„Ha tehát föltámadtatok Krisztussal, azt keressétek, ami odafönn van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.” (Kol 3,1)
Ezeket a szavakat szent Pál a kolosszei közösséghez intézte. Arról beszél, hogy létezik egy olyan világ, ahol igazi szeretet, teljes közösség, igazságosság, béke, szentség és öröm uralkodik, ahová a bűn és a romlás nem férkőzhet be többé; olyan világ, ahol az Atya akarata tökéletesen teljesül. Az a világ, ahová Jézus tartozik. Az a világ, amelyet Ő nyitott meg előttünk feltámadásával, miután átélte a szenvedés kemény próbatételét.
„Ha tehát föltámadtatok Krisztussal, azt keressétek, ami odafönn van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.”
Nemcsak meg vagyunk hívva Krisztus világába – mondja szent Pál –, hanem már most is benne élünk. Hitünk azt tanítja, hogy a keresztséggel már Krisztusba épülünk, így részesedünk életében, ajándékaiban, örökségében, győzelmében a bűn és a rossz hatalma felett, hiszen vele együtt mi is feltámadtunk.
A megszentelődött lelkektől eltérően, akik már elérték a célt, a mi részvételünk Krisztus világában még nem nyilvánvaló és nem teljes, főleg nem állandó és végleges. Mindaddig, amíg ezen a földön élünk, ezernyi veszélynek, nehézségnek és kísértésnek vagyunk kitéve, amelyek megingathatnak, lefékezhetnek, sőt hamis célok felé téríthetnek.
„Ha tehát föltámadtatok Krisztussal, azt keressétek, ami odafönn van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.”
Érthető tehát az apostol buzdítása: „azt keressétek, ami odafönn van”, azaz próbáljatok már most kilépni ebből a világból, nem fizikailag, hanem lelkileg: hagyjátok el a világ szokásait és szenvedélyeit, hogy minden helyzetben Jézus gondolatai és érzései vezethessenek titeket.
Az „ami odafönn van” ugyanis a mennyek országának törvényét jelenti, amelyet Jézus hozott a földre, és azt szeretné, ha már mostantól megvalósítanánk.
„Ha tehát föltámadtatok Krisztussal, azt keressétek, ami odafönn van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.”
Hogyan éljük tehát ezt az igét?
Úgy, hogy nem elégszünk meg egy átlagos, középszerű, megalkuvásokkal teli élettel, hanem átalakítjuk Krisztus törvényei szerint, Isten kegyelmének segítségével.
Arra ösztönöz, hogy életünkkel tegyünk tanúságot környezetünkben az értékekről, amelyeket Jézus hozott a földre, mint pl. az egyetértés, a béke, a testvérek szolgálata, a megértés és megbocsátás, a becsületesség, az igazságosság, a kifogástalan munka, a hűség, a tisztaság, az élet tiszteletben tartása és így tovább.
Ebből is látható, hogy ez a program olyan sok lehetőséget rejt magában, mint maga az élet. De hogy a sokféleség miatt ne maradjunk bizonytalanságban, valósítsuk meg ebben a hónapban Jézusnak azt a törvényét, amely lényegében összefoglalja az összes többit: vegyük észre minden testvérben Krisztust, és szolgáljuk őt! Talán nem ezt fogják majd rajtunk számon kérni életünk végén?
Chiara Lubich
