A pápa is köszöntötte a jubiláló japán buddhista imatalálkozó résztvevőit

Ferenc pápa – 2017. augusztus 7., hétfő | 17:38

Ferenc pápa augusztus 3-án levelet küldött a japán Hiei-hegyi imatalálkozóra, melynek mottója: „A béke új útjai”. A tendai buddhista közösség immár harmincadszor rendezett imanapot a Kiotó melletti szent hegyen.

„Minden vallásnak imádkoznia és dolgoznia kell a békéért, arra törekedve, hogy újra felépítse a harmóniát a világ számos háborúktól és terrorizmustól sújtott helyén. Ez valódi felhívás arra, hogy minden szinten előmozdítsuk az igazi kapcsolatokat és a testvéri szolidaritást” – áll Ferenc pápa levelében, amelyet Koei Morikava tendai buddhista főpaphoz intézett.

A Szentatya levelét – a hivataláról július 31-én leköszönt – John Tong Hon hongkongi bíboros, érsek, a pápa személyes küldötte olvasta fel. A bíboros mellett a szentszéki küldöttség tagja volt Joseph Chennoth érsek, japán apostoli nuncius; Miguel Ángel Ayuso Guixot püspök és Indunil Janakaratne Kodithuwakku Kankanamalage prelátus, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának titkára, illetve helyettes titkára.

„Örömteli szívvel köszöntöm Önt és a találkozón részt vevő különféle hagyományos vallások képviselőit” – biztosította a pápa a tendai buddhista vezetőt lelki közelségéről, és arról, hogy imában egyesül mindazokkal, „akik az egység és a harmónia újbóli kivirágzásáért imádkoznak a háborúktól sújtott földgolyó számos helyén”.

A Szentatya a továbbiakban így fogalmazott: „Ez a vallási találkozó sajátos módon járul hozzá a párbeszéd és a barátság lelkületének építéséhez, ami lehetővé teszi a világ vallásai képviselőinek, hogy együtt dolgozzanak új utak megnyitásán emberi családunk békéje érdekében. Éppen az imádság ösztönzi és támogatja a béke iránti elkötelezettségünket, minthogy elmélyíti az egymás iránti kölcsönös személyes tiszteletet, megerősíti az egymás közötti szeretet kötelékét, és arra ösztönöz, hogy döntő erőfeszítéseket tegyünk a valódi kapcsolatok és a testvéri szolidaritás előmozdítására.”

Ferenc pápa levelében megállapítja, hogy a jelenlegi világban, melyet erőszak, terrorizmus ér, és ahol a földet magát is növekvő veszély fenyegeti, az imádság és a gondoskodásban való osztozás alapvető üzenetet jelent a jóakaratú emberek számára: „A hit embereiként hisszük ugyanis, hogy lehetséges a tartós béke, mivel semmi sem lehetetlen akkor, ha Istenhez fordulunk az imádságban.” Ezt a gondolatot egyébként Ferenc pápa már az Assisiben 2016. szeptember 20-án tartott vallásközi békeima-találkozón kifejtette.

Éppen az Assisiben 1986. október 27-én tartott békeimanap szolgált inspiráló forrásként a japán buddhisták számára, hogy felvessék hazájukban egy hasonló imatalálkozó gondolatát. Különösképpen Etai Jamada nyolcvanéves buddhista vezetőt érintette meg az assisi találkozó légköre, és hatására egy évvel később, 1987-ben imatalálkozót szervezett Hiein, a buddhisták japán szent hegyén, ahová a Kelet nagy vallásainak a képviselőit hívta meg. Sajátos módon az imanap időpontjaként a Hirosima elleni 1945-ös atombomba-támadás évfordulóját választották, augusztus hatodikát.

Levele végén Ferenc pápa ismételten ígéretet tett az elkötelezett imára, és a Hiei-hegyen összegyűlt valamennyi résztvevőre Isten áldását kérte.

A tendai buddhizmus a mahájána buddhizmus egyik japán iskolája, amely a kínai tientaj vagy más néven Lótusz szútra iskolából alakult ki. A tendai buddhizmust Szaicsó (767–822) ültette át Kínából a 9. század elején. Az új iskola egy rendszerbe próbálta ötvözni a buddhista meditációs gyakorlatokat, az önfegyelem gyakorlását és a misztikus lelkesedést. A tendai buddhizmus legfőbb központja Japánban található a Hiei-hegyen.

Kőrösi Csoma Sándort, a keletkutatás magyar úttörőjét Japánban a tendai buddhisták szentté (bodhiszattvává, japánul „boszacu”-vá) avatták 1933. február 22-én, a tokiói Taisho Egyetem dísztermében. Az avatási szertartást a tendai kolostor főpapja vezette, több mint ötszáz vendég előtt.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Wikipedia

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria