Az Úr a Magellán-szoroson keresztül akart belépni – 500 éve mutatták be az első szentmisét Chilében

Ferenc pápa – 2020. november 12., csütörtök | 11:09

500 éve, 1520. november 11-én mutatták be az első szentmisét Chilében. A Magellán-szoros és Chilei Antarktika nevű régióban található Punta Arenas-i‎ egyházmegye vasárnapi, interneten közvetített szentmiséjén, november 8-án olvasták föl a pápa aláírásával ellátott üzenetét, melyet a jeles évfordulóra küldött Bernardo Bastres püspöknek.

A régió székvárosa, a világ legdélebbre fekvő városa, Punta Arenas püspökének írt levelében Ferenc pápa kifejtette: a november 11-i dátum nemcsak az egyházmegye, hanem egész Chile katolikus közössége számára történelmi jelentőségű.

„Isten délről érkezett” – szól a Chilei Püspöki Konferencia jelmondata („Dios entró desde el Sur”) a szalézi Pedro Giacomini szavai nyomán („Jézus Krisztus délről lépett be Chilébe”, „Jesucristo entró a Chile por el Sur”), aki Chile egyik apostoli adminisztrátora volt a 20. század elején.

1520. november 11-én mutatta be az első szentmisét Pedro de Valderrama, a Magellán-expedíció hajókáplánja a Magellán-szorosban, az emberiség történetének első világ körüli útján.

Erre a rendkívül fontos és kitörölhetetlen történelmi pillanatra emlékezve ünnepel most a chilei egyház. Háláját fejezi ki Istennek és a gondviselésnek – amint azt maga Ferenc pápa is kiemeli november 9-én közzétett üzenetében.

Ferenc pápa megállapítja: ez a történelmi dátum nemcsak az úgynevezett Magellán-régió, hanem az egész dél-amerikai ország hitéletét meghatározta. 500 évvel ezelőtt, 1520. november 11-én az isteni gondviselés úgy akarta, hogy a Cruz-hegyen, a Magellán-szorosban a portugál felfedező által vezetett expedíció káplánja, Pedro de Valderrama mutasson be szentmiseáldozatot először azon a földön.

Amint arra a II. vatikáni zsinat emlékeztet, az eucharisztiából forrásozik a kegyelem, amely megszentel minket. Ezért ezen az ötödik centenáriumon joggal mondhatjuk, hogy „Isten délről érkezett”, mert a hittel bemutatott első szentmiséből nőtt ki az egyház, és azóta is a szeretett chilei néppel együtt zarándokol – írja üzenetében a pápa.

Jóllehet most a járvány miatt nem ünnepelhették ezt a szertartást közösségi liturgiával, nincs olyan akadály, mely elhallgattatná a chilei hívek szívéből jövő hálát, akik újból ráhagyatkoznak az Úrra, útitársukra életük zarándokútján. A pápa arra biztatja őket, az imádás és a hála lelkületével éljék meg az eucharisztikus misztérium ünneplését. Számukra ugyanis ez az új élet és az egység alapja, mely arra sarkall, hogy egyre jobban szolgáljuk szegényebb testvéreinket és társadalmunk kisemmizettjeit. Üzenete végén Ferenc pápa a Kármelhegyi Boldogasszonyhoz fohászkodik: ő tanítson meg arra, hogy bízzunk az Úrban, és kövessük akaratát a szeretetben és az igazságosságban, hogy így tanúskodjunk a világnak az evangélium öröméről.

*

A vasárnapi jubileumi szentmisén Bernardo Bastres Florence püspök bejelentette a közösségnek, hogy mivel bezárják a II. János Pál-idősotthont, az egyházmegye magára vállalja ezt a küldetést. Segítik az időseket, akikben felismerik az Urat; ők a szegények és elhagyatottak, akik nem jutnak szóhoz a társadalomban; magányosak és betegek, akiket szeretnének a közösség asztalához hívni, amiben számítanak az egész egyházmegye közreműködésére.

A 756 ezer négyzetkilométeren, Dél-Amerika nyugati partján húzódó Chile 18 millió lakosának 74 százaléka katolikus. 1541-ben kezdték meg az őslakosok evangelizálását. Három évszázaddal később állították föl a chilei egyháztartományt, ekkor lett Santiago de Chile metropolita érsekség. 1923-ban nyilvánították a Kármelhegyi Boldogasszonyt az ország védőszentjévé. Szent II. János Pál 1987-ben tett apostoli látogatást Chilében. XVI. Benedek 2008-ban fogadta a Vatikánban az ország püspökeit, tíz évvel később pedig Ferenc pápa utazott Chilébe. Legutóbb 2017-ben jártak ad limina látogatáson Rómában a chilei püspökök.

Forrás: Vatikáni Rádió; Vatican.va

Fotó: Vatican News; IglesiadeMagallanes.cl

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria