Az ártatlanok lemészárlása ma is zajlik Szíriában – Interjú Zenari bíborossal

2019. január 23., szerda | 14:33

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép szenvedéseiről, és köszönetet mondott, amiért a magyar kormány támogatja a katolikus kórházakat. Ebből az alkalomból kérdeztük a szíriai helyzetről.

– Mit jelent nunciusként Szíriában élni, látni a nép mérhetetlen szenvedését?

– A szenvedés hatalmas, a háború árát leginkább a gyerekek és a nők fizetik meg. Tudjuk, hogy a második világháború óta a háborúkat már nem harcmezőkön vívják, mint Napóleon idején, hanem a városokban. Tudjuk, mi történt Aleppóban, Homszban, Kelet-Gútában és Szíria más részein. A városokban főleg nők, gyerekek és idősek maradnak, hiszen a férfiak elmentek a háborúba, meghaltak a háborúban, vagy elmenekültek előle. Sokszor elmondtam már, az ártatlanok lemészárlása ma is zajlik, a gyerekek szenvednek a leginkább. Az UNICEF regionális képviselője sokszor felemelte már a hangját annak érdekében, hogy vessenek véget a gyermekek elleni háborúnak. Az ENSZ kudarcot vallott ebben, nem tudott véget vetni a mészárlásnak. Az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettese, Mark Lowcock áprilisban úgy nyilatkozott, hogy a nők elleni erőszak „ipari méretekben” terjedt el Szíriában.

– Bíborossá kreálta a pápa, mégis Szíriában maradt. Egyedülálló eset az Egyház történetében?

– Igen, egyedülálló, a pápa döntése valójában a szíriai nép szenvedésével való együttérzés gesztusa. Ott maradtam Szíriában, vagyis én vagyok az egyetlen bíboros nuncius.

– Melyek azok a helyzetek, amelyek a legjobban megrendítették?

– Iskolákra is hullottak rakéták, az egyik alkalommal, 2014 áprilisában hatvan gyereket kellett kórházba vinni. Nagyszombat volt, a kórházban találkoztam egy Lorin nevű kilencéves kislánnyal, aki aznap döbbent rá, hogy le kellett vágni mindkét lábát. Sok sebesült gyereket láttam. Egyszer egy iskolabuszra esett bomba. Sokan vannak, akiket a romok alól húztak ki holtan vagy félholtan… rengeteg gyerek hordoz a testi sérüléseken, amputált végtagokon túl lelki traumákat. Ez valóban az ártatlanok lemészárlása.

– Ferenc pápa szívében hordozza a Közel-Keletet, az ott élő keresztényeket. 

– Nagyon fontos alkalom, szép tanúságtétel volt a Bariban tavaly július 7-én megrendezett találkozó: minden egyház jelen volt, a keleti egyházak pátriárkái is, együtt imádkoztak a Közel-Kelet békéjéért. 2013. szeptember 7-én pedig, amikor fennállt az amerikai és európai beavatkozás veszélye, a pápa ima- és böjtnapot hirdetett Szíria békéjéért, aminek nagy visszhangja volt. Ferenc pápa számos felhívást intézett a világhoz Szíriáért az Úrangyala imádságok után, és amikor a nemzetek vezetőivel, miniszterekkel találkozik, az első témák között van mindig Szíria és a Közel-Kelet. A Vatikánban ott van Szíria nagykövete, a két ország között nem szakadtak meg a diplomáciai kapcsolatok. A Szentszéknek az ENSZ New York-i és genfi székhelyén, valamint az Európai Uniónál is van nagykövete, mindannyian azért munkálkodnak, hogy a nemzetközi közösség lelkiismeretét ébren tartsák, tegyenek azért, hogy véget érjen az erőszak.

– Milyen lehetőségei vannak nunciusként a szenvedés enyhítésére? Milyen egyházi programok működnek? Hogyan segít a Szentszék?

– Nem tudunk csodát tenni. A legfontosabb dolog jelen lenni, ott maradni az emberekkel. Több helyen láttam, milyen sokat számít egy-egy pap, szerzetes, szerzetesnő jelenléte, még ha nincs is semmije, amit adhat. Jelen lenni az emberek között, látni a szenvedéseiket, ez a legfontosabb. Vannak természetesen kezdeményezéseink, minden keresztény egyház igyekszik enyhíteni az emberek szenvedését. Különféle területeken munkálkodunk tehát, ezek között van a humanitárius segítségnyújtás is. Szíriában a kórházak, egészségügyi intézmények 54 százaléka vagy teljesen megsemmisült, vagy csak korlátozottan működik. Van három nagy hírű katolikus kórház, amelyek majdnem bezártak, az Open Hospital (Nyitott kórházak) programmal sikerült megnövelni a kapacitásukat, ráadásul úgy, hogy a szegény betegek, legyen a nevük Péter vagy Mohamed, ingyenes kezelést kapjanak. Az élelmiszer-biztonságon és az oktatáson kívül nagyon fontos az egészségügyi ellátás támogatása, hiszen bizonyított tény, hogy többen halnak meg háborús területeken az egészségügyi ellátás hiánya miatt, mint közvetlenül a háborúban. Most azért is jöttem Magyarországra, hogy köszönetet mondjak a magyar államnak az üldözött keresztények megsegítéséért és azért, hogy támogatja három kórházunkat.

Segít a Caritas Internationalis, a világ számos pontján működő szervezetek, például a Szükséget Szenvedő Egyház. Évente kétszer találkozunk Rómában, hogy átnézzük, megszervezzük a segélyek elosztását. 2018 szeptemberében statisztikát készítettünk a Katolikus Egyház által nyújtott segítségről, a többi egyház adatait nem ismerjük. 2017-ben a Katolikus Egyház (a püspöki konferenciák, a Caritas és más katolikus szervezetek) összesen 286 millió dollár értékben finanszírozott humanitárius (oktatási, egészségügyi, szociális stb.) projekteket az egész Közel-Keleten, ebből Szíriában 107 millió dollár értékben. 2018-ban szeptemberig 136 millió dollárt fordított az Egyház a közel-keleti humanitárius projektekre, ebből 70 milliót Szíriára. 

– A napokban is érkeztek hírek elsüllyedt hajókról, meghalt menekültekről. Mit tehetünk, mit kell tennünk értük?

– A pápa álláspontja egyértelmű, számos felhívást tett közzé ebben a témában, és ott vannak a nemzetközi humanitárius egyezmények is. Nemrég elfogadták az ENSZ globális migrációs megállapodását Marrákesben…

– Milyen helyzetben vannak jelen pillanatban a keresztények Szíriában?

– Sokat szenvedtek, mint mindenki, a háború nem válogat. A kisebbségek ugyanakkor jobban ki vannak téve a veszélynek, a keresztények leginkább. Vannak halottaik, vértanúik, van néhány eset, amikor a hit iránti gyűlöletből öltek meg valakit. Vannak megrongált, felgyújtott templomaink is, bombatámadás ért templomokat, de az egyházak legsúlyosabb gondja nem ez, hanem a keresztények exodusa. A keresztények több mint a fele elment már. Ez nagy baj a szíriai társadalom számára is, amelynek szilárd tartóoszlopai a keresztények: nyitottak, szociális területeken tevékenyek, kórházaik vannak, a politikában is aktívak voltak, a függetlenség elérése után az első miniszterelnök keresztény volt… Fontos a jelenlétük, a hozzájárulásuk a társadalom életéhez. Az elvándorlás a legmélyebb seb, nem pedig egy lerombolt templom, amit újjá lehet építeni, ahogyan néhány esetben már meg is történt. A férfiak mennek el, közülük is a fiatalok és a leginkább tanultak. A keresztény lányok nem tudnak majd keresztény fiúkkal összeházasodni, és ha nem keresztényhez mennek, nem fogják megkereszteltetni a gyerekeket.

– Az amerikaiak távozása a kurd területeken is hatással lesz a keresztények exodusára?

– Ott nincsenek nagy keresztény közösségek, Rakkából az Iszlám Állam érkezésével már elmenekültek a kisebb közösségek. Haszaké tartományban, Kamisliben maradtak kis közösségek, nekik gondjaik adódhatnak abból, hogy a kurdok bevezetik a saját nyelvüket, iskolarendszerüket. Ne feledkezzünk meg az al-Núszra Front fenyegetettségében élő három plébániáról sem, arról a hétszáz hívőről, aki a fenyegetettségben ott maradt. A háborúnak sajnos még nincs vége, egyes területeken ma is zajlik. Véget kell vetni a fegyveres konfliktusnak, és utána elkezdődhet az újjáépítés.

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
michael-blume-isten-kegyelmebol-hatalmunk-van-arra-hogy-atalakitsuk-vilagot
Michael A. Blume: „Isten kegyelméből hatalmunk van arra, hogy átalakítsuk a világot”

Magyarország apostoli nunciusát kérdeztük a húsvét misztériumáról és személyes tapasztalatairól.

2019. április 21., vasárnap
ferenc-papa-urbi-et-orbi-uzenete-husvet-vasarnapjan-az-elet-ura-ne-talaljon-minket-kozonyosnek
Ferenc pápa Urbi et Orbi üzenete húsvét vasárnapján: Az élet Ura ne találjon minket közönyösnek!

Április 21-én, húsvétvasárnap Urbi et Orbi üzenetében Ferenc pápa arról beszélt, hogy a feltámadt Krisztus nem hagyja magukra azokat, akiket próbatétel, fájdalom sújt. Imádkozott a Srí Lanka-i merényletek áldozataiért.

2019. április 21., vasárnap
Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Útravaló – 2019. április 22., húsvéthétfő

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle