Emlékezzünk meg Nepomuki Szent Jánosról, akinek hajdan megannyi hídnál állítottak szobrot. Ő a hidak, a hajósok, a halászok védőszentje, és a gyónási titok vértanúja. Prágában ölték meg, megkínozták, majd a Moldva folyóba dobták, mert állhatatos védője volt a gyónási titoknak, amely elválaszthatatlan a keresztény élettől, a bűnbocsánat szentségétől. Gyónásainkban emberi esendőségünk terhét rakjuk le az irgalmas Isten elé. A gyóntató adhat eligazítást a gyónónak, de elsődleges föladata az, hogy föloldozza bűneitől az Istenhez visszatérő, bűnbánó embert. Ami a gyónásban elhangzik, az Istennek szól, a gyóntató később egyetlen utalást sem tehet a hallottakkal kapcsolatban. Jó, ha a gyónó és a gyóntató kéri ehhez Nepomuki Szent János oltalmát.
* * *
Dr. Seregély István emeritus egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben az Adoremusba elmélkedéseket írjon. A lelkipásztorkodásnak ez a formája sokakat megérintett, számos elismerő levél és szóbeli közlés érkezett szerkesztőségünkhöz, melyekben az olvasók kimagaslónak tartották írásait, örömmel olvasták Útravaló-gondolatait. Érsek úr előre dolgozott. Karácsony előtt már a 2020-as évre készítettük elő a közös munkát. Ezután érkezett a fájdalmas hír, hogy papi életét befejezve az Örök Hazába költözött. Amikor megköszönjük a Teremtőnek életét és a tehetséget, mellyel megajándékozta, kegyelettel emlékezünk rá, és olvassuk az Adoremus májusi számában eligazító tanítását. Requiescat in pace!
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria