meg.

 

A kerekasztal-beszélgetés végén a közönség soraiban ülők tehették fel kérdéseiket, mondhatták el véleményüket témáról. 

Fotó: Lambert Attila

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria