„Siessünk, hogy inni adjunk a szomjazónak!” – Parolin bíboros videoüzenete a víz világnapján

Az ENSZ világélelmezési szervezete, a FAO főtitkárához, Qu Dongyuhoz és az UNESCO főtitkárához, Audrey Azoulayhez intézett beszédében Pietro Parolin bíboros a világnap „Megbecsülni a vizet” mottójából indul ki, mely arra hív, hogy legyünk mind felelősebbek ennek az alapelemnek a védelmében és felhasználásában. „Víz nélkül ugyanis nem lenne élet, és így városok, mezőgazdasági termelés, állattartás és erdőgazdálkodás sem. Ennek ellenére nem óvjuk oly odaadó figyelemmel ezt a természeti készletet, mint amit megérdemel. Eltékozlása, elhanyagolása, beszennyezése hiba, és napjainkban is folytatódik.”

A 21. században, a haladás és a technológiai fejlődés korszakában nem mindenki jut ívóvízhez – hangsúlyozza a szentszéki államtitkár. Idézi Ferenc pápa Laudato si’ enciklikáját (LS 30), mely szerint „a víz kivétel nélkül minden ember közös java, amiből mindenki megfelelő módon, egyenlő joggal meríthet saját méltó életviteléhez. Ennélfogva ez a világ súlyos társadalmi adóssággal tartozik a szegények felé, akik nem jutnak ivóvízhez, és ami következésképpen megtagadja tőlük az élethez való, elidegeníthetetlen méltóságot biztosító jogot”. E szomorú jelenséghez kapcsolódnak a klímaváltozás kártékony hatásai: áradások, szárazság, felmelegedés, gyors és kiszámíthatatlan csapadék, jégolvadás, a folyók vízhozamának csökkenése, a föld alatti vízkészletek kimerülése. Ezek a jelenségek veszélyeztetik és rontják a vízminőséget, és így akadályozzák a békés és termékeny életet. Mindezekhez társul a leselejtezés kultúrájának terjedése és a közömbösség globalizációja, melyek arra indítják az embert, hogy felhatalmazva érezze magát a világ kifosztására és kizsákmányolására.

Nem feledkezhetünk meg azonban a jelenlegi egészségügyi válságról sem, mely tovább növeli a meglevő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, nyilvánvalóvá téve a vízellátásnak a legrászorultabbakat érintő hiányát és elégtelenségét – nyomatékosítja videoüzenetében Parolin bíboros, hivatkozva Szent II. János Pál pápa Centesimus annus kezdetű szociális enciklikájára, mely az akkori és az eljövendő nemzedékek vízhiánya kapcsán felhívással fordult minden emberhez: „Dolgozzanak azon, hogy megszűnjön a tengerek és folyók, a földalatti készletek és források szennyezése, egy olyan nevelési elv által, mely előmozdítja az életstílusunk megváltoztatását, a jó, az igaz, a szép és a többi emberrel való, közjóra irányuló közösség keresését. Ezek az elemek kell hogy meghatározzák a fogyasztás, a megtakarítás és a beruházások választását.”

A víz megbecsülése azt jelenti, hogy módosítjuk a nyelvezetünket – fejti ki a szentszéki államtitkár. – Ahelyett, hogy „fogyasztásról” beszélnénk, sokkal inkább a megfontolt „használatra” figyeljünk, valós igényeink szolgálatában, tiszteletben tartva másokét. „Ha valakinek van megtakarított vize, és azt mégis megőrzi az emberiségre gondolva, ez azért van, mert elért egy erkölcsi szintet, amely lehetővé teszi számára, hogy túllépjen önmagán” – fogalmaz Ferenc pápa a Fratelli tutti enciklikában. Ha józanul élünk és a szolidaritást helyezzük választási szempontjaink középpontjába, akkor a vizet észszerűen, felesleges pazarlás nélkül használjuk, és meg tudjuk osztani azokkal, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Ha megvédjük a mocsarakat, csökkentjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, lehetővé tesszük, hogy a kistermelők öntözni tudjanak, ha javítjuk az ellenállóképességet a vidéki területeken, az alacsony jövedelmű közösségekben, amelyek a leginkább veszélyeztetettek a vízellátás szempontjából, akkor mindezt a javukra tudják fordítani.

A víz megbecsülése az élelmiszerbiztonsággal is együtt jár, hiszen az élelmiszergyártás minden szakaszában lényegi szerepet játszik. A tiszta vízhez jutás és a víztisztítás csökkenti az élelmiszerek szennyezettségét és a fertőző betegségek terjedését. Az élelmiszerek okozta betegségek oka döntő mértékben a rossz vízminőség. Ezért sürgős cselekvésre, az államok és kormányközi szervezetek összefogására van szükség! – emeli ki Pietro Parolin bíboros. – Siessünk tehát, hogy inni adjunk a szomjazónak! Változtassunk az életmódunkon, hogy ne pazaroljunk és ne szennyezzünk! Legyünk mi is főszereplői annak a jóságnak, amely arra késztette Assisi Szent Ferencet, hogy a vizet testvérének tekintse. Üzenete végén a vatikáni államtitkár a Mindenhatóhoz fordulva kéri: segítsen abban, hogy a lehető legjobban tudjuk befejezni a megkezdetteket.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír