A szlovén püspökök tettek ad limina látogatást a Vatikánban

A találkozón az Egyház helyzetéről, nehézségeiről és reményeiről beszélgetett Szlovénia püspökeivel Ferenc pápa. A főpásztorok március elsején reggel együtt miséztek a Szentatyával a Szent Márta-ház kápolnájában.

* * *

Az 1993-ban létrehozott szlovén püspöki konferencia elnöke Stanislav Zore ljubljanai érsek; helyettese Alojzij Cvikl maribori érsek; a püspöki kar főtitkára Tadej Strehovec OFM. Az ország apostoli nunciusa Juliusz Janusz érsek, aki korábban Magyarországon képviselte a Szentszéket. Szerkezeti felépítését tekintve a szlovén egyház két érseksége – a ljubljanai és a maribori – és négy szuffragáneus egyházmegyéje területén közel nyolcszáz plébánia működik.

Jelenleg a szekularizáció, a hivatások válsága, a család védelme, a fiatalok, a nevelés, az ökumenikus és vallásközi párbeszéd áll a szlovén egyház figyelmének középpontjában.

A másfél millió megkeresztelt a lakosság mintegy 74 százalékát teszi ki Szlovéniában; lelkipásztori ellátásukról mintegy ezer pap gondoskodik. A megkereszteltek csupán tizenöt százaléka gyakorolja vallását; a legutóbbi felmérések szerint a lakosság húsz százaléka nem hívőnek tartja magát. A hivatások válsága Szlovéniában a társadalom szekularizációját tükrözi, mely a jugoszláv kommunista rezsim örökségéből fakad, ugyanakkor megfelel a mai nyugat-európai trendnek. E folyamat első áldozata a család. Az elmúlt években olyan politikai intézkedéseket hoztak Szlovéniában, amelyek aláássák a család értékrendjét, kezdve a férfi és nő között köttetett házasság újrafogalmazásával. A szlovén katolikus egyház igyekezett gátolni e tendenciákat, összhangban a többi keresztény egyházzal: az ortodoxokkal, protestánsokkal – de a muszlim közösséggel is. Szlovénia főpásztorai az értékvesztéssel szemben a fiatalok hitre nevelésére helyezik a hangsúlyt.

A szlovén egyház tevékenyen elkötelezi magát az ökumenikus és vallásközi párbeszéd terén. Jó kapcsolatokat ápolnak a többi keresztény egyházzal és a muszlim közösséggel. A kiengesztelődés elősegítésén fáradoznak a közép-európai térségben: ennek példája a „Három nép találkozója” elnevezésű rendezvény, amelyet évről évre megtartanak friuli, karintiai és szlovén résztvevőkkel. Céljuk, hogy megerősítsék a három szomszédos nemzet közös keresztény gyökereit, zarándoklatot szervezve Mariazellbe, amelyhez Közép-Európa nyolc országa csatlakozik.

Kiemelendő a szlovén egyház szociális tevékenysége. 2015-ben és 2016-ban ötszázezer, a balkáni útvonalon érkező menekült tartózkodott a délszláv államban – a válságra nem volt fölkészülve az alig kétmillió lakosú ország; az Egyház a Karitászon keresztül nyújtott segítséget a menekülteknek.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír