Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Semjén… 2.o.) néhány sorban beszámol arról, hogy hivatalában fogadta Dominique Mamberti érsek, a Vatikán külügyminisztere tegnap a szentszéki látogatáson tartózkodó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest.

A 168 Órában (49.o.) Takács Imre Püspök úr téved címmel bírálja Székely János püspöknek a hírportáunkon megjelent írását. A cikkíró szerint Székely püspök téved, a nemzetközi sajtó és a kormányok nem ezek miatt zúdítottak össztüzet hazánkra, „hanem a kormány, az Országgyűlés olyan döntései miatt, amelyek a keresztény értékrendet is sértik. Ennek alapján a bírálók helytelennek tartják azt, hogy az alaptörvény bebetonozza a gazdagokat segítő, szegényeket sújtó 16 százalékos szja-t… a kormány döntései sértik a keresztény értékrendet. Ezért nem értem, hogy Székely János miért áll ki a kormány ezen döntései mellett.”

Az Élet és Irodalomban (3.o.) Esterházy Péter Ujjgyaknaplótöredék címmel gúnyolódik Székely János véleményén.

A Hetekben (19.o.) Szekeres Katalin Diktátorok csapdájában címmel ismerteti a budapesti központtal működő BosNewLifr hírügynökség jelentését, amely megállapítja: egyre növekszik az iráni és szír kereszttényekkel szembeni erőszak, miközben a nyugati média továbbra is agyonhallgatja a problémát. A szíriai keresztények Asszad elnök bukásától sem várhatják sorsuk jobbra fordulását, sőt az új iszlamista mozgalmak a diktatúra utolsó bástyáiként tekintik őket. Szíriában a kormányellenes tüntetések megkezdése óta mintegy 100 embert öltek meg. Egy helyi forrás szerint az emberrablók főleg a gyerekeket veszik célba, és ha nem kapják meg a kért váltságdíjat, megölik az áldozataikat.

Ugyancsak a Hetekben (7-8.o.) Morvay Péter Egy konzervatív lázadó címmel mutatja be Newt Gingrichet, az amerikai republikánusok egyik elnökjelöltjét. A cikkíró kiemeli, hogy a harmadik házasságában élő politikus előző két feleségét akkor hagyta el, amikor betegek voltak. Ennek ellenére egyre nagyobb az esélye arra, hogy a novemberi elnökválasztáson ő legyen Barack Obama kihívója. David Brody, a CBN riportere így tolmácsolta az evangéliumi keresztények véleményélt: „Jézus megbocsátott neki, mi miért ne tennénk ugyanezt?” Szekeres Katalin megállapítja: Gingrich nemcsak házastársait, hanem vallási meggyőződését is többször változtatta. Lutheránusból lett baptista, majd 2009-ben áttért jelenlegi felesége, a nála 23 évvel fiatalabb Callista katolikus hitére. A politikus elmondta: az évek során fokozatosan vált katolikussá, számára a döntő pillanatot XVI. Benedek pápa amerikai útja jelentette, személyesen is találkozott vele. „Amikor azon a napon megpillantottam Benedek pápát, szíven ütött a belőle kiáradó boldogság és békesség. A Szentatya örömteli és sugárzó jelenléte megerősítést jelentett számomra sok mindenről, amiről már évek óta gondolkoztam és éreztem magamban” – mondta Gingrich, aki felidézte azt is, hogy először kilenc éve kísérte el a feleségét misére: „Ott a bazilikában magával ragadott a mise atmoszférája és az eucharisztia. Megéreztem azt a közösséget, amit az áldozás hoz létre, aminek olyan központi helye van a katolikus hitgyakorlatban… Olyan vigasztalást és megnyugvást éreztem, amit korábban soha nem tapasztaltam meg az életemben.” Gingrich katolikus hite ellenére nagyon jól megérti magát az evangéliumi szavazókkal. Mint mondta: „Szerintem ők ösztönösen megérzik azt, hogy nagyon mélyen foglalkoztat az ország sorsa és gyermekeink, valamint unokáink jövője, és azt is, hogy más vagyok, mint az átlagos politikusok. Másodszor pedig tudjuk, hogy háború zajlik a vallás ellen… és én kész vagyok felvenni a kesztyűt, amikor a jogi eszközökkel megpróbálják kiszorítani Istent az élet minden területéről.”

Szintén a Hetekben (30-31.o.) Ifj. Pálfy Gyula Harcban áll-e a tudomány a hittel? címmel több tudóst is idéz, hangsúlyozva: semmilyen összefüggés nincs a természettudomány és a hit megléte vagy meg nem léte között egy-egy személy életében, felfogásában. Ez is döntés, választás kérdése. Sir Isaac Newton (1643-1727) Principia című művében azt írta: „Szükségképpen létezik a legfelsőbb Isten, és ugyanebből a szükségszerűségből fakadóan mindig és mindenütt létezik… Szilárdan hiszek a Bibliában mint Isten Igéjében, amelyet inspirált emberek írtak. Mindennap tanulmányozom a Bibliát… Az ateizmus annyira értelmetlen. Amikor felnézek a Naprendszerre, látom, hogy a Föld pont megfelelő távolságra van a Naptól ahhoz, hogy a megfelelő mennyiségű fényt és hőt megkapja. Ez nem lehet a véletlen műve.” Newton a következtetéseit az észrevételeit Dániel próféciáiról és Szent János Apokalipsziséről című művében írta le. Meg volt győződve arról, hogy a Messiás visszajön, mégpedig 2060-ban. A cikk szerint Stephen Hawking, napjaink egyik közismert angol fizikusa ateista, bár korábban még azt írta: „Nehéz a világegyetem kezdetéről beszélni Isten koncepciójának említése nélkül. Munkám az univerzum eredetéről a tudomány és a vallás határán van, de én megpróbálok a határ tudományos oldalán maradni. Lehetséges, hogy Isten oly módon cselekszik, hogy cselekedetei nem magyarázhatók tudományos törvényekkel.” Ma már viszont Hawking a fizika kozmikus világmagyarázatára hivatkozva egyértelműen állítja, hogy számára a Teremtő nem létezik. Első felsége mélyen vallásos asszony volt, válásuk kifejezetten világnézeti okokra vezethető vissza.

Magyar Kurír