Ennek alapján ha Vilmos herceg és Katalin hercegnő majdani első gyermeke leány lesz, esetleges öccse nem kerülhet elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született. A most jóváhagyott, történelmi jelentőségű módosítás értelmében ezután az sem lesz akadálya a trónra lépésnek, ha a majdani uralkodó házastársa netán katolikus hitben nevelkedett.
Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement gondoskodik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa „pápista”.
A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa volt. Vilmos, aki a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után ült az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától.
E törvényi diszkrimináció ráadásul külön sújtja a katolikusokat azzal is, hogy más hitű – például muszlim vagy zsidó – uralkodói házastárs esetén nem tiltotta a trónra lépést.
A Nemzetközösség most zajló ausztráliai csúcstalálkozóján – amelyen jelen van II. Erzsébet királynő és David Cameron brit miniszterelnök – ugyancsak megállapodás született a mindenkori uralkodó fiú utódai számára elsőbbséget biztosító jelenlegi, szintén diszkriminatív trónutódlási rend felszámolásáról.
Ez már vonatkozik Vilmos herceg majdani gyermekeire is. Vilmos – Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, II. Erzsébet királynő unokája – áprilisban kelt egybe polgári származású kedvesével, Kate Middletonnal, és édesapját követi majd a trónon.
Az eddigi brit trónutódlási előírások alapján Vilmos és Kate – vagyis Katalin cambridge-i hercegnő – majdani legidősebb fiúgyermeke örökölte volna a koronát, abban az esetben is, ha lenne idősebb leánytestvére. Ha Vilmosnak és Katalinnak két fia születne, még az ifjabbik fiútestvér is az esetleges idősebb leányutód elé került volna a trónöröklési sorban, ha nem született volna döntés a jelenlegi diszkriminatív rendszer megszüntetéséről.
A mostani trónörökölési szabályok miatt még a királynő saját leányát is komoly hátrányok érik, és ez már így is marad, mivel az ausztráliai Perth városában folyó nemzetközösségi csúcs döntése értelmében a módosítás nem visszamenőleges hatályú. Így Anna hercegnő továbbra is mindössze a tizedik a brit trónutódlási sorban, jóllehet idősebb az uralkodó két legfiatalabb fiúgyermekénél, a sorban negyedik helyen álló András yorki hercegnél és Eduárdnál, Wessex grófjánál is, aki a hetedik. A 85 esztendős II. Erzsébet királynő is csak azért ülhet – immár majdnem 60 éve – az Egyesült Királyság trónján, mert szüleinek, VI. György királynak és Erzsébet anyakirálynőnek nem voltak fiúgyermekei.
E törvények az MTI szerint ma már egyértelműen ütköznek a vallások és nemek közötti megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal.
A perthi csúcson jóváhagyott módosítást formálisan még el kell fogadtatni a nemzetközösség mindazon országainak parlamentjeiben is, amelyek a brit uralkodót ismerik el államfőjüknek. Így meg kell nyerni Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Jamaica, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Grenada, Belize, St. Christopher és Nevis, St. Lucia, a Salamon-szigetek, Tuvalu, St. Vincent és a Grenadine-szigetek, valamint Pápua Új-Guinea törvényhozásainak támogatását.
A vallási korlátozások módosítása ugyanakkor nem terjed ki magára az uralkodóra, vagyis katolikus királya vagy királynője továbbra sem lehetne Nagy-Britanniának. A mindenkori brit uralkodó ugyanis egyben az anglikán egyház első számú világi vezetője, és az ő felelőssége az anglikán világunió legfőbb vallási méltóságának, Canterbury érsekének a kinevezése. Így bármely jövőbeni uralkodói leszármazottnak – ha igényt formál a trónra – továbbra is anglikán protestáns hitben kell majd nevelkednie, akkor is, ha egyik szülője katolikus.
MTI/Magyar Kurír
