A vallások ma is hozzájárulhatnak a békéhez – Konferenciát tartottak Rómában a vallásszabadságról

Kitekintő – 2024. május 3., péntek | 11:20

Április 30-án tartották Rómában, a Chigi-palotában a vallásszabadságról szóló második konferenciát, ezúttal arról, hogy az olasz diplomácia és a vallások miként járultak hozzá a béketeremtéshez az afrikai portugál nyelvű országokban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hit, a vallás jelentősen hozzájárulhat ma is a béketeremtéshez.

A Davide Dionisi, az olasz külügyminisztérium vallásszabadsággal és a vallási kisebbségek védelmével foglalkozó különmegbízottja által szervezett találkozón felszólalt Antonio Tajani miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és nemzetközi együttműködési miniszter is. „Olaszországnak elsődleges feladata volt, és ma is az, hogy hozzájáruljon a béke megteremtéséhez, amelyet természetes emberi jognak tekint” – hangsúlyozta. Hozzátette: fontos a vallások szerepe a testvéri, szolidáris, megbékélt társadalom építésében, mert képesek eljutni oda, ahol minden más párbeszéd megszűnik, megmutatva, hogy a gyűlölet spirálja nem elkerülhetetlen.

„Egy olyan helyzetben, amelyben a nemzetközi közösség újra a fegyverkezés felé fordul, ami ahelyett, hogy megvédené, a szakadék szélére sodorhatja a civilizációt, a vallásos hit nem a probléma, hanem a megoldás része” – hangsúlyozta Paolo Ruffini, a Szentszék Kommunikációs Dikasztériumának prefektusa. A béke mindig lehetséges tárgyalások útján – tette hozzá. Erre tanít az Egyház tapasztalata, a Pacem in terristől kezdve a II. János Pál által összehívott assisi találkozón át Ferenc pápa szavaiig, aki gyakran emlékeztet bennünket arra, hogy

a béke kézműves munka, amelyhez türelemre és a másik meghallgatására van szükség.

Kitartásra van szükség a tolerancia, az együttélés és a béke kultúrájának védelmében és terjesztésében; elkerülve, hogy az ateista és agnosztikus szélsőségek örvényébe vagy vallási fundamentalizmusba essünk. Hozzátette, hogy a világnak ma is olyan vezetőkre van szüksége, akik lehetővé teszik, hogy a népek megértsék egymást és párbeszédet folytassanak egymással, hogy az új generációk érdekeit szem előtt tartva stabilabb és békésebb világot építsenek.

A megosztottságtól szenvedő világban – hangsúlyozta Roberto Mancini professzor, a Maceratai Egyetem Humántudományi Tanszékének vezetője – az identitást kizárólagos jelentőségűnek tartják, és ez elválasztja egymástól az egyes közösségeket. Ez a gondolkodásmód korlátokat állít, pedig

egyik ember sem idegen a másik számára, mert kapcsolat nélkül nincs identitás.

A vallás szerepe ezért az, hogy motivációt adjon a népeknek a változásra és a megbékélésre, válaszként Isten szeretetére, amely átöleli az egész emberiséget és az egész teremtést. A cél a megbékélés, a közös biztonság és a hiteles együttélés dinamikájának kiépítése.

1992. október 4-én Rómában aláírtak egy békeszerződést: a harcoló felek Jaime Pedro Gonçalves érsek, Matteo Zuppi (akkor fiatal pap, ma az Olasz Püspöki Konferencia elnöke), Mario Raffaelli parlamenti képviselő és Andrea Riccardi, a Sant’Egidio Közösség alapítója közvetítésével 27 hónapon át tartó tárgyalások után vetettek véget a mozambiki polgárháborúnak. A tárgyalások ideje lehetővé tette a felek számára, hogy megértsék:

a másik elfogadása nélkül nincs út a békéhez.

A párbeszéd hatékonyságának bizonyítéka ez, a konfliktusok megoldásának olasz útja, valamint annak bizonyítéka, hogy a keresztények hozzájárulhatnak a békéhez – hangsúlyozta beszédében Marco Impagliazzo, a Sant’Egidio Közösség elnöke.

„Az Egyház a szenvedő országok oldalán áll. Amint lehetséges, harcoljatok békés eszközökkel” – mondta Szent VI. Pál 1970-ben, amikor fogadta Amìlcar Cabralt, azt a politikai vezetőt, aki elvezette Bissau-Guineát és a Zöld-foki szigeteket a Portugáliától való függetlenségéhez. Erre emlékeztetett a L’Osservatore Romano vatikáni napilap igazgatója, Andrea Monda. Cabral alakja nemcsak a guineaiak, hanem egész Afrika számára alapvető jelentőségű.

Janvier Yameogo atya, a Kommunikációs Dikasztérium pasztorális teológiai igazgatóságának munkatársa hangsúlyozta, hogy minden szabadságért folytatott harc elsősorban kulturális harc. Filomeno Lopes, a Vatican News portugál nyelvű szerkesztőségének írója és újságírója elmondta, hogy

a békéért dolgozni azt jelenti, ki kell lépni a tudatlanságból, és átgondoltan kell cselekedni, elkerülve a nemtörődömség és a dilettantizmus veszélyeit,

különösen Afrikában. A béke allergiás az egysíkú nyelvezetre, mert a béke azt jelenti: gondját viseled a másiknak, aki hasonlít hozzád.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Vatican News; L'Osservatore Romano

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria