Bátran kövessétek Krisztust! – Ferenc pápa üzenete a međugorjei Mladifesten részt vevő fiataloknak

Ferenc pápa – 2021. augusztus 4., szerda | 14:08

Ferenc pápa üzenetet küldött az augusztus 1–6-ig tartó međugorjei nemzetközi ifjúsági fesztivál, a Mladifest résztvevőinek. Az idei találkozó témája: „Mi jót kell tennem?” (Mt 19,16). A Szentatya üzenetét a Vatikáni Rádió magyar oldala tette közzé.

Kedves fiatalok!

A fiatalok fesztiválja intenzív imahét és találkozás Jézus Krisztussal, különösen élő szavában, az Eucharisztiában, a szentségimádásban és a kiengesztelődés szentségében. Ez az esemény – sokak tapasztalata szerint – erőt ad, hogy elinduljunk az Úr felé. És pontosan ez az az első lépés, amelyet a gazdag ifjú is tett, akiről a szinoptikus evangéliumok szólnak (vö. Mt 19,16–22; Mk 10,17–22; Lk 18,18–23), aki elindult, sőt szaladt, hogy az Úrral találkozzon, tele lendülettel és vágyakozással, hogy megtalálja a Mestert és megkapja az örök élet, vagyis a boldogság örökségét. Az idei fesztivál vezérszava éppen az a kérdés, amelyet az az ifjú Jézushoz intézett: „Mi jót kell tennem, hogy eljussak az örök életre?” Egy szó, amely az Úr elé állít bennünket; és ő ránk szegezi tekintetét, szeret bennünket, és felszólít: „Jöjj, kövess engem!” (Mt 19,21).

Az evangélium nem mondja meg nekünk annak a fiatalembernek a nevét, és ez azt sugallja, hogy mindannyiunkat képviselhet. A fiú, azon túl, hogy nagy vagyonnal rendelkezik, jólneveltnek és műveltnek látszik, és egészséges nyugtalanság hajtja, ami arra készteti, hogy az igazi boldogságot, a teljes életet keresse. Ezért indul útnak, hogy találkozzon egy tekintélyes, hiteles és megbízható vezetővel. Ezt a tekintélyt Jézus Krisztus személyében találja meg, és ezért teszi fel neki a kérdést: „Jó Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?” (Mk 10,17). De az ifjú egy olyan jóra gondol, amit saját erejével kell megszereznie. Az Úr egy másik kérdéssel válaszol neki: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten” (Mk 10,18). Jézus így Isten felé irányítja őt, aki az egyedüli és legfőbb Jó, akitől minden más jó származik.

Hogy segítsen neki hozzáférni a jóság és az igazi boldogság forrásához, Jézus megjelöli számára az első lépést, amelyet meg kell tennie, vagyis azt, hogy megtanuljon jót tenni a felebaráttal: „Ha el akarsz jutni az életre, tartsd meg a parancsokat” (Mt 19,17). Jézus visszahozza az ifjút a földi életbe, és megmutatja számára az örök élet öröklésének útját, ami nem más, mint a felebarát iránti konkrét szeretet. De az ifjú azt válaszolja, hogy ezt mindig megtette, és ráébredt, hogy az előírások követése nem elegendő a boldogsághoz. Akkor Jézus szeretettel teli pillantást vet rá. Felismeri ugyanis a teljesség iránti vágyat, amelyet az ifjú hordoz szívében, és azt az egészséges nyugtalanságot, ami keresésre készteti; ezért gyöngédséget és szeretetet érez iránta.

Jézus azonban megérti azt is, hogy mi beszédpartnerének gyenge pontja: túlságosan ragaszkodik a sok anyagi jóhoz, amit birtokol. Ezért az Úr egy második lépést javasol neki, amelyet meg kell tennie, azt, hogy az „érdem” logikájától jusson el az ajándékozás logikájához. „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, és árát oszd szét a szegények közt, így kincsed lesz a mennyben” (Mt 19,21). Jézus megváltoztatja a perspektívát: arra szólítja fel az ifjút, hogy ne a túlvilág biztosítására gondoljon, hanem adományozzon el mindent a földi életben, követve ezáltal az Úr példáját. Meghívás ez egy még nagyobb érettségre, hogy az előírások megtartásán túl nyerjük el az ingyenes és teljes szeretet jutalmát. Jézus azt kéri tőle, hogy hagyjon el mindent, ami megterheli a szívet és akadályozza a szeretetet. Amit Jézus javasol, az nem annyira egy mindenétől megfosztott ember, hanem egy szabad, kapcsolataiban gazdag ember. Ha a szívet a javak zsúfolják tele, az Úr és a felebarát csak dolgokká válnak a többi dolog között. Túl sok anyagi javunk és túl sok vágyunk megfojtják szívünket, boldogtalanná tesznek és képtelenek leszünk szeretni.

Végül Jézus egy harmadik lépést javasol, a követést. „Jöjj, kövess engem!” „Krisztus követése nem külső utánzás, mert az embert a szíve mélyéig érinti. Krisztus tanítványának lenni azt jelenti, hogy hasonlóvá válni hozzá”. (Szent II. János Pál, Veritatis splendor kezdetű enciklika, 21. pont.) Cserébe gazdag és boldog életet kapunk, tele sok fivér és nővér, apa és anya és gyermek arcával… (vö. Mt 19,29). Követni Jézust nem veszteség, hanem kiszámíthatatlan nyereség, miközben a lemondás az akadályra vonatkozik, amely gátolja az előrehaladást. Annak a gazdag ifjúnak a szíve azonban két úr, Isten és a pénz között oszlik meg. A kockázattól való félelem, hogy elveszíti javait, arra készteti, hogy szomorúan térjen haza: „E szavak hallatára elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt” (Mk 10,22). Nem habozott, hogy feltegye a döntő kérdést, de nem volt elég bátorsága ahhoz, hogy befogadja a választ, a javaslatot, hogy „oldozzuk el” magunkat saját magunktól és vagyonunktól, és „kössük magunkat” Krisztushoz, hogy Ővele haladjunk és felfedezzük a valódi boldogságot.

Barátaim, Jézus nekünk, mindnyájunknak is mondja: „Jöjj, kövess engem!” Legyen bátorságotok, hogy ifjúságotokat az Úrra bízva éljétek és vele haladjatok az úton. Hagyjátok, hogy meghódítson szeretettel teli tekintete, amely megszabadít a bálványok csábításától, a hamis gazdagságoktól, amelyek életet ígérnek, de halált okoznak. Ne féljetek befogadni Krisztus Szavát és elfogadni hívását. Ne bátortalanodjatok el, mint az evangéliumi gazdag ifjú; ehelyett szegezzétek tekinteteteket Máriára, Krisztus követésének nagy példaképére, és bízzátok magatokat Őrá, aki „íme, itt vagyok” válaszával fenntartások nélkül felelt az Úr hívására. Élete teljes önátadás, az angyali üdvözlet pillanatától kezdve a Kálváriáig, ahol a mi Anyánkká lett. Tekintsünk Máriára, hogy erőt találjunk és megkapjuk a kegyelmet, amely lehetővé teszi, hogy mondhassuk az Úrnak: „Íme, itt vagyok.”

Tekintsünk Máriára, hogy megtanuljuk elvinni Krisztust a világba, mint ahogy ő tette, amikor tele gondoskodással és örömmel, Szent Erzsébet segítségére sietett. Tekintsünk Máriára, hogy életünket ajándékká alakítsuk át a többiek számára. A kánai menyegző jegyespárja iránti érdeklődésével Mária azt tanítja nekünk, hogy legyünk figyelemmel másokra. Életével azt mutatja nekünk, hogy Isten akaratában van örömünk, és befogadni, megélni akaratát nem könnyű, de boldoggá tesz minket. Igen, „Az evangélium öröme betölti azok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Akik engedik, hogy üdvözítse őket, azok megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől és az elszigetelődéstől. Jézus Krisztussal mindig megszületik és újjászületik az öröm” (Evangelii gaudium, 1. pont).

Kedves fiatalok, Jézus urunkkal járt utatokon, amelyet ez a fesztivál is épít, mindnyájatokat a Boldogságos Szűz Mária, égi Édesanyánk közbenjárására bízlak, fohászkodva a Szentlélek világosságáért és erejéért. Isten tekintete, aki személyesen szeret titeket, mindennap kísérjen el titeket, hogy így, a másokkal való kapcsolatokban tanúi lehessetek az új életnek, amelyet ajándékba kaptatok. Ezért imádkozom és megáldalak benneteket, és kérlek titeket is, hogy imádkozzatok értem.

Róma, Lateráni Szent János-székesegyház, 2021. június 29.

Ferenc

Fordította: Vertse Márta

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Radiopostaja MIR Međugorje/Facebook

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria