Megjelent az Új Ember 2024. április 28-i száma

Lapunk címoldalán kezdődik beszámolónk arról, hogy Erdő Péter bíboros, prímás április 20-án az S4 Háló Közösségi és Kulturális Központban találkozott az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fiataljaival. A résztvevők feltehették a főpásztornak kérdéseiket, amelyekre szeretetteli, iránymutató válaszokat kaptak. Az eseményt a főegyházmegye ifjúsági irodája szervezte és a Katolikus Szeretetszolgálat által létrehozott uspace.hu moderálta.

Interjút olvashatnak Jesús Etayo Arrondóval, a Betegápoló Irgalmasrend generálisával, aki április 17–18-án Magyarországra látogatott. Pilisvörösváron, a Szent Erzsébet idősek otthona alapításának harmincadik évfordulója alkalmából bemutatott szentmise előtt kérdeztük a rend karizmájáról, magyarországi jelenlétéről, korunk kihívásairól.

A tanulás és elfogadás ideje címmel tudósítást közlünk a harminc éve fennálló Katonai Ordinariátus jubileumi ünnepéről. Nemzeti ereklyénk, a Szent Jobb jelenlétében katonai tiszteletadással bemutatott hálaadó szentmise keretében zajlott az ünneplés április 19-én a budapesti Szent István-bazilikában. A misét Berta Tibor püspök, katonai ordinárius celebrálta, Bíró László volt tábori püspök és több aktív, valamint nyugállományú tábori lelkész koncelebrált. Az ünnepi szertartáson öt akolitust avattak, akik a jövőben a Katonai Ordinariátus szolgálatát erősítik.

A Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Paulus Hungarus Erkölcsteológiai Munkacsoportja április 18-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán (PPKE HTK) bemutatta Renzo Gerardi A szeretet öröme című kézikönyvét, amelyet Tőzsér Endre SP fordított, és a Szent István Társulat adott ki. A híveknek is ajánlott kötetről Monostori László, Papp Miklós és Laurinyecz Mihály beszélt a rendezvényen. A könyvről és az eseményről lapunk 8. oldalán olvashatnak.

A Mértékadó kulturális mellékletben megemlékezünk arról, hogy százhuszonöt évvel ezelőtt, 1899. március 13-án született és ötvenöt éve, 1969. augusztus 10-én adta vissza lelkét Teremtőjének a magyar prózairodalom világirodalmi rangú alkotója, Kodolányi János. Unokaöccsével, Kodolányi Gyula Kossuth-díjas költővel beszélgetett nagybátyjához fűződő személyes élményeiről Bodnár Dániel kollégánk. 

A Hangsorok rovatban Pallós Tamás Tan Dun Buddha-passiójának magyarországi bemutatójáról írt jegyzetet. Méltatja „korunk egyik legismertebb komponistáját; szimfóniák, szimfonikus költemények, versenyművek alkotóját, jelentős operaköltőt”. A kínai alkotó művéről szintén elismerően szól: „Ha létezik kortárs komolyzenei darab, amely nemcsak művészi és szigorú szakmai szempontból állhatja ki az idő próbáját, hanem akár még Carl Orff Carmina Buranájához hasonló széles körű és osztatlan népszerűségre is szert tehet, akkor az Tan Dun Buddha Passionje.” A jegyzetíró a mű szellemi-lelki tartalmának érzékeltetésére, sejtetésére is kísérletet tesz.

A jazz „az önkifejezésnek egy olyan formája, ahol nem kell tökéletesnek lennem” – mondja világhírű énekes-dalszerzőnk, Harcsa Veronika. Ilyen és más hasonló idézetkuriózumokkal lepi meg olvasóinkat Halmai Tamás most megjelent írása, amely ezúttal a jazz műfajáról, kiemelkedő alakjairól, „lelkivilágáról” szól.

Mészáros Ákos ezúttal Kisvárosi életképek címmel szűkebb pátriájáról, Budafok-Tétény történetéről ír az aktuális helyi kiállítások tükrében.

Magyar Kurír