A brazil környezetvédelmi hivatal múlt héten adta meg az engedélyt a sokat vitatott projektre. Ezzel az út szabad lett a 20 milliárd realos (7,8 milliárd euró) projekt előtt. A CIMI mellett Pará szövetségi állam államügyészsége is pert indít a környezetvédelmi engedély megadása ellen.

Az osztrák származású Kräutler kifogásolta, hogy az érintett népességtől megtagadták a nyilvános meghallgatás jogát. A 27 meghallgatás helyett csupán négyre került sor, ezek is önkényes  stílusban zajlottak – mondta Kräutler. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök az elmúlt években személyesen tett ígéretet, hogy a projektet nem hajtják végre a lakosság akarata ellenére, a döntést most mégis „lenyomták a helyi lakosok torkán" – fogalmazott a püspök.

A duzzasztógát az áramellátást szolgálja majd és 2015-től fog üzemelni. 11 200 megawattos teljesítményével az Itaipu-gát után Brazília második, és a világ harmadik legnagyobb vízierőműve lesz. Tervezését már az 1970-es években megkezdték. 1990-ben nemzetközi és belföldi tiltakozás miatt a tervről lemondtak. 

A duzzasztógát építésével több mint 500 négyzetkilométeres terület (körülbelül Budapest nagysága) kerül majd víz alá. Több ezer bennszülöttet, elsősorban indiánokat kellene ehhez kitelepíteni. A gát aszályokat vonhat maga után a Xingu folyó száz kilométeres hosszán, felgyorsítaná az esőerdő pusztulását, s hatalmas területen borulna fel az ökológiai egyensúly.

Magyar Kurír