A pápa a latin-amerikai kollégiumhoz: A mesztic örökség tapasztalatával gyógyítsatok

Ferenc pápa – 2020. november 22., vasárnap | 15:20

November 20-án, pénteken délben fogadta a Vatikánban Ferenc pápa az alapítása 162. évfordulóját ünneplő kollégium vezetőinek és diákjainak mintegy ötvenfős csoportját.

A Pápai Piusz Kollégiumot a névadó IX. Piusz pápa alapította 1858. november 21-én a Dél- és Közép-Amerikából érkező szeminaristák részére. A latin-amerikai jezsuiták vezetése alatt álló kollégiumban mintegy hetven diák lakik, akik döntő mértékben a Pápai Gergely Egyetemen folytatják teológiai tanulmányaikat.

A népeket egymástól elkülönítő történelem nem semmisítette meg közös gyökereiket, amely egykor egyesítette őket Amerika evangelizációja során. Ebből az elkötelezettségből született meg a Piusz Kollégium, hogy a latin-amerikai diákok itt Rómában az egyetemes egyházzal találkozhassanak – kezdte beszédét a pápa. – A közösség és nyitottság tapasztalata a mesztic példán keresztül tette naggyá Amerikát. Az evangélium üzenete emberi eszközök révén és nem kevés bűnnel együtt érkezett el erre a földre, de az isteni kegyelem felülkerekedett az emberi gyöngeségen, és Isten szava elterjedt a kontinens minden zugában, hiszen a helyi népek és kultúrák a maguk sokszínűségében befogadták azt. Ez a csoda ezért volt lehetséges, mert az érkezők és befogadók megnyitották a szívüket emberi, kulturális és vallási szinten. Ezek a mesztic gyökerek olyan szívből születnek meg, mely termékeny módon tudja szeretni a másikat, nem hivatkozik önmagára, hanem elterjeszti a megkapott ajándékot.

Ferenc pápa beszédében kiemelte, hogy a latin-amerikaiak ma jelen vannak a világ minden részén és ezzel az örökségükkel sok más közösséget gazdagítottak. A gazdag mesztic kultúra, mely egykor lehetővé tette az evangelizálást, ma ismét termékeny a társadalmi mozgás és a közösségi média révén. A Szentatya arra intette a szeminaristákat, hogy hivatásuk szerint ezen a földön legyenek az Úr szavának magvetői, mégpedig Isten magvetése nyomán, aki nem tekint a föld keménységére, a benne rejlő kövekre, nem szaggatja ki a konkolyt, nehogy vele együtt kitépje a jó magot is.

Ferenc pápa három pontban foglalta össze konkrét akcióprogramjának elvárásait, buzdítva a kollégistákat mindenekelőtt arra, hogy nyissák meg a szívüket, először az Úr előtt, aki megszakítás nélkül kopog az ajtónkon, hogy bennünk lakjon. De maradjon nyitott a szívük a testvér előtt is, hiszen istenkapcsolatunk az embertásaink iránt mutatott magatartásunkból értékelhető leginkább. Amikor megkülönböztetés nélkül megnyílik a szív Isten szeretete révén, akkor lehetőség születik az Isten és a felebarát találkozása számára. Soha ne zárjátok be a szíveteket senki előtt, aki szíve mélyén arra vágyik, hogy belépjen oda, mert a szegényben maga az Úr akar asztalhoz telepedni! Isten azért hívott benneteket Rómába, hogy kiegészítse a képzést külön-külön minden szeminaristában a szeretet- és szolgálatterve által, hogy szíve szerint való pásztorok legyetek, hogy vezessétek és gondozzátok a lelkeket.

Ám a pápa azt is hozzátette, hogy Isten elvárásának megfelelően kell mobilizálni  a lelkeket, hogy keljenek útra és köteleződjenek el Isten Országa elővételezésében.

Harcoljatok a leselejtezés kultúrája, a társadalmi kirekesztés, a faji, a kulturális és a vallási megkülönböztetés ellen, hogy a testvériség érzése felülkerekedjen minden különbségen! Gyógyítsátok meg a világot a rázúduló rossz csapásától! – biztatott a Szentatya.

A világjárvány kapcsán megemlítette, hogy a globalizáció átlépte a határokat, de nem győzte le az elmékeket és a szíveket. A vírus fék nélkül terjed, de nem tudunk közös választ adni. A világ továbbra is bezárja az ajtót, elutasítja a párbeszédet és az együttműködést, és nem hajlandó őszintén megnyílni a közös elkötelezettség előtt egy olyan jó érdekében, amely megkülönböztetés nélkül mindenkit elér. Ezen rossz meggyógyításának a módja alulról származzon, a szívekből és a lelkekből, amit egy nap rátok bíznak majd, egészen konkrét javaslatokkal az oktatás, a katekézis, a társadalmi elkötelezettség területén, amely képes megváltoztatni a gondolkodásmódot és tereket nyit a bajok meggyógyítására.

Végül a pápa ismét igent mondott a globalizációra: globalizáció igen, de nem a gömb formájában, mert a gömb egységesség. Tehát, igen, globalizáció, de poliéder, vagyis sokoldalú formában, melyben minden nép és mindenki megőrzi a sajátosságait – zárta Ferenc pápa a latin-amerikai szeminaristáknak otthont adó Pápai Piusz Kollégium vezetőihez és diákjaihoz intézett beszédét.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria